Körtvélyes Géza
tánctörténész, esztéta, kritikus
Névváltozatok
Knisz
Születési adatok
1926. február 7.
Budapest
Halálozási adatok
2011. október 30.
Budapest
Temetési adatok
2011. november 24.
Budapest
Farkasrét
Család
Sz: Knisz Géza (†1956) a Ganz Villamossági Gyár művezetője, Hübner Erzsébet. Testvére: Cherny Tiborné Knisz Edit. F: 1949-től Gelencsér Ágnes (1927–) balettkritikus, tánctörténész.Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiai, esztétikai, szociológiai, irodalmi és néprajzi tanulmányokat folytatott (1945–1950), az ELTE BTK-n filozófia–politikai gazdaságtan szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1950), a filozófiai tudományok kandidátusa (1962), a zenetudomány doktora (1990).Életút
A MADISZ Országos Központjának kultúrvezetője (1946-tól). Népművészeti Intézet oktatási csoportvezetője (1951–1955), a Magyar Táncművészek Szövetsége titkára (1955–1963), főtitkára (1963–1985), elnöke (1985–1986). A Színház- és Filmművészeti Főiskolán (1968–1972), az Állami Balettintézetben, ill. a Táncművészeti Főiskolán a tánctörténet és a táncesztétika tanára (1975–1996), főisk. tanár (1975. júl. 1.–1996. okt. 31.). A Magyar Rádió szemleírója (1990–1998). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1955–1959). A Nemzeti Parasztpárt tagja (1945-től). Szakmai pályafutását néptáncosként kezdte (a Muharay-féle együttesben), majd érdeklődése táncelméleti és tánctörténeti kérdések felé fordult. A két vh. közötti magyar balett történetével, a Bartók-balettek operaházi bemutatóinak történelmi-esztétikai elemzésével, táncesztétika-történeti alapkutatásokkal foglalkozott. Feldolgozta a Magyar Állami Operaház 1919 és 1984 közötti balett-történetét. Kritikusi tevékenysége is jelentős.Elismertség
Az MTA Esztétikai Bizottsága tagja (1954-től). A Művészeti Szakszervezetek elnökségi tagja (1966–1975).Elismerés
Szocialista Kultúráért (1965), Munka Érdemrend (ezüst, 1968; arany, 1986). Erkel Ferenc-díj (1980), a Táncművészeti Szövetség Életműdíja (1996), Széchenyi-díj (1998).Szerkesztés
A Táncművészet munkatársa (1953–1956), a Muzsika c. folyóirat táncrovatának vezetője (1964–1976), a Magyar Nemzet (1964– 1973), a Népszabadság tánckritikusa (1979–1989). Az amerikai Dance magazin tudósítója. A Balettlexikon magyar kiadásának szerkesztője (1977). Az operaházi balettpremierek műsorfüzeteinek írója-szerkesztője (1965–1987).Főbb művei
F. m.: A szakszervezeti kultúrverseny-bemutatók műsorából. Lengyelfi Miklóssal. (Táncművészet, 1953)Mit mond nekünk a mandarin? (Táncművészet, 1956)
Az esztétikai tartalom és forma kérdéseiről. (Bevezetés az esztétikába. Bp., 1958)
A csodálatos mandarin az Operaházban. Az első modern témájú magyar balettdráma történeti-esztétikai vizsgálata. A melléklet a táncdráma Lugossy Emma által készített táncjelírásos koreográfiáját tartalmazza. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1961)
A magyar balettművészet fejlődésének problémáiról. (Új Írás, 1962)
A magyar néptáncművészet fejlődésének problémái. (Valóság, 1963)
Esztétikai alapismeretek. (Bp., 1963)
A balett és közönsége. (Muzsika, 1964)
Báb-balettek. (Muzsika, 1965)
Balett és néptánc. 1–2. (Muzsika, 1965–1966)
Tánctörténet. 1–2. Főisk. jegyz. (Bp., 1968)
Néptáncművészet – néptáncmozgalom. – Néptáncpedagógus-képzés. (Népművelés, 1968)
A modern balettművészet fejlődése Magyarországon. (Magyar Zene, 1968)
A szovjet táncművészet hatása Magyarországon. (Előadóművészetek. Bp., 1968)
Az előkészület évtizedei. Jegyzetek a magyar balett történetéhez. 1–2. (Táncművészeti Értesítő, 1968)
A modern táncművészet útján. Tanulmányok. (Bp., 1970)
Bartók táncművei a magyar színpadokon. (Új Írás, 1970)
Körképvázlat a nemzetközi és a hazai táncművészetről. (Valóság, 1970)
Néptánc a színpadon. (Népművelési értesítő, 1971)
Krónika a magyar balett-koreográfia másfél évtizedéről. 1957–1973. 1–2. (Muzsika, 1973–1974)
A zene és a társművészetek, (Muzsika, 1974)
Évforduló és előjáték. A magyar balett útja Massine-től Balanchine-ig. – Georges Balanchine és koreográfiai munkássága. (Táncművészet, 1978)
A magyar táncművészet fejlődéséről. (Literatura, 1978)
Meditáció a zene- és a táncművészet kapcsolatáról. (Muzsika, 1980)
A néptánc türelmes. A bemutatott néptánc jelentéshordozó szerepéről. (Valóság, 1980)
Kállai Lili emlékei a mozgásművészet hőskorából. Gelencsér Ágnessel. (Táncművészeti dokumentumok, 1982)
Jegyzetek a balettművészet történetéből a XIX. század végéig. Főisk. jegyz. (Bp., 1982)
Egy évtized balettművészete az Operaházban. A hetvenes évek krónikája. 1–2. (Táncművészet, 1982)
Balettművészetünk az Operaházban. 1919–1984. I–II. köt. Doktori értek. is. (Bp., 1983–1985)
A Magyar Állami Operaház balettegyüttese. (Bp., 1984)
A balettművészet története. (A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Bp., 1984)
A balettművészet újjászületése Magyarországon. (Táncművészet, 1985)
A fából faragott királyfi hét évtizede. (Táncművészet, 1987)
Balett az Operaházban 1919 és 1984 között. (A színpadi tánc története Magyarországon. Szerk. Dienes Gedeon, Fuchs Lívia. Bp., 1989)
A művészetek és a tánc. Jegyzetek esztétikai kérdésekről. (Bp., 1990)
Az autentikusság és a korszerűség problémája a magyar néptánckultúrában 1930–1980 között. (Rábai Miklós élő öröksége. AZ 1996. dec. 10-én tartott tanácskozás anyaga. Szerk. Pesovár Ernő. Bp., 1997)
Művészet, tánc, táncművészet. (Bp., 1999). írásai a Tánctudományi Tanulmányokban: A magyar balettművészet 15 éve. (1961/62)
Modern képzőművészet, zene és tánc Nyugaton. (1963/64)
Massine és a szimfonikus balett. (1965/66)
Balett és néptánc kapcsolata Magyarországon. 1945–1956. (1969/70)
Bemutatók és vendégjátékok az Operaházban. 1971–1974. (1975)
Az akadémikus balettművészi nyelv funkciója. (1976/77)
Korszerű tendenciák a magyar táncművészetben 1957 és 1977 között. (1978/79)
Térbeliség, realizmus és szépség a táncművészetben. (1980/81)
Balettművészetünk az Operaházban. 1919–1945. (1982/83) és 1945–1984. (1984/85)
Változások a jelenkor táncművészetében. 1–2. (1986/87 és 1987/88)
szerk.: Fokin, Mihail: Az ár ellen. Cikkek. Ford. B. Lányi Márta. A bevezetőt írta. (Bp., 1968)
Budapesti balett. 1930– 1968. A Magyar Állami Operaház Balettegyüttese. I–II. köt. Lőrinc Györggyel. (Bp., 1971–1981
német és angol nyelven is)
Lifar, Serge: Gyagilev. Ford. Csanak Dóra. A bevezetőt írta. (Bp., 1975)
Koegler, Horst: Balettlexikon. Ford. Gelencsér Ágnes, Manherz Zoltán, Szentpál Olga. A magyar kiadást szerk. (Bp., 1977)
Budapesti balett. 1968–1978. (Bp., 1981
német és angol nyelven is)
Két évtized táncművészeti írásai a Magyar Nemzetben. Vál., szerk. Maácz Lászlóval. (Bp., 1984).
Irodalom
Irod.: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)A Kossuth-díj, az Állami Díj és a Széchenyi-díj fél évszázada. 1948–1998. A szerkesztőbizottság elnöke Kiss Elemér. (Bp., 1998
Kaán Zsuzsa: Életmű-díjas K. G. 1–2. (Táncművészet, 1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
