Konek Frigyes
Konek Frigyes

2020. október 31. Szombat

Konek Frigyes, norvalli

kémikus

Névváltozatok

N. Konek Frigyes 

Születési adatok

1867. szeptember 17.

Győr

Halálozási adatok

1945. január 27.

Budapest


Iskola

A győri bencés gimnáziumban (= győri katolikus főgimnázium) éretts. (1887), a budapesti József Műegyetemen, a müncheni műegyetemen tanult, a müncheni tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1893), az organikus és alkalikus kémia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1895).

Az MTA tagja (l.: 1918. máj. 2.). 

Életút

A grazi tudományegyetem tanársegéde (1893–1895), a budapesti tudományegyetem magántanára (1895–1908), az organikus és alkalikus kémia c. ny. rk. tanára (1908–1919), a Bölcsészettudományi Kar mb. előadója (1919-től). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Kémiai Intézete és a Központi Vegykísérleti Állomás kutatóvegyésze (1896–1906), az Országos Kémiai Intézet Technológiai Osztálya osztályvezető fővegyésze és kísérletügyi igazgatója (1906–1919).

Nyugdíjazása után a budapesti tudományegyetem (1921-től Pázmány Péter Tudományegyetem) c. egy. tanára (1919-től). 

Mezőgazdasági és szintetikus szerves kémiai kutatásokkal foglalkozott, új, nemzetközileg is jelentős eljárást dolgozott ki különböző szerves vegyületek kéntartalmának meghatározására. Nevéhez fűződik a magyarországi szenek vegyi összetételének meghatározása. 

Emlékezet

Győrött született, Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten, a főváros ostroma idején hunyt el. Népszerűsítő írásai N. Konek Frigyes néven is megjelentek. 

Elismertség

A berlini Német Kémiai Társaság (Deutsche Chemische Gesellschaft) és a Természetkutatók és Orvosok Németországi Társaság (Gesellschaft Deutscher Naturforscher und Ärzte) r. tagja. 

Főbb művei

F. m.: A chinin synthesiséről. – A cocainhoz hasonló vegyületek synthesiséről. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1895)
Chinalkaloidák hydroszármazékai. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1896)
A benzol molekula szerkezetéről. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1897)
Az euchinin létjoga. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1898)
Az euchinin. (Természettudományi Közlöny, 1898)
Magyarországi szenek vegyi összetétele és caloriaértéke. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1902)
Gyors és egyszerű quantitativ eljárás organikus vegyületek, továbbá szenek, kőolajok, bitumen és egyéb anyagok kéntartalmának meghatározására. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1903)
Natriumperoxyd-baryt-módszer. Új és egyszerű eljárás, organikus – főleg nehezen éghető és explosiv – vegyületek szénenytartalmának quantitativ meghatározására. 1–4. – Organikus vegyületek phosphor- és nitrogéntartalmának quantitativ meghatározása natriumperoxyddal. – Quantitativ nitrogén meghatározása szerves anyagokban natriumperoxyddal. Zöhls Arthurral. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1904)
A „Lassaigne”-féle nitrogénpróba egy egyszerű pótlása. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1904)
Szénelemzések. – A nitrogén kimutatása nitrogéntartalmú organikus vegyületekben. (Természettudományi Közlöny, 1904)
Széntartalmú vegyületek elemzése elektromos égetőkemencében. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1905)
A szerves égetéssel kapcsolatos hamumeghatározásra vonatkozó észleletek. (Természettudományi Közlöny, 1906 és Magyar Chemiai Folyóirat, 1907)
Kéntartalmú alkaloidok synthesiséről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1907)
Adatok a kén fiziológiai hatásának ismeretéhez. (Természettudományi Közlöny, 1907)
Antipyrin és thionylchlorid. – A mercuriodi-thiobisantipyrinről, mint a fémes higanynak organikus bisulfidokkal való közvetlen egyesülésének egy sajátos és jellemző esetéről. – Antipyrin és thionylchlorid. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1908)
Adatok a kén fiziológiai hatásának ismeretéhez. 1–3. Vuk Mihállyal. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1908)
Aspirin és acetylsalicylsav. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1911)
Összehasonlító tanulmányok organikus selenidekről és sulfidekről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1913)
Észrevételek a kalorimetriás hamumeghatározáshoz. – Szeléntartalmú szerves vegyületek elégetése nagy nyomás alatt, oxigénben. – Egyszerű újítás, mellyel kaloriméterek platinatégelyeinek tartósságát tetemesen fokozhatjuk. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1913)
Organikus festéksynthesis alkaloidákkal. 1–2. – A selen új oxygénvegyülete. – Néhány új naphtylpyrazolon synthesiséről. Mitterhauser Rikárddal. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1914)
A paracumorsav és vanilinsav néhány új származéka. Pacsu Jenővel. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1915)
Adatok a thiacet- ecetaether, az a-chloracet-ecetaether és az oxálsav ismeretéhez (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1920)
Chemiai configuratio – physiologiai hatás. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1922. márc. 13.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1922)
Váltakozva substituált aryl-benzoyl-glykolsav-aestherek synthesise. Loczka Alajossal. – Aromás és alifás aminosavak új kapcsolódási módjáról. – A protocatechusav egy új képződési módjáról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1922)
A natriumperoxyd alkalmazása a technikai elemzésnél. (Kísérletügyi Közlemények, 1922)
A heliotropin – piperonal – hydrindonjának szintézise. Janovics Miklóssal. – Kokainhoz hasonló érzéstelenítő hatású glykolsav-származékok synthézise. Straub Lajossal. – Előadási kísérlet a fény kémiai hatásának demonstrálására. Loczka Alajossal. – Hazai nyersanyagokból termelhető, benzin pótlására használható motorolajok. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1925)
Létezik-e szelénsav-anhidryd, a szelén-trioxyd? – Újabb átmenet a naphthalin sorozatából az isochinolin csoportjába. – A spektrum főbb színeinek előállítása azofestékek alapjában. – Aethylbenzin. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1927)
Újabb kísérletek a mesterséges helyi érzéstelenítők terén. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1928)
Atomrendszerek és bolygórendszerek Svante Arrhenius szellemében. – Cukor szénsavból. (Természettudományi Közlöny, 1928)
Analógia a pyrazol és a tetrazol kémiájában. – Lokálanesztétikai szintézisek. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1929)
Mesterséges cukrok. (Természettudományi Közlöny, 1929)
A papaverin és a laudanosin technikai előállításának problémája. – Egy homo-iso-papaverin és a laudanosin synthesise és pharmakodynamikai hatása. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1930)
Haladás a hormonkémia felé. (Természettudományi Közlöny, 1932)
Észrevételek és adatok a nitrátion gravimetriás meghatározásához. – Különböző substituensek befolyása aromás sekunder bázisok sóinak, főleg nitrátjainak oldhatóságára. Rupae, Hans-Basellel. – Eljárás a borban lévő szerves savak quantitatív meghatározása. Wettstein Ervinnel. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
Chinazolin típusú alkaloidok viselkedése a differenciáló methylezésnél. – A chinakémiában bevált parciális vagy differenciáló alkylezés kiterjesztése más biazótos alkaloidokra. – A chinidin és hydrochinidin jódmethylátjai. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
Adatok a cinchona cuprea alkaloidjainak kémiájához. – A hydrocinchonidin vagy cinchamidin alfa- és béta- jódmethylszármazékai. – Adatok a spartein és a vele rokon szerkezetű csillagfürt alkaloidok kémiájához. A hydrocinchonin vagy cinchonin jódmethylátjai. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1937)
A hydrochinin magasabb homológjainak viselkedése a differenciáló alkylezésnél. – Alkaloidbetainek. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1938)
Új helyi érzéstelenítő hatású vegyületek – kokainpótlók – szintézise oxy-, illetve halogénketonsavakból. Szász Károllyal. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1943). 

F. m.: megemlékezései: Meyer Victor emlékezete. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1898)
Emlékezés Ehrlich Pálra, a salvarsan felfedezőjére. (Természettudományi Közlöny, 1915)
Görgey Arthur kémiai munkássága. (Természettudományi Közlöny, 1916)
Svante Arrhenius emlékének. (Természettudományi Közlöny, 1927)
Wöhler Frigyes emlékének. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1928)
Achard Ferenc Károly, a répacukor megalapítója. Születésének 175. évfordulójára. (Természettudományi Közlöny, 1928)
Ostwald Vilmos emlékének. (Természettudományi Közlöny, 1932)
Balló Mátyás l. tag emlékezete. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XXII. 6. Bp., 1934)
Haber Frigyes. (Természettudományi Közlöny, 1934).

 

F. m.: írásai N. Konek Frigyes néven a Természettudományi Közlönyben: – A világháború, a szén és a koksz. – Arany és ezüst a tengervízben. – A törvényszéki chemia szerepe a világháborúban. (1915)
A spanyolországi platina. – A lidércfény keletkezése. – Ágyúlövésszerű ködrianások. – Partok védelme a hullámtörés ellen. – Növényi gyöngyök. – A nukleinsavak mesterséges előállítása. – A mesterséges kaucsuk. – A két- és négyvegyértékű nitrogén és a páros atomszámok törvénye. – Az altatás új módja. – Vaspénz. – A spanyolországi platina. (1916)
Egy magyar kálitrágya. – A röntgensugarak alkalmazása. – Rádiumrománc. – Alumíniumpénz. (1917)
A háború hatása a szakirodalomra és a szakfolyóiratokra. – A rádiumsugárzások családi titkai. – Karbidtermelésünk felhasználása szeszfőzésre vagy műtrágyagyártásra. (1918)
A ma létesíthető legnagyobb meleg. – Földünk élettartama. – A nagy hideg hatása a fémek elektromos vezetőképességére. – A növények különös érzékszervei. – A különböző cukrok előfordulása Amerikában. (1919). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016