Komáromy András
Komáromy András

2024. március 29. Péntek

Komáromy András, révkomáromi

történész, levéltáros, genealógus

Születési adatok

1861. november 18.

Péterfalva, Ugocsa vármegye

Halálozási adatok

1931. december 5.

Budapest

Temetési adatok

1931. december 9.

Budapest

Farkasrét


Család

Régi református családból származott, ősei Rév-Komáromból telepedtek le a Tiszahátra. Dédszülei: Komáromy András (1763–1815), Nagy Erzsébet. Nagyszülei: Komáromy György, Pap Ágnes. Sz: Komáromy Péter (1827–1863), Norák Karolina. Édesapja testvérei: Komáromy Károly, Komáromy László, Komáromy János és Komáromy Ferenc. Édesapja első felesége: Szombathi Mária. 1861. dec. 1-jén keresztelték meg a helyi református templomban. Keresztszülei: Tokszerman Ágoston fancsikai földbirtokos és Norák Amália, keresztelő lelkész: Ifj. Szűk József. F: 1887-től tiszaújhelyi Újhelyi Blanka (1868–1940. ápr. 16.). Leánya: Komáromy Margit (1892–1911. máj. 18.) és Józsa Dezsőné Komáromy Blanka; fia: Komáromy Endre (1896. szept. 24. Nagyszőlős), Komáromy István és Komáromy Gábor dr. (1903. Baracska). 

Iskola

A máramarosszigeti református főgimnáziumban éretts. (1880), a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1887), magántanári képesítést szerzett (1900), az MTA tagja (l.: 1895. máj. 10.). 

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Levéltára és a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője (1881–1885). A Magyar Országos Levéltár (MOL) fogalmazó tisztje, a vidéki hatósági levéltárak felügyelője (1885–1892), levéltári fogalmazója, allevéltárnoka (1892–1917), országos főlevéltárnoka (1917–1921), mint országos levéltári igazgatót és c. miniszteri tanácsost nyugdíjazták (1921). A budapesti tudományegyetem magántanára (1900–1921). 

Pályafutása kezdetén novellákat, kisebb tárcákat írt, majd érdeklődése a 16–17. századi magyar történelem forrásai felé fordult. Sorra adta ki a családi levéltárak ismeretlen okleveleit, családi végrendeleteket és addig ismeretlen magánleveleket. Főműve, a 17. század egyik híres kalandorának, gr. Listi Lászlónak (1628–1662), az általa felfedezett dokumentumok alapján összeállított életrajza (Listi László élete és munkái, 1887; munkáját később még több tanulmánnyal kiegészítette), majd munkája sikere után újabb történelmi életrajzokat jelentetett meg. Utóbb alapvető jelentőségű dolgozatokat közölt a hajdúk történetével és Ugocsa vármegye kialakulásával kapcsolatban. Tervezett, Ugocsa vármegye történetét feldolgozó monográfiája kéziratban maradt.

Emlékezet

Péterfalván (ma: Tiszapéterfalva, Ukrajna, Nagyszőlősi járás) született, szülőfalujában, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) emléktábláját állította fel (2002. aug. 9-én). Születésének 150. és halálának 70. évfordulóján, Tiszapéterfalván, konferenciát rendeztek (2001-ben), az évfordulóra a KMKSZ kiadta Ugocsa vármegyével foglalkozó tanulmányait is. Középiskoláit Máramarosszigeten végezte, majd Budapestre költözött, a Remetekertvárosban (II. ker. Bercsényi u. 15.) lakott. Budapesten hunyt el, fia, István halála miatt öngyilkos lett. Móricz Zsigmond nekrológot írt róla. A Farkasréti Temetőben nyugodott, sírját felszámolták!

 

Néhány írása Péterfalvy álnéven jelent meg. Mivel tevékenysége Ugocsa és Bereg vármegyéhez kötődik, több munkája bibliográfiákban összekeverve a Komáromy András néven is publikáló Komáromy Andor (1841–1916) történész munkáival. 

Elismertség

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság (1887-től) és a Magyar Történelmi Társulat tagja (1889-től). 

Szerkesztés

Az Üstökös és a Bolond Istók munkatársa (1880-as évek), novellái jelentek meg a máramarosszigeti lapokban. A Nagy Iván c. családtörténeti értesítő (Pettkó Bélával, 1899–1901) és a Történelmi Tár, a Magyar Történelmi Társulat folyóirata szerkesztője (1900–1911). 

Főbb művei

F. m.: Gróf Eszterházy Dániel levéltára a Nemzeti Múzeum könyvtárában. (Magyar Könyvszemle, 1882)
A kis-rhédei gróf Rhédey-család levéltára a Nemzeti Múzeum könyvtárában. (Magyar Könyvszemle, 1883)
Rhédey Ferencz életéhez. – Paczolay Péterné Kornis Borbála szombatosságára vonatkozó tanúkihallgatások. – Két végrendelet a XVII. századból. (Történelmi Tár, 1884)
Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése. 1601–1677. 1–2. (Századok, 1885 és külön: Bp., 1885)
Kassa város levéltárából: Vér György ingóságai leltára. 1697. – Kornis Margit Rhédey Jánosné nászhozománya 1627-ből. – Adalékok a Mikesek nótaperéhez. – Berényi György naplója az 1634/35. soproni és az 1637/38. évi pozsonyi országgyűlésekről. – A szabad vitézek kóborlásai történetéhez a XVII. században. – Adalékok Beniczky Péter életéhez. (Történelmi Tár, 1885)
Köpcsényi gróf Listi László 1–2. (Századok, 1886)
A Bónis család levéltárából. 1–2. (Történelmi Tár, 1886)
Listi László élete és munkái. Irodalomtörténeti tanulmány. (Bp., 1887)
Thurzó Mária végrendelete és Beniczky Péter, a költő. (Századok, 1887)
Révay Kata Szidónia levelei férjéhez. 1656–1702. 1–2. Sajtó alá rend. K. A. (Századok–Történelmi Tár, 1888 és külön: Bp., 1888)
A Nagy-Idai család levelesládája. (Századok, 1888)
Hol és mikor halt meg Huszár Gál? (Magyar Könyvszemle, 1888)
Adalékok Beniczky Péter életéhez. – Régi gúnyversek: Apafi udvara. – Pani Teöreök Balázs végrendelete 1604-ből. (Történelmi Tár, 1888)
A Hunt–Pázmán nemzetség ugocsai ágazata. 1 táblával. (Turul, 1889 és külön: Bp., 1889)
Thelekessy Imre. 1497–1560. Történeti életrajz. Eredeti oklevelek alapján. 1–4. (Hadtörténelmi Közlemények, 1889 és külön: Bp., 1889)
Költő-e vagy gonosztevő? – Sempte és Galgócz hadi fölszerelése 1622-ben. (Századok, 1889)
Thelekessy Mihály. 1576–1601. Történeti életrajz. Eredeti oklevelek alapján. 1–5. (Századok, 1890 és külön: Bp., 1890)
Báthory István országbíró végrendelete. (Századok, 1890)
A füleki zendülés. – Thököly erdélyi vállalata. (Hadtörténelmi Közlemények, 1890)
Szunyogi Mátyás regéczi várnagy instructiója. 1632. decz. 2. – Követjelentés 1662-ből. (Történelmi Tár, 1890)
Listi László munkái. Sajtó alá rend. és az életrajzi tanulmányt írta. (Olcsó Könyvtár. 289. 3. kiad. Bp., 1891)
A Rákócziak kincse Munkács várában. (Századok, 1891)
Jakusith Anna két levele. – Thelekessy Imre kassai kapitány végrendelete. 1560. – Gróf Eszterházy Anna Juliánna menyasszonyi hozománya 1644-ben. – XVII. századi gyászjelentések. (Történelmi Tár, 1891)
Az 1607-iki hajdúlázadás történetéhez. 1–2. (Hadtörténelmi Közlemények, 1891)
A mezőkeresztesi csata 1596-ban. 1–3. (Hadtörténelmi Közlemények, 1892)
Radecius István egri püspök ingóságainak leltára. 1581. márcz. 30. (Történelmi Tár, 1892)
Listi László. Válasz Heinrich Gusztáv és Váczy János uraknak. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1892)
A szent-jánosi monostor Biharban. – Ugocsavármegye levéltárából. 1–2. – Egy hamis pénzverő a XVI. században. 1–2. (Századok, 1893)
Nyalábvár és uradalma. – A „bűbájos” Báthory Anna. (Századok, 1894)
Rhédey Ferenc váradi kapitány. 1–4. (Hadtörténelmi Közlemények, 1894)
Rimay János életéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1894)
A borosjenei Tisza-család ősei. (Turul, 1895 és külön: Bp., 1895)
Listi László és Wesselényi Ferencz nádor. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1895)
A kanizsai törökök rablásai. – Kolonich Siegfried dunáninneni főkapitány életéből. (Hadtörténelmi Közlemények, 1895)
Perényi Imre diáriuma. (Történelmi Tár, 1895)
A nagyszöllősi közbirtokosok végzései. – A nagyszöllősi földesurak gazdasági rendtartása. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1895)
A báró Perényi család levéltárából. 1–5. (Történelmi Tár, 1895–1896)
Ugocsa vármegye keletkezése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1896. márc. 9.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. XVI. 7. Bp., 1896, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1896)
Werbőczy István származása. K. A. jelentése. (Századok, 1896)
Báthory Gábor történetéhez. 1611–1613. 1–2. (Hadtörténelmi Közlemények, 1896)
Balassa Zsigmond hűtlenségi pöréből. 1–2. – Kálló mint végvár. (Hadtörténelmi Közlemények, 1897)
Adatok Listi László életéhez. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1897)
Bethlen Gábor Déva várában. – Válaszok Angyal Dávid megjegyzéseire A Báthory Gábor uralkodása cz. czikkre. (Századok, 1897)
A Dózsa-lázadás történetéhez. – Listius Anna Rozina bűnpöréhez. (Történelmi Tár, 1897)
A tolcsvai Bónis-család őseiről. A makcsay-levéltár adatai alapján. (Adatok Zemplén vármegye történetéhez, 1897)
A szabad hajdúk történetére vonatkozó levéltári kutatások. Előadás. Felolvastatott a Magyar Tudományos Akadémia II. Osztályának 1898. márcz. 7-iki ülésén. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XVII. 6. Bp., 1898)
A szent korona és Bethlen Gábor. (Századok, 1898)
Adatok az 1610. év történetéhez. 1–2. (Történelmi Tár, 1898)
Adatok Csejthe történetéhez. – Nádasdy Ferencz római zarándoklása. – Az erdélyi rendek levele Ungvármegye közönségéhez. Selemberk, 1660. febr. 6. – Ujhelyi Pál követutasítása az 1655-iki pozsonyi országgyűlésre. – Teleki Mihály levelezése Ujhelyi Pál huszti praefectussal. – A Császár Péter-féle pórlázadás történetéhez. – Bethlen Gábor fejedelem első támadása történetéhez. – Rákóczi Zsigmond és Homonnay Bálint versengése történetéhez. – Báthory Gábor történetéhez. – Teleki Mihály, a bujdosók vezére. (Történelmi Tár, 1899)
Hamispénzverő főurak. (Adatok Zemplén vármegye történetéhez, 1899)
A szabad hajdúkra vonatkozó levelek és okiratok. – A báró Perényi család levéltárából. – Teuffenbach Rudolf dunáninneni főkapitány jelentései Balassa Zsigmond elfogatásáról. 1616. (Történelmi Tár, 1900)
Egy okmányhamisító a XVIII. században. Zömléni Gábor deák. – A Perényiek a mohácsi vész előtt. – A Bilkey és a Lipcsey család eredetéről. (Nagy Iván [folyóirat], 1900)
A Perényi-féle ingóságok leltára 1569-ból. – A nagyváradi szabók czéhszabályzata 1614-ből. – Hajdú-szabadságlevelek. – Szigeti Vass Mártonnak, a szepesi kamara tanácsosának végrendelete. – Barkóczi László végrendelete. – Kurucz világi emlékek Ugocsa vármegye levéltárában. (Történelmi Tár, 1901)
Hová lettek Szent László váradi székesegyházának műkincsei? (Századok, 1902)
Adatok Báthory Gábor fejedelem történetéhez. (Történelmi Tár, 1902)
Gersei Petheő János levelei Nádasdy Tamáshoz. 1550–1562. 1–2. – Péchi Márton levelei Nádasdy Tamáshoz. (Történelmi Tár, 1904)
Somlyai Báthori András levelei Nádasdy Tamáshoz. 1549–1559. 1–2. – Szilágyi Nagy Péter végrendelete 1577-ből. – Adatok Berényi György erdélyországi követjárása történetéhez. 1659-ben. (Történelmi Tár, 1905)
A gróf Festetics család hitbizományai. Tolnai Festetics Kristóf végrendelete. 1765. szept. 20. – Kerecsényi László levelei Nádasdy Tamáshoz. 1553– 1562. 1–2. (Történelmi Tár, 1906)
Enyingi Török Ferencz levelei Nádasdy Tamás nádorhoz. (Történelmi Tár, 1907)
Takaró Mihály tihanyi várkapitány levelei Nádasdy Tamás nádorhoz. – Ormányi Józsa Csányi Ákoshoz és Nádasdy Tamáshoz írott levelei. – Udvardy György levelei Nádasdy Tamás nádorhoz. – Ibafalvay Ferencz szigeti számtartó panasza Horváth Markó szigetvári kapitány ellen, 1556. Horváth Mária – előbb Domahidy Zsigmondné, utóbb báró Perényi Andrásné – maradékainak osztálylevele. 1747. – Magyar országgyűlési emlékek. Követutasítások, követjelentések. – Szirmai Kalós László végrendelete. 1785. decz. 21. (Történelmi Tár, 1908)
Werbőczy István és fia. 1–4. (Századok, 1910)
Máramaros vármegye jegyzőkönyveiből. (Történelmi Tár, 1910)
Sárkány Antal levelei Nádasdy Tamás nádorhoz. 1–3. (Századok, 1910–1911)
Gyulaffy László végrendelete. 1578. ápr. 23. – Sombory Gergely levelei Nádasdy Tamás nádorhoz. – Az erdélyországi királyi könyvekből. – A surányi erdők rendtartása. – Királyi bor tizedszedők utasítása az 1597. évből. – Bereg vármegye készülődése II. József fogadására. (Történelmi Tár, 1911)
Ugocsa vármegye a történelemben. Vál. írások. K. A. műveinek bibliográfiájával. Vál., szerk. Kobályné Homoki Ilona. (Clio. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kiadványa. Ungvár, 2001)
A borosjenei Tisza-család ősei. Hasonmás kiad. (Onga, 2012). 

Irodalom

Irod.: Váczy János: K. A.: Listi László munkái. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1891)
Lukinich Imre: K. A. (Századok, 1932)
Móricz Zsigmond: Öreg bölény ment el. M. Zs. nekrológja K. A.-ról. Közzé tette Tóth Róbert. (Levéltári Szemle, 1981)
Tóth Róbert: K. A. 1914. és 1915. évi jelentései a vármegyei levéltárak helyzetéről. 1–3. (Levéltári Szemle, 1981–1982)
Keresztyén Balázs: Magyar művelődési hagyományok kárpátaljai lexikona. (Ungvár–Bp., 1995)
Szöllősy Tibor: K. A.-emlékkonferencia Tiszapéterfalván. (Honismeret, 2002). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője