Kondér István
erdőmérnök, földmérő mérnök
Születési adatok
1897. december 10.
Budapest
Halálozási adatok
1975. szeptember 8.
Budapest
Temetési adatok
1975. szeptember 16.
Budapest
Farkasrét
Család
F: Nagy Lenke (†1992. márc. 15.).
Iskola
Selmecbányán tanult, majd a soproni Bányászati és Erdészeti Főiskola Erdőmérnöki Karán végzett (1923).
Életút
A pápai Földmérési Felügyelőség (1926–1930), a Háromszögelő Hivatal (1930–1935), a debreceni Földmérési Felügyelőség (1935–1936), a budapesti 9. (1936–1940), ill. 22. Földmérési Felügyelőség mérnöke (1940–1944). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) munkatársaként a szikszói Abaúj vármegyei Földhivatal megszervezője és műszaki vezetője (1945–1946), a kalocsai érsekség felosztásának vezetője, majd nagyobb városok és községek tagosításának és földosztásainak vezetője (1946–1950). Az Országos Földmérési Intézet, a Városmérési Iroda, ill. a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) munkatársa, kutatómérnöke (1950–1960), nyugdíjazása után a Budapest Főváros VIII. (Városmérési) Ügyosztálya, majd ismét a BGTV munkatársa (1960–1975).
Földmérési műszerek fejlesztésével, az erdőgazdaságok és erdészetek háromszögelési problémáival, valamint a geodézia, a kartográfia és rokontudományaik történetével, az iránytű művelődés- és kultúrtörténetével foglalkozott. A róla elnevezett Kondér-féle kettős szögprizma műszer feltalálója. Erdőmérnökként szárazságtűrő fajok, elsősorban a pozsgás növények és a kaktuszok ökológiáját vizsgálta. Neves kaktuszgyűjtő volt; számos népszerű botanikai írás szerzője és szerkesztője. A Trichocereus spachianus cv. Hungaria (= magyar oszlopkaktusz), az egyetlen, Magyarországon leírt kaktusz leírója (Földi Ferenccel, 1936).
Emlékezet
Budapesten (XIII. kerület Dózsa György út 140.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Kaktuszgyűjteményét, ill. hagyatékát a Debreceni Botanikuskertben őrzik.
Elismertség
Az International Organization for Succulent Plant Study első magyar r. tagja (IOS, 1963-tól). A Csili Kaktuszkör elnöke.
Főbb művei
F. m.: Háromszögelési pontok felhasználása és hasznuk az erdőgazdaságban. (Erdészeti Lapok, 1934)
Térképek és rokontudományok az ókorban. (Térképészeti Közlöny, 1938)
A mágnesesség és az iránytű története. (Térképészeti Közlöny, 1948)
Összelátás létesítése felsőrendű háromszögelési pontok közt. (Földméréstani Közlemények, 1952)
Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. (Geodézia és Kartográfia, 1960)
botanikai írásai: Szukkulens növények a lakásban. (Akvárium és Terrárium, 1959)
Az Astrophytum kaktuszok. – A kaktuszok érdekes csoportja: a Rebutiák. (Búvár, 1960)
Milyen összetételű talajban fejlődnek jól kaktuszaink? (Búvár, 1961)
A Parodia-kaktuszok. (Búvár, 1962)
A Turbinicarpus-kaktuszok. (Búvár, 1964).
Irodalom
Irod.: Bendefy László: K. I. (Geodézia és Kartográfia, 1975)
Raum Frigyes: Magyar földmérők arcképcsarnoka. II. köt. (Bp., 1984).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2016
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)