Kornis Gyula
Kornis Gyula

2025. január 17. Péntek

Kornis Gyula

filozófus, pedagógus, kultúrpolitikus

Névváltozatok

1906-ig Kremer

Születési adatok

1885. december 22.

Vác, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1958. április 15.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1916. máj. 4.; r.: 1928. máj. 18.; t.: 1941. máj. 16.; tagságáról lemondott: 1948. ápr. 16.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A bp.-i és a lipcsei tudományegyetemen tanult, Bp.-en m.-latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1907), pappá szentelték (1908), a szellemi tudományok logikája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1914), az MTA tagja (l.: 1916. máj. 4.; r.: 1928. máj. 18.; ig.: 1934. máj. 8.-1945. máj. 28.; t.: 1941. máj. 16.; tagságáról lemondott: 1948. ápr. 16.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - A piarista rend tagja (1900-tól), a bp.-i piarista gimn. r. tanára (1907-1914), a bp.-i tudományegyetem magántanára (1914-1920), egyúttal a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a filozófia ny. rk. (1914-1916), ny. r. tanára (1916-1919); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettud. Kar dékánja (1918-1919). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a filozófia ny. r., a pedagógia ún. jogosított tanára (1920-1932, 1934-1947), majd a pedagógia ny. r. tanára (1931-1934); közben a Bölcsészettud. Kar dékánja (1933-1934), az egyetem rektora (1935-1936). A Vallás- és Közoktatásügyi Min. közoktatásügyért felelős államtitkára (1927-1931), a váci választóker. kormánypárti ogy.-i képviselője (1931-1939); közben az Ogy. alelnöke (1935-1938), elnöke (1938), majd a Felsőház tagja (1942-1944). Az ország német megszállása idején letartóztatták (1944. máj.), a nyilasok hatalomrakerülése után négy hétre a Gestapo fogságába került (1944. okt.-nov.). A II. vh. után a bp.-i Népbíróság ún. feddéssel igazolta (1945. okt.), kitelepítették Poroszlóra (1951). A kitelepítés feloldása után Hajdúszoboszlón élt (1953-tól).Széles körű munkássága kiterjedt a filozófia, a pedagógia, a szociológia, a tudományelmélet és a művelődéstörténet számos területére. Eklektikus filozófiai nézeteire elsősorban a szellemtörténeti kultúrfilozófia hatott. Kultúr- és történetfilozófiai művei felzárkózást jelentettek a korszerű Ny-i gondolkodáshoz. Munkáinak egy része túlzott aktuálpolitikai kötődésük miatt már csak történeti értékű. Gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter munkatársaként jelentős szerepet játszott a mo.-i kultúrpolitika kialakításában és irányításában.

Főbb művei

F. m.: Az ismerés apriori elemei Platonnál. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1907)
A magyar bölcseleti műnyelv fejlődése. (Bp., 1908)
A filozófia a középiskolában. (Bp., 1910)
Modern nyelvek tanulása. (Bp., 1910)
A psichologia jelen állása. (Bp., 1911)
A pszichologia és logika elemei. (Bp., 1911)
Elemi pszichologiai kísérletek. (Bp., 1911)
W. Dilthey történelem-elmélete. (Bp., 1913)
Értékelmélet és pedagógia. (Bp., 1913)
Történelem és psychologia. (Bp., 1914)
A lelki élet. 1–3. köt. (Bp., 1917)
A viszonyító lelki aktusok. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1917. márc. 12.)
A bölcsészeti kar jelentősége a tudományegyetemen. (Pozsony, 1918)
Iskolarendszerünk reformja. (Bp., 1920)
Bevezetés a tudományos gondolkodásba. (Bp., 1922)
Történetfilozófia. (Bp., 1924)
A magyar művelődés eszményei. 1–2. köt. (Bp., 1927
németül Leipzig, 1930)
Magyarország közoktatásügye a világháború óta. Összeáll. (Bp., 1927
németül Leipzig, 1930
angolul New York, 1932)
Magyar filozófusok. (Bp., 1930)
Az államcélok elmélete és a kultúrpolitika. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1931. ápr. 13.
Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből. 4. köt., 1931)
Neveléstörténet és szellemtörténet. (Bp., 1932)
Az államférfi. 1–2. köt. (Bp., 1933)
A kultúra válsága. (Bp., 1934)
Petőfi pesszimizmusa. (Bp., 1936)
Kölcsey Ferenc világnézete. (Bp., 1938)
Az irodalmi műveltség értéke. (Bp., 1940)
Nietzsche és Petőfi. (Bp., 1942)
A tudományos gondolkodás. 1–2. köt. (bp., 1943)
Tudomány és társadalom. 1–2. köt. (Bp., 1944)
Válogatás K. Gy. tanterv-vonatkozású írásaiból. Összeáll., szerk., bevezető tanulmányt írta Mészáros István. (Bp., 1984).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője