Korda György
jogász
Születési adatok
1927. november 22.
Budapest
Halálozási adatok
1997.
Budapest
Család
Budapesti zsidó családból származott. Sz: Korda Emil, Bloch Erzsébet.
Iskola
A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen és az ELTE-n tanult, az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1951). Az MLEE-n filozófia szakosítót végzett (1967).
Életút
A Közellátásügyi Minisztérium ellenőre (1945–1947), a Kereskedelmi és Szövetkezetügyi Minisztérium, ill. a Külkereskedelmi Minisztérium fogalmazója (1948–1950), jogi előadója (1950–1951). Tanulmányai befejezése után a Magyar Néphadsereg (MN) hivatásos tiszti állományába került, mint katonai ügyész, ill. katonai ügyészségvezető (1951–1957). Az Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztályának, a bírósági felügyelet vezetője (1957–1962), a Legfelsőbb Bírósághoz berendelt bíró (1962–1963), Legfelsőbb Bírósági bíró (1963–1973), tanácsvezető és kollégiumvezető-helyettes bíró (1973–1988; 1988. júl. 1-jétől nyugdíjazták). Az ELTE ÁJTK Büntetőjogi Tanszéke előadó tanára (1959–1984). C. egy. docens. Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962).
Katonai büntetőjoggal, a fegyveres testületek feladatai körében elkövetett és a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények, valamint az államellenes bűncselekmények büntetőeljárási kérdéseivel, a magyar katonai büntető törvénykönyvek történetével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott az 1961. évi V. törvénybe foglalt Büntető Törvénykönyv katonai rendelkezéseinek előkészítésében, majd tagja volt az 1978. évi IV. törvénybe foglalt új Büntető Törvénykönyv előkészítő bizottságának. – A forradalom előtt a Honvédelmi Minisztérium (HM) Titkárságára helyezték (jogi főtisztként, 1956. okt. 1-jétől). A forradalom alatt a Honvédelmi Forradalmi Bizottmány Titkárságán dolgozott, ezért el kellett hagynia a minisztériumot. 1961-ben eljárás indult ellene 1956-os tevékenysége miatt, amely pártfenyítéssel és ismét minisztériumi eltávolítással járt (az amnesztiát követően berendelt bíróként működött a Legfelsőbb Bíróságon, 1962-től).
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, szüleivel egy sírban, a Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Főbb művei
F. m.: A katonai elítéltekkel kapcsolatos büntetés-végrehajtási feladatok. (Büntetésvégrehajtási Szemle, 1957)
Egység és halmazat az államellenes bűncselekményeknél. (Magyar Jog, 1958)
A katonai büntetőjog kézikönyve. Többekkel. (Bp., 1958)
A katonai büntetőjog tankönyve. (Bp., 1959)
A tiszti becsületbíróság új feladatai. (Katonai Szemle, 1959)
A Büntető Törvénykönyv Tervezetének büntetési rendszere, figyelemmel a katonákra vonatkozó külön rendelkezésekre. (Magyar Jog, 1961)
A fegyverbalesetek. (Honvédségi Szemle, 1964)
A szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban, ill. katonai fogdában való végrehajtásával kapcsolatos problémákról. (Jogtudományi Közlöny, 1967)
Egység és halmazat a hivatali bűntettek körében. (Magyar Jog, 1967)
A rendőrség szolgálatba lépő tagjainak jogai és kötelezettségei a fegyveres erők és a rendészeti testületek, valamint saját testületük tagjaival szemben. – Bűntettek elbírálása parancsnoki – vezetői – fegyelmi jogkörben. – A szolgálatba lépő rendőr intézkedési jogáról és felelősségéről. (Belügyi Szemle, 1968)
A külföldre szökés minősítéséről. (Katonai Jog és Igazságszolgáltatás, 1972)
A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése. (Magyar Jog, 1973)
Büntető eljárásjog. Többekkel. (Bp., 1974)
Ki lehet társtettese a hivatali bűncselekményeknek? (Magyar Jog, 1974)
A magyar katonai büntetőeljárás kialakulásának vázlatos áttekintése. (Katonai Jog és Igazságszolgáltatás, 1976)
A rendőrség szolgálatba lépő tagjának intézkedési jogáról és felelősségéről. (Belügyi Szemle, 1977)
A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése. (Magyar Jog, 1977 és Katonai Jog és Igazságszolgáltatás, 1977)
Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. jan.–1978. okt. Összeáll. Jacsó János és K. Gy. Szerk. Mátyás Miklós. (Bp., 1979)
A közlekedési bűncselekmények az új Büntető Törvénykönyvben. – Az új Büntető Törvénykönyv katonai rendelkezései alkalmazásának néhány problémája. (Katonai Jog és Igazságszolgáltatás, 1979)
Egység és halmazat a hivatali bűncselekmények körében az újabb törvényben. (Magyar Jog, 1981)
Tárgyra lövés vagy fegyverhasználat? Szabó Istvánnal. (Belügyi Szemle, 1984)
A büntetőtörvénykönyv magyarázata. Többekkel. (Bp., 1986)
Társtettes vagy tettestárs? (Katonai Jog és Igazságszolgáltatás, 1986)
A katonai és a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények. Monográfia és benyújtott kand. értek. is. (Bp., 1988)
A katonai büntető rendelkezések módosításával kapcsolatos kérdésekről. (Katonai Jog és Igazságszolgáltatás, 1988)
A katonai bíróságok hatásköréről és szervezetéről de lege ferenda. – A katonai büntetőjog elvi alapjai és továbbfejlesztésének lehetőségei. (Magyar Jog, 1989)
A katonai büntetőjog elvi alapjai és továbbfejlesztésének lehetőségei. (Belügyi Szemle, 1989)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2016
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
