Család

Sz: Komócsin Mihály, id. (1895–1978) politikus, az MKP egyik alapító tagja, Papp Margit. Testvére: Komócsin Zoltán (1923–1974) politikus, az MSZMP Vas, majd Hajdú-Bihar megyei titkára, a KISZ KB első titkára.

Iskola

Hét elemit, később Debrecenben hathetes (1945. máj.), ill. Budapesten hathónapos pártiskolát végzett (1946. aug.). A Szegedi Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1962), a Szovjetunióban, az SZKP KB mellett működő pártfőiskolán végzett (1965); a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia törzstiszti tanfolyamán őrnagyi rangfokozatban végzett (1952).

Életút

A két világháború között mezőgazdasági munkásként, ill. az építőiparban segédmunkásként, kubikusok mellett dolgozott, majd a szegedi Bruchner testvérek vas- és műszaki nagykereskedésének raktári munkása, a műszaki áruk szakeladója (1942–1944). A szakszervezet (1940-től) és az illegális KMP tagja (1943-tól), behívták katonának, de egy nap után megszökött (1944. okt.).

A II. világháború után az MKP nagyszegedi területi szervezője (1944. okt.-től), dél-magyarországi pártszervezője, egyúttal ifjúsági felelősként, a dél-területi és a nagyszegedi pártbizottság tagja, a MADISZ szervezője és az országos vezetőség tagja (1944–1945). A nagyszegedi pártbizottság szakszervezeti felelőse (1945. szept.–1946 vége), titkárhelyettese (1947–1949), az MDP Nagyszegedi Bizottságának titkára (1949–1950), az MDP budapesti XII. kerületi titkára (1951. máj. 16.–1954. márc. 17.), az MDP Heves megyei Bizottságának első titkára (1954. ápr. 11.–1956. okt. 31.).

A forradalom és szabadságharc leverése után, Szegeden, az MSZMP egyik pártszervezője (1956. nov.-től), az MSZMP Szegedi Végrehajtó Bizottságának első titkára (1957–1962). Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai titkára (1965–1971), a Csongrád Megyei Tanács elnöke (1971. máj. 21.–1974. ápr. 12.), nyugdíjva vonulásáig az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára (1974. ápr. 12.–1985. márc. 9.). Országgyűlési képviselő (Csongrád–Csanád választókerület, 1949–1953 és Szeged, 1975–1985; 1985-ben váratlanul vereséget szenvedett Király Zoltántól). Az MSZMP KB tagja (1980. márc. 27.–1985. márc. 28.).

Az ELTE-n, a JATE-n és különböző pártiskolákon a marxizmus-leninizmus, ill. a politikai gazdaságtan előadója, a JATE ÁJTK egy. adjunktusa (1971-től).

Elismerés

Munka Érdemrend (1953), MagyarSzabadságÉrdemrend (ezüst, 1957),Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (arany 1970 és1978), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1982), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1985).