Kovács Dénes, sepsiszentgyörgyi és szemerjai
újságíró, pedagógus, irodalomtörténész
Névváltozatok
Szemerjay Kovács Dénes
Születési adatok
1861. november 24.
Nagyvárad, Bihar vármegye
Halálozási adatok
1948. március 1.
Zamárdi
Család
Sz: apja (†1893) az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban honvéd hadnagyként harcolt. F: 2. Zeldhoffer Mária. Első házasságából született fia: Szemerjay Kovács Dénes MÁV-tanácsos. Unokája: Szemerjay (Kovács) Dénes (1913–2003) filmvállalati tisztviselő, producer.
Iskola
Középiskoláit Nagyváradon, Temesvárott és Budapesten végezte (1880-ban éretts.). A budapesti tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1885), a berlini tudományegyetemen irodalmi, nyelvészeti és jogi tanulmányokat folytatott (1886–1887).
Életút
Budapesten, a Magyar Újság (1882) és a Nemzeti Újság belmunkatársa (1883), a Hírcsarnok c. lap belmunkatársa, majd segédszerkesztője (1884–1886), a Budapest c. folyóirat irodalmi és művészeti rovatvezetője és a Vasárnapi Ujság állandó munkatársa (1886–1901), egyúttal a budapesti IX. kerületi kereskedelmi és polgári iskola r. tanára (1890–1894). A Kis Ujság felelős szerkesztője és a Budapest külső munkatársa is (1901–1922), szabadfoglalkozású újságíróként a Budapesti Hírlap és a Mai Nap c. napilapok állandó munkatársa (1922–1940).
A rovatrendszeren alapuló modern magyarországi sajtó egyik kialakítója, az emlékezetkultúra egyik első publicistája. A századforduló és a századelő egyik legjelentősebb, legtermékenyebb újságírójaként szinte valamennyi napilapban megjelentek sajátos stílusban megírt tárcái, interjúi, vezércikkei, történeti esszéi. Tanulmányai befejezése után – részben újságíróként – szinte Európa valamennyi országát bejárta; 1889-ben a párizsi világkiállításról tudósított, 1893-ban részt vett gr. Széchenyi Ödön basa jubileumán, Konstantinápolyban, 1894-ben, Turinban ő készítette Kossuth Lajossal az utolsó interjút, 1897-ben és 1898-ban részt vett a stockholmi és a lisszaboni nemzetközi hírlapírói kongresszuson. Ő szerkesztette a Ferenc József koronázása 25. évfordulójára kiadott Koronázási Emlékkönyvet (1892), a Kossuth-mauzóleum felavatása tiszteletére megjelentetett Kossuth-emlékalbumot (1909), ill. számos népszerű írást közölt a Kerepesi úti temetőről, tájékoztatót írt a nemzeti sírkertről (elsők között használva ezt a fogalmat), elsők között kezdte el gyűjteni a magyar közélet és kultúra híres személyiségeinek nyughelyeire és temetéseire vonatkozó dokumentumokat. Irodalomtörténészként régi magyar irodalommal és 18–19. századi magyar irodalommal, elsősorban Gvadányi József (1725–1801) munkásságával foglalkozott.
Elismertség
A berlini magyar egyesület titkára (1886–1887), a nagyváradi Szigligeti Társaság tagja.
Főbb művei
F. m.: Gróf Gvadányi József élete és munkái. Irodalomtörténeti tanulmány. Egy. doktori értek. (Bp., 1884)
A berlini magyar egyesület negyven éves története. (Berlin, 1886)
A 66-ik külföldi magyar légió szervezete. (Szabadság [Nagyvárad], 1886)
Gvadányi Album. Szerk. (Bp., 1887)
A peleskei nótárius. 1–2. (Pesti Napló, 1887. 226.)
Koronázási emlékkönyv. Dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József apostoli királyunk megkoronázásának 25-ödik évfordulója ünnepére. Szerk. Sziklay Jánossal. (Bp., 1892)
A Kerepesi úti temető. Útmutató és tájékoztató. (Bp., 1894)
Házassági káté. Az új egyházpolitikai törvény a gyakorlati életben. A nagyközönség számára kérdésekben és feleletekben. (Bp., 1895)
A magyar kir. anyakönyvvezető. Tájékoztató az állami anyakönyvvezetők számára. (Bp., 1895)
Schickedanz Albert. (Művészeti Lapok, 1896)
Kossuth-emlékalbum. Kossuth Lajos halála, temetése és mauzóleumának felavatása. A Kossuth-mauzóleum emlékkönyve. Szerk. 6 táblával. (Bp., 1909)
Gróf Gvadányi József élete és munkái. Irodalomtörténeti tanulmány. Hasonmás kiad. (Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum kiadványa. Rudabánya, 2003)
írásai a Vasárnapi Ujságban: A legelső magyar tűzoltó. (1888)
Ürge Ignácz chinai hittérítő. – A Kerepesi temető. – A technológiai iparmúzeum új palotája. (1889)
A nádor család sírboltja. (1890)
A szabadságharcz szobra. (1891)
Kűry Klára. (1892).
Irodalom
Irod.: Meghalt K. D. (Magyar Nemzet, 1948. márc. 4.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2016
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)