Kolta Ferenc
Kolta Ferenc

2025. január 13. Hétfő

Kolta Ferenc

orvos, bakteriológus

Névváltozatok

Klenner Ferenc 

Születési adatok

1929. február 7.

Solt, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1977. július 12.

Tatabánya

Temetési adatok

1977. július 18.

Tatabánya

Újtelepi Temető


Család

Régi evangélikus családból származott. Nagyapja: Klenner Teofil (1873–1939) elemi iskolai igazgató, Karner Hermina. Sz: Klenner Béla (1903–), Árizs Julianna (†1941) hatgyermekes parasztszülők gyermeke. Nagybátyja, Klenner Teofil és Karner Hermina fia: Kolta (Klenner) János (1907–1983) geográfus, demográfus. Klenner Béláné Árizs Julianna és Kolta (Klenner) Jánosné Árizs Mária testvérek voltak. F: 1956-tól Egerváry Magdolna orvos, gyermekgyógyász. Leánya: Kolta Éva (1958–). 

Iskola

Elemi iskoláit Hidason, középiskoláit Bonyhádon és Pécsett végezte, a pécsi Széchenyi István Gimnáziumban éretts. (1947). A POTE-n általános orvosi okl. szerzett (1953), egészségügyi statisztikusi képesítést szerzett (1955), laboratóriumi (1956), higiénikus (1959), közegészségügyi-járványügyi szakorvosi vizsgát tett (1962), az orvostudományok kandidátusa (1967). Az MLEE általános tagozatán végzett (1965). 

Életút

A POTE Közegészségtani Intézete gyakornoka (1953–1955). A Tatabányai Megyei Kórház és KÖJÁL Egyesített Laboratóriuma laboratóriumi alorvosa (1955–1961), osztályvezető, majd igazgatóhelyettes főorvosa (1961–1977). 

Település-egészségtannal, elsősorban az enterális fertőző betegségekkel kapcsolatos bakteriológiai és járványügyi kérdésekkel foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a különböző Escherichia coli törzsek antibiotikum-érzékenységének vizsgálata terén. Új bakteriológiai diagnosztikai eljárást dolgozott ki. 

Emlékezet

Pécsett, majd Tatabányán (V. kerület, Tas vezér utca 3.) élt és tevékenykedett, Tatabányán hunyt el, az Újtelepi Temetőben nyugszik. 

Főbb művei

F. m.: Adatok a csecsemőkori pneumatosis cystoides intestini kórképéhez és pathogenesiséhez. Szabó Zsolttal. (Gyermekgyógyászat, 1959)
Egyes Shigella-típusok előfordulása és antibiotikum-érzékenysége Komárom megyében. Pintér Istvánnal. (Egészségtudomány, 1961)
Antibiotikum resistentia, antibiotikum kombinációk. Nyomárkay Ildikóval. (Orvosi Hetilap, 1961)
Escherichia coli-törzsek előfordulása Komárom megyében. Bakteriológiai, járványtani és phag-vizsgálatok. Deák Zsuzsával. (Egészségtudomány, 1962)
Székletből kitenyésztett kórokozó baktériumok antibiotikum-érzékenysége. (Orvosi Hetilap, 1962. 26.)
Antigenstrukturelle und Phagtypisierungsuntersuchungen an den Stammen Escherichia coli. Deák Zsuzsával és Tóth Nándorral. (Acta Microbiologica, 1963)
Gyorsított bakteriológiai diagnosztikai eljárás alkalmazása Shigella és Escherichia coli-törzsek felismerésére. (Egészségtudomány, 1963)
Adatok a Hafnia-törzsek jelentőségéhez az enterocolitisekben. Weiner Györggyel. (Egészségtudomány, 1965)
Escherichia coli 0124-törzsek által okozott coli enteritisek jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1965. 41.)
Adatok az Escherichia coli-törzsek előfordulásához, diagnosztikájához és járványtanához Komárom megyei vizsgálatok alapján. Kand. értek. (Tatabánya, 1966)
Székletből kitenyésztett baktériumok antibiotikum-érzékenysége. 1961–1967. (Orvosi Hetilap, 1969. 25.)
Salmonellák tenyésztése különböző dúsítókkal. (Egészségtudomány, 1976)
Módosított ALKS táptalaj alkalmazása vibriók tenyésztésére. Ádám Máriával és Szilágyi Erzsébettel. (Egészségtudomány, 1978). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője