Kornis Gyula
Kornis Gyula

2020. október 29. Csütörtök

Kornis Gyula

filozófus, pedagógus, kultúrpolitikus

Névváltozatok

1906-ig Kremer

Születési adatok

1885. december 22.

Vác, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1958. április 15.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1916. máj. 4.; r.: 1928. máj. 18.; t.: 1941. máj. 16.; tagságáról lemondott: 1948. ápr. 16.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A bp.-i és a lipcsei tudományegyetemen tanult, Bp.-en m.-latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1907), pappá szentelték (1908), a szellemi tudományok logikája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1914), az MTA tagja (l.: 1916. máj. 4.; r.: 1928. máj. 18.; ig.: 1934. máj. 8.-1945. máj. 28.; t.: 1941. máj. 16.; tagságáról lemondott: 1948. ápr. 16.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - A piarista rend tagja (1900-tól), a bp.-i piarista gimn. r. tanára (1907-1914), a bp.-i tudományegyetem magántanára (1914-1920), egyúttal a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a filozófia ny. rk. (1914-1916), ny. r. tanára (1916-1919); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettud. Kar dékánja (1918-1919). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a filozófia ny. r., a pedagógia ún. jogosított tanára (1920-1932, 1934-1947), majd a pedagógia ny. r. tanára (1931-1934); közben a Bölcsészettud. Kar dékánja (1933-1934), az egyetem rektora (1935-1936). A Vallás- és Közoktatásügyi Min. közoktatásügyért felelős államtitkára (1927-1931), a váci választóker. kormánypárti ogy.-i képviselője (1931-1939); közben az Ogy. alelnöke (1935-1938), elnöke (1938), majd a Felsőház tagja (1942-1944). Az ország német megszállása idején letartóztatták (1944. máj.), a nyilasok hatalomrakerülése után négy hétre a Gestapo fogságába került (1944. okt.-nov.). A II. vh. után a bp.-i Népbíróság ún. feddéssel igazolta (1945. okt.), kitelepítették Poroszlóra (1951). A kitelepítés feloldása után Hajdúszoboszlón élt (1953-tól).Széles körű munkássága kiterjedt a filozófia, a pedagógia, a szociológia, a tudományelmélet és a művelődéstörténet számos területére. Eklektikus filozófiai nézeteire elsősorban a szellemtörténeti kultúrfilozófia hatott. Kultúr- és történetfilozófiai művei felzárkózást jelentettek a korszerű Ny-i gondolkodáshoz. Munkáinak egy része túlzott aktuálpolitikai kötődésük miatt már csak történeti értékű. Gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter munkatársaként jelentős szerepet játszott a mo.-i kultúrpolitika kialakításában és irányításában.

Főbb művei

F. m.: Az ismerés apriori elemei Platonnál. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1907)
A magyar bölcseleti műnyelv fejlődése. (Bp., 1908)
A filozófia a középiskolában. (Bp., 1910)
Modern nyelvek tanulása. (Bp., 1910)
A psichologia jelen állása. (Bp., 1911)
A pszichologia és logika elemei. (Bp., 1911)
Elemi pszichologiai kísérletek. (Bp., 1911)
W. Dilthey történelem-elmélete. (Bp., 1913)
Értékelmélet és pedagógia. (Bp., 1913)
Történelem és psychologia. (Bp., 1914)
A lelki élet. 1–3. köt. (Bp., 1917)
A viszonyító lelki aktusok. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1917. márc. 12.)
A bölcsészeti kar jelentősége a tudományegyetemen. (Pozsony, 1918)
Iskolarendszerünk reformja. (Bp., 1920)
Bevezetés a tudományos gondolkodásba. (Bp., 1922)
Történetfilozófia. (Bp., 1924)
A magyar művelődés eszményei. 1–2. köt. (Bp., 1927
németül Leipzig, 1930)
Magyarország közoktatásügye a világháború óta. Összeáll. (Bp., 1927
németül Leipzig, 1930
angolul New York, 1932)
Magyar filozófusok. (Bp., 1930)
Az államcélok elmélete és a kultúrpolitika. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1931. ápr. 13.
Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből. 4. köt., 1931)
Neveléstörténet és szellemtörténet. (Bp., 1932)
Az államférfi. 1–2. köt. (Bp., 1933)
A kultúra válsága. (Bp., 1934)
Petőfi pesszimizmusa. (Bp., 1936)
Kölcsey Ferenc világnézete. (Bp., 1938)
Az irodalmi műveltség értéke. (Bp., 1940)
Nietzsche és Petőfi. (Bp., 1942)
A tudományos gondolkodás. 1–2. köt. (bp., 1943)
Tudomány és társadalom. 1–2. köt. (Bp., 1944)
Válogatás K. Gy. tanterv-vonatkozású írásaiból. Összeáll., szerk., bevezető tanulmányt írta Mészáros István. (Bp., 1984).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013