Korom Mihály
politikus, jogász, rendőrtábornok
Névváltozatok
Kelemen Mihály
Születési adatok
1927. október 9.
Mindszent, Csongrád vármegye
Halálozási adatok
1993. október 3.
Budapest
Család
Sz: Kelemen Mihály, Korom Eszter. Édesapját nem ismerte, anyai nagyszülei nevelték fel. Fia: ifj. Korom Mihály jogász, ügyvéd, rendőrtiszt.
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. A budapesti rendőrakadémián (1948–1949), az MDP öthónapos pártiskoláján tanult (1950–1951), az SZKP KB moszkvai pártfőiskoláján végzett (1958), az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1959).
Életút
Elemi iskolái befejezése után napszámosként és béresként dolgozott. Az MKP tagja (1945. márc.-tól). A Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitánysága mindszenti járási kapitánysága nyomozója (1945), a Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya politikai munkatársa (1946–1948). A rendőrakadémia elvégzése után a budapesti Központi Kiképző Zászlóalj politikai tisztje (1949. márc.–1950. okt.). Az MDP KV Káder Osztálya (1951. febr.–1952. aug.), az MDP KV Adminisztratív Osztálya politikai munkatársa (1952. aug.–1954. ápr.), az MDP Központi Székház pártbizottsága alapszervi párttitkára (1954. ápr.–1955. aug.). A Parlamenti Őrség parancsnokhelyettese (1956. nov.–1956. dec.), az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) Elnöki Osztály személyzeti vezetője (1957).
Az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezeti Osztályának politikai munkatársa (1958. júl. 1.–1958. nov. 30.). A Belügyminisztérium (BM) II/8. (Vizsgálati) Osztálya vezetője (ezredesi rangban, 1958. dec. 1.–1960. aug. 26.), a BM Határőrség országos parancsnoka (1960. aug. 27.–1963. dec. 5.; vezérőrnagyi rangban, 1962. márc. 22-étől). Az MSZMP KB póttagja (1962. nov. 24.–1963. dec. 5.), tagja (1963. dec. 5.–1989. máj. 31.) és az MSZMP KB adminisztratív titkára (1963. dec. 5.– 1966. dec. 3.). Igazságügy-miniszter (1966. dec. 7.– 1978. ápr. 22.). Az MSZMP KB titkára (1978. ápr. 20.–1985 márc. 28.) és az MSZMP PB tagja (1980. márc. 27.–1985. márc. 28.).
Országgyűlési képviselő (Kiskunfélegyháza, [Bács-Kiskun megye 8. sz. választókerület], 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; 1985. jún. 8.–1989. máj. 16.). Miután az MDF kiskunfélegyházi szervezete kezdeményezte képviselői székéből való visszahívását, lemondott mandátumáról (1989. máj. 16.) és KB-tagságáról is (1989. máj. 31.).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Szolgálati Érdemérem (1960), Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1960), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (arany, 1973), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1985).
A Kongói Érdemrend parancsnoki fokozata (1972).
Főbb művei
F. m.: A szovjet rendszer hatalmas erejének újabb példája. (Jogtudományi Közlöny, 1953)
Osztályharc és büntetőpolitika. (Rendőrségi Szemle, 1960)
Jogi eszközök az új gazdaságirányítási rendszer szolgálatában. (Belügyi Szemle, 1968)
A jogszabályok és az ügyintézés egyszerűsítéséről. (Állam és Igazgatás, 1968)
Az 1971. évi törvény a tanácsokról. K. M. expozéja. (Állam és Igazgatás, 1971)
Népköztársaságunk alkotmánya és államéletünk fejlesztése. (Belügyi Szemle, 1972)
A bírósági szervezeti törvény. (Állam és Igazgatás, 1972)
Irányítási rendszerünk jogi kérdései. (Gazdaság [folyóirat], 1973)
Igazságszolgáltatásunk feladatai az MSZMP XI. kongresszusa után. (Belügyi Szemle, 1976)
A jogalkotás időszerű kérdései. (Állam és Igazgatás, 1976)
A jogtanácsosok helye és szerepe a vállalatok életében. (Magyar Jog, 1976)
Jogpolitikai célok és eszközök a gazdaság irányításában. (Társadalmi Szemle, 1977)
A közérdekű bejelentésekről és panaszokról szóló törvény. – A Polgári Törvénykönyv módosítása. (Magyar Jog, 1977)
Az állami vállalatokról szóló törvény. (Magyar Jog, 1978)
1960. Osztályharc és büntetőpolitika. – 1976. Igazságszolgáltatásunk feladatai az MSZMP XI. kongresszusa után. (Belügyi Szemle, 1978)
Alkotmányunk harminc éve. (Belügyi Szemle, 1979)
Közigazgatásunk a néphatalom szolgálatában. (Társadalmi Szemle, 1980)
Harminc évesek a tanácsok. – Egyidejűleg erősítjük a tanácsok önállóságát és a központi irányítást. (Állam és Igazgatás, 1980)
Állam- és jogéletünk feladatai a XII. kongresszus után. (Magyar Jog, 1980)
A járások megszüntetése, a helyi párt-, állami és társadalmi irányítás továbbfejlesztése. (Társadalmi Szemle, 1983)
A helyi párt- és állami irányítás továbbfejlesztéséről, a járások megszüntetéséről. (Állam és Igazgatás, 1983)
Az államigazgatás korszerűsítéséről. (Városépítés, 1984)
Az Országgyűlés és a tanácsok munkájának továbbfejlesztése. (Állam és Igazgatás, 1985)
Megemlékezés Nezvál Ferencről. (Magyar Jog, 1988).
F. m.: szerk.: Az új gazdasági mechanizmus jogszabályainak gyűjteménye. I–IV. köt. Főszerk. Gál Tivadarral. (Bp., 1967–1971)
A Határozatok Tárában megjelent határozatok gyűjteménye. I–III. köt. Főszerk. Gál Tivadarral. (Bp., 1970–1979).
Irodalom
Irod.: Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992. (Bp., 1991)
Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. (Thousand Oak, 1994)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).
neten:
https://www.abtl.hu/ords/archontologia/f?p=108:5:::::p5_prs_id:549332
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2019
Aktuális havi évfordulók
Acsády Ignác
történész, újságíró, író
Gaal Jenő
közgazdász
Georch Illés
jogász, ügyvéd
Hajdú Péter
nyelvész
Hankiss János
irodalomtörténész
Foglalkozások
politikus (662), orvos (597), író (456), történész (359), jogász (328), irodalomtörténész (284), szerkesztő (272), újságíró (266), műfordító (228), pedagógus (209), költő (188), közgazdász (180), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (118), kémikus (115), római katolikus pap (112), mezőgazdasági mérnök (107), matematikus (99), művészettörténész (94), muzeológus (93), levéltáros (89), fizikus (87)
