Család

F: 1938-tól Gebe Márta (1906–2002) József Attila ifjúkori múzsája. József Attila makói gimnazista korában (1920–1923) szeretett bele Gebe Mártába, Gebe Mihály (1869. okt. 10. Jólész–1927. jún. 3. Makó), a makói főgimnázium r. tanára, a makói internátus igazgatója leányába; akihez több szerelmes verset is írt. Gebe Márta első férje Galambos (Kürthy) Tibor kórházi gondnok volt. Leánya, Galambos Baba, a makói Batka István orvos fiához, ifj. Batka István, Ybl-díjas építészmérnökhöz ment feleségül. Leánya: Batka Mária, unokája – Gebe Márta dédunokája – Süveges Gergő (1976–) újságíró. Gebe Márta második férje volt Koncsek László. Fia: Koncsek László, ifj. (1940–) vegyészmérnök. 

Iskola

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen középiskolai tanári okl. szerzett (1928). 

Életút

A Debreceni Független Újság, a Tisztántúli Független Újság, a Debreceni Újság, a Makói Népújság munkatársa, szerkesztője (1930–1945). A II. világháború után a Makói Népújság (1945–1948) és a Csanádmegye c. lapok felelős szerkesztője (1948–1950). a Győr-Sopron Megyei Hírlap főmunkatársa (1949–1957), a Népszabadság főmunkatársa (1957–1965). 

Pályafutásának kezdetén debreceni és makói lapok munkatársa, irodalmi és tudományos tevékenysége Győrött kezdődött. Első írásai Győr és Sopron munkásmozgalom- és művelődéstörténetével foglalkozott, majd kutatásai alapján írta meg első regényét (A renngassei összeesküvés, 1959). Az 1960-as évektől rendszeresen megjelentek írásai a Világosságban és más egyházi folyóiratokban, utóbb megírta az első, igen nagy visszhangot kiváltó, útikönyvet a modern Izraelről (Bibliai földeken, 1964), a siker hatására írt még egy németországi és svájci útleírást (amelyben interjút készített Thomas Mann özvegyével is: Az Oderától a Genfi-tóig, 1967). Több népszerű ifjúsági történelmi regényt szerzője (Soproni farsang, 1978; Kincskeresők, 1980), ill. gyerekeknek szóló műveket fordított és szerkesztett. 

Emlékezet

Szarajevóban született, iskoláit Debrecenben végezte. Észak-Erdély visszacsatolásakor, családjával Szatmárnémetiben telepedett le (1940–1945). Az újabb országvesztés után Budapestre menekült, Makóra, Gebe Márta Szép utcai házába költözött (1945–1951). Győrött élt (1951–1957), majd ismét Budapesten tevékenykedett, a fővárosban hunyt el. Munkássága Budapesten kívül Makóhoz és Győrhöz kötődik. 

Elismerés

MÚOSZ Aranytoll (1975).