Kornidesz Mihály
politikus, pedagógus, neveléstörténész
Születési adatok
1930. július 24.
Arad, Arad vármegye
Halálozási adatok
2014. április 5.
Budapest
Család
Sz: Kornidesz Mihály, Kern Anna.
Iskola
Elemi iskoláit Brassóban és Szarvason végezte, a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban éretts. (1949), az ELTE BTK-n történelem szakos középiskolai tanári (1953) és pedagógia szakos előadói okl. szerzett (1965), doktorált (1967), a neveléstudomány kandidátusa (1988).
Életút
A Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztálya, ill. Kulturális és Közoktatási Osztálya előadója (1953–1958), Köznevelési Alosztálya vezetője (1958–1961); közben a budapesti József Attila Gimnázium tanára (1957–1958), a Budapesti Felsőfokú Tanítóképző Intézet tanára (1960–1961), majd az MTA–TMB-n Ágoston György aspiránsa (1968–1972). Az MSZMP KB Tudományos Osztálya főelőadója (1961–1970), osztályvezető-helyettese (1970–1973), osztályvezetője (1973. nov. 1.–1983. júl. 6.), az MTV elnöke (1983. júl. 8.–1987. márc. 31.), a Külügyminisztérium munkatársa, Magyarország phenjani (1988–1989), tiranai nagykövete (1989–1990).
Az MSZMP KB tagja (1980. márc. 27.–1988. máj. 22.).
Neveléstörténészként elsősorban a II. világháború utáni iskolapolitika történetével, a középiskolai reformok politikai, gazdasági és szervezeti kérdéseivel és a középfokú oktatás cél- és feladatrendszerének vizsgálatával foglalkozott.
Az MTV elnökeként nevéhez fűződik egy újtípusú, oknyomó tévéhíradó (Aczél Endrével, Elek Jánossal és Sándor Istvánnal), valamint a Belpolitikai Főszerkesztőség élőadáson alapuló sokoldalú információkat és szórakoztatást adó hétvégi kétnapos Hétvége műsora megszervezése. Több évi kísérletezés után vezette be a tévéregény (= telenovella) műfajú tévéepizód-sorozatot (Szomszédok) és a szintén újdonságnak számító televíziós beszélgetőműsorokat (Vitray Tamás sajátos talk-show műsorait).
Elismerés
Szabadság Érdemrend (bronz, 1957), Fegyverrel a Hazáért Emlékérem (1957), Szocialista Munkáért Érdemérem (1963).
Főbb művei
F. m.: A dolgozók szocialista nevelése. Tananyag az MSZMP Gazdaságpolitikai tanfolyama számára. Kurucz Imrével. (Bp., 1963)
A közoktatás helyzetéről. Kurucz Imrével. (Tények és érvek. 10. Bp., 1965)
Az élettel való szorosabb kapcsolat és a korszerűsítés követelményeinek érvényesítése az iskolareform megvalósítása során. Egy. doktori értek. (Bp., 1966)
Iskolareform a megvalósulás útján. Kurucz Imrével. (Bp., 1966)
Pártmunka az iskolában. (Köznevelés, 1967)
Az általános iskola néhány kérdése az összehasonlító pedagógia mérlegén. (100 éves a kötelező népoktatás. Bp., 1968)
Szocialista iskolarendszerünk demokratizmusa. (Pedagógiai Szemle, 1968)
A politikai nevelés gondolatai, problémái a középiskolában. (Propagandista, 1968)
A szakmunkásképzés 25 éve dokumentumokban. Összeáll. (Szakmunkásképzés, 1970)
Az iskolai demokratizmusról. – Az MSZMP Központi Bizottságának közoktatási határozatáról. Balázs Mihállyal és Kálmán Györggyel. (Társadalmi Szemle, 1972)
A párthatározat szellemében. (Szakmunkásképzés, 1972)
Szocialista társadalom – korszerű iskola. Kardos Józseffel. (Bp., 1975)
Kulturális politikánk néhány aktuális kérdéséről. (Bp., 1976)
A valóság vonzásában. (Művészetpolitikánk időszrű kérdései. Tanulmányok. Szerk. Agárdi Péter. Bp., 1977)
A felsőoktatás a társadalmi célok szolgálatában. – Tudománypoliitkai tennivalóink. (Társadalmi Szemle, 1977)
A szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra nevelés időszerű kérdései. (Pedagógiai Szemle, 1977)
A szocialista hazafiságra nevelésről. (Pedagógusok Lapja, 1977)
A magyar–szovjet pedagógiai kapcsolatokról. (Pedagógiai Szemle, 1978 és A magyar–szovjet pedagógiai kapcsolatok. A Magyar Pedagógiai Társaság Elnöksége, Csongrád megyei és Szeged városi Tagozata emlékülése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Szeged, 1977. okt. 24–25. Előadások. Szerk. Veszprémi László. Szeged, 1979)
Oktatáspolitika. Kardos Józseffel. (Szocialista közművelődés. A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem tankönyve. Szerk. Ács Ferencné. Bp., 1978)
A szocialista hazafiságra és az nemzetköziségre nevelés időszerű kérdései. (A szocialista hazafiságra és az nemzetköziségre nevelés az általános és a középiskolákban. Szerk. Krug Ferenc. Bp., 1977)
A mozgalomtörténeti oktatás és kutatás szerepe és jelentősége az ifjúság nevelésében. (Alföld, 1978 és Elődöktől példák. Válogatás az Országos Ifjúságmozgalom-történeti Diákszeminárumokon elhangzott előadásokból. Szerk. Czoma László. Bp., 1979)
A szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra nevelés időszerű kérdései. (Ifjúság, haza, internacionalizmus. Szerk. Kovács Péter. Bp., 1979)
Iskolarendszerünk alapja: az általános iskola. (Társadalmi Szemle, 1979)
A középiskolai képzésünk a felszabadulás utáni években. 1945–1946. (Pedagógiai Szemle, 1979)
Közös dolgunk a felelős cselekvés. Mire tanít a Mozgalomtörténet? (Ifjúkommunista, 1979)
Az MSZMP kongresszusának határozata a szocialista építés időszerű feladatairól. (Fővárosi Pedagógiai Tanácskozás. 1980. máj. 26–28. Rendezte az Oktatási Minisztérium és Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. A plenáris ülések előadásai. Szerk. Pánczél Ottó. Bp., 1980)
Tervek a középiskolai rendszer egységesítésére a felszabadulás utáni években. (Pedagógiai Szemle, 1980)
Közoktatás-politika. 2. Az MSZMP 1972-es határozata a megvalósulás útján. Egységes jegyz. Kardos Józseffel. (Bp., 1980 és utánnyomások 1981–1985)
Kollektív gondolkodás, korszerű művelődés. (Szegedi Nyári Egyetem. Művelődéselmélet. 11. Közoktatás és közművelődés. Szeged, 1982)
Együtt a nemzetiségekkel. (Együtt a nemzetiségekkel. Nemzetiségpolitika a mai Magyarországon. Dokumentumok, tanulmányok, cikkek. Bp., 1984)
A fiatal művészek társadalmunkban. (Művészet és politika. Tanulmányok, dokumentumok, 1977–1983. Szerk. Agárdi Péter. Bp., 1984)
Négy évtized oktatási dokumentumaiból. 1–20. Kardos Józseffel. (Köznevelés, 1984. 16.–1985. 12.)
Középiskola az 1950-es években. 1–2. (Pedagógiai Szemle, 1987)
Középiskolai reformok. 1945–1965. Kand. értek. (Bp., 1987)
Középiskolák az 1950-es években. 1–2. (Pedagógiai Szemle, 1987)
Közoktatáspolitikai dokumentumok. 1945–1972. Szerk. Kardos Józseffel. (Bp., 1988)
Az 1961. évi oktatási reform és a gimnázium. 1–2. (Pedagógiai Szemle, 1988)
Az MKP és az MDP közoktatási politikájához. 1945–1954. (Párttörténeti Közlemények, 1988)
Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből. I–II. köt. Egy. és főisk. segédkönyv. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta Kardos Józseffel. (Bp., 1990)
A Budapesti Nemzetközi Vásárok története. Kapalyag Imrével és Steigervald Józseffel. (A Hungexpo kiadványa. Bp., 1996).
F. m.: írásai a Pártéletben: A budapesti pedagógusok ideológiai továbbképzése. Farkasinszky Lajossal. (1959)
Az újtípusú gimnáziumról. (1961)
A tanulási igény és kielégítése az oktatási reform évfordulóján. Kurucz Imrével. – A szakmunkásképzésről. (1962)
A pedagógus pártszervezetek időszerű feladatairól. – Iskolapolitikánk néhány kérdése. (1965)
Közoktatáspolitikánk és az új tanév. (1966)
A továbbtanulás feladatai. Molnár Gyulával. – Az egyetemi, főiskolai pártmunka. (1968)
Oktatáspolitikai feladatok az új tanévben. (1975)
Az oktatási párthatározat szellemében. (1976)
Az esti és a levelező oktatás a felsőoktatásban. (1977)
A kultúra fejlesztése a gyakorlat szolgálatában. (1979)
Fiatal művészek társadalmunkban. (1980)
A kutatóintézeti hálózat átalakítása. (1981)
Az oktatásügy és a pártszervezetek feladatai. A közoktatás továbbfejlesztése. (1982)
A marxista eszmék időszerűsége. (1983).
Irodalom
Irod.: Oktatáspolitikánk időszerű kérdései. Rákos Imre beszélgetése K. M.-lyal. (Petőfi Népe, 1979. márc. 9.)
Távlat és korszerűsítés a közoktatásban. Sarkadi László beszélgetése K. M.-lyal. (Népszabadság, 1979. aug. 12.)
A magyar értelmiség a 80-as évek küszöbén. Zelei Miklós beszélgetése K. M.-lyal. (Magyar Hírlap, 1979. nov. 11.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2019
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)