Kós Károly
Kós Károly

2024. március 29. Péntek

Kós Károly, ifj.

etnográfus, muzeológus

Születési adatok

1919. augusztus 31.

Sztána, Kolozs vármegye

Halálozási adatok

1996. február 29.

Kolozsvár, Románia


Család

Apja Kós Károly id. (1883-1977) építész, író, grafikus. Testvére Kós András (1914) szobrászműsz.

Iskola

Az MTA tagja (külsõ: 1995. máj. 8.).

Életút

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Koll.-ban (1935-1939), a Kolozsvári Ref. Teológiai Akad.-n (1939-1940), a kolozsvári Ferenc József és a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult (1940-1944), Bp.-en történelem-földrajz szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1944), az MTA tagja (külső: 1995. máj. 8.). - A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Régészeti, ill. Néprajzi Int.-ének tanársegéde (1944-1950), egyúttal az Erdélyi Múz. Egyesület Néprajzi Tárának őre (1944-1950), az Erdélyi Néprajzi Múz. igh. osztályvezetője (1951-1979), egyúttal a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen a néprajz mb. előadó tanára (1955-1959).Erdély együttélő népeinek kiemelkedő néprajztudósaként a népi anyagi és társadalmi kultúra csaknem minden ágával fogl. Különösen a kézmuvesség, a háziipar, ill. a tárgyalkotó népmuvészet körében végzett kutatásai nemzetk. viszonylatban is jelentősek. Fogl. a közp. és tájmúz.-ok tud. szerepével, a néprajz mo.-i és egyetemes tudománytörténetével, a szabadtéri múz.-ok feladataival. Ismeretterjesztő cikkeivel a hagyományos népi értékeknek a mai közösségi kultúrába való korszeru beépülését szolgálta. Tanulmányainak nagy részét saját rajzaival illusztrálta.

Főbb művei

F. m.: A kalotaszegi kosarazó juhászat. Kolozsvár,1947
Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának faekéi. Kolozsvár,1947
Mihez kezdjünk a természetben. 1968
Mihez kezdjünk a természetben. Budapest,1985
A vargyasi festett bútor. Kolozsvár,1971
Népélet és néphagyomány. Bukarest,1972
Kászoni székely népművészet. Bukarest,1972
Szilágysági magyar népművészet. Bukarest,1974
Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest,1976
Kis-Küküllõ vidéki magyar népművészet. Bukarest,1978
Eszköz,munka, néphagyomány. Bukarest,1979
Moldvai csángó népművészet. Bukarest,1981
A vas ízei. Bukarest,1988
Erdély népi építészete. Budapest,1989
Néprajzi képeskönyv Erdélyrõl. Bukarest,1994
Népi földművelés Kalotaszegen. Debrecen,1999
A Mezõség néprajza. Bukarest,2000
Orbán Balázs, a néprajzkutató. In: Kelemen-Lajos emlékkönyv Bukarest,1957

Irodalom

Irod.: Csorba Csaba:ifj. K. K. munkássága. Ethnographia 1974
Gazda Klára:Beszélgetés K. K-lyal a néprajzról, mint tudományról és szolgálatról. A Hét 1977
László Gyula:Most jöttem Erdélybõl. Új Írás 1977
Szabó Zsolt:Nyugdíjba, de nem nyugalomba. Művelõdés 1979
Zepeczáner Jenõ:K. K. néprajzi grafikái. Művelõdés 1980
Gunda Béla:Moldvától a Fekete-Körös völgyéig. Ifj. K. K. Vigilia h.n.,1985

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője