Kőszegi Frigyes
Kőszegi Frigyes

2025. január 20. Hétfő

Kőszegi Frigyes

régész

Születési adatok

1933. január 30.

Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2006. április 2.

Budapest


Család

Sz: Simon Katalin. Apja postaaltiszt volt. Testvére: Kőszegi Tibor postai alkalmazott. F: 1956-tól Kincses Éva óvónő. Fia: Kőszegi Gábor (1957–) és Kőszegi Péter (1962–).

Iskola

Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban éretts. (1951), az ELTE Történettudományi Karán őskori régész szakos régész- muzeológus okl. szerzett (1956), a BTK-n doktorált (1959), a művészettörténeti (régészet) tudományok kandidátusa (1979).

Életút

A debreceni Déri Múzeum gyakornoka (1955–1956), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Osztályának segédmuzeológusa (1956–1958), a váci Vak Bottyán Múzeum igazgatója (1958–1963). A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) ős- és Ókortörténeti Osztályának őskori csoportvezetője (1963–1969), osztályvezető-helyettese (1969–1974), osztály-, ill. főosztályvezetője és a BTM főigazgató-helyettese (1974–1993). ősrégészettel, a magyarországi későbronzkor történetével, elsősorban a dunántúli halomsíros kultúra feltárásával foglalkozott; bp.-i, ill. Budapest-környéki – pusztaszikszói középső bronzkori csontvázas-hamvasztásos temető, budatétényi középső bronzkori urnatemető, káposztásmegyeri, bp.-i XI. kerületi Sztregova úti, piliscsabai, pesthidegkúti stb. későbronzkori telepek – ásatások vezetője. Fő műve, A Dunántúl története a későbronzkorban (1988) egyúttal teljességre törekvő lelőhelykataszter (1351!) is. Munkája további érdeme a területi-kulturális régiók körülhatárolása mellett a korai és késői halomsíros és urnamezős korszakok ötfázisos periodizációja. Számos népszerű ismeretterjesztő könyv szerzője és szerkesztője.

Elismertség

A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tb. tagja (2003-tól).

Elismerés

Móra Ferenc-emlékérem (1992).

Főbb művei

F. m.: A piliscsabai koravaskori temető. 7 táblával. (Folia Archaeologica, 1956)
Keleti típusú bronzkori balták a Magyar Nemzeti Múzeumban. 3 táblával. (Folia Archaeologica, 1957)
Az oroszvári bronzkori temető. 3 táblával. (Folia Archaeologica, 1958)
Beiträge zur Geschichte der ungarischen Urnenfelderzeit. 14 táblával. Egy. doktori értek. is. (Acta Archaeologica, 1960)
Adatok a magyarországi okkersírok eredetének kérdéséhez. (Archaeologiai Értesítő, 1962)
Adatok a főváros korai vaskori történetéhez. (Budapest Régiségei, 1962)
A halomsíros kultúra néhány magyarországi leletéről. 2 táblával. (Archaeologiai Értesítő, 1964)
A rákospalotai kincslelet. 2 táblával. (Rákospalotai Múzeum Évkönyve, 1964)
Mittelbronzezeitliches Gräberfeld in Pusztaszikszó. (Acta Archaeologica, 1964)
Későbronzkori kutatások a főváros térségében. (Budapest Régiségei, 1971)
Élet az őskorban. Ill. Köpeczi Bócz István. (Bp., 1971)
A főváros régészeti emlékei és a helytörténet. őskor. (Budapest helytörténeti kézikönyve. Bp., 1971)
Adatok Zugló őskori településtörténetéhez. (Budapest Régiségei, 1973)
Rákospalota–Pestújhely története a honfoglalásig. (Tanulmányok Rákospalota–Pestújhely történetéből. Bp., 1974)
Ethnische Fragen Westungarns in der Spätbronzezeit. (Acta Archaeologica, 1976)
Nyugat-Magyarország története a későbronzkorban. Kand. értek. (Bp., 1978)
World History and the Urnfield Culture. (Savaria, 1982)
Későbronzkori leletek a Harrer Pál utcából. Budapest III. kerület. (Budapest Régiségei, 1984)
A történelem küszöbén. Ill. Kelemen Eörsné. (Univerzum Könyvtár. Bp., 1984)
A Dunántúl története a későbronzkorban. – The History of Transdanubia during the Late Bronze Age. Monográfia. (BTM Műhely. 1. Bp., 1988)
A Regöly–Veravár későbronzkori leletegyüttes tipológiai és időrendi kérdései. (Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve, 1993)
őskor. (Óbuda évszázadai. Szerk. Kiss Csongor. Bp., 1995)
Kora- és későbronzkori telepmaradványok a Budapest XI. kerületi Sztregova úton. 14 táblával. (Budapest Régiségei, 1997).

Irodalom

Irod.: Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos. Főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002)
Szilas Gábor: K. F. Művei bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Hanny Erzsébet. (Budapest Régiségei, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője