Kovács Ferenc
Kovács Ferenc

2020. október 25. Vasárnap

Kovács Ferenc

politikus, jogász, publicista

Születési adatok

1823. május 11.

Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1895. augusztus 5.

Tátrafüred, Szepes vármegye


Család

Sz: Kovács Ferenc asztalosmester, nemes Jákó Erzsébet.

Iskola

Alsóbb iskoláit Hódmezővásárhelyen, a jogot a debreceni református kollégiumban végezte (1839–1842), ügyvédi vizsgát tett (1844). Az MTA tagja (t.: 1895. máj. 10.).

Életút

Késmárkon ügyvédgyakornok (1842–1843), a pozsonyi országgyűlésen Klauzál Gábor, Csongrád vm. követe mellett jurátus (1843– 1844). Csongrád vm. t. aljegyzője (1845–1846), visszavonult a közélettől (1846). A forradalom és szabadságharc idején Hódmezővásárhely főszolgabírója (1848–1849), a bukás után birtokain gazdálkodott (1849-től). Csongrád vm. főjegyzője (1860– 1861 és 1867-től), Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője (1861 és 1881-től). Pályafutását Klauzál Gábor mellé rendelt jurátusként kezdte az 1843–1844. évi reformországgyűlésen (később saját költségén kiadta az országgyűlés alsó táblájának naplóját, ill. feljegyzéseit és a Pesti Hírlap tudósításait). Ügyvédi hivatását hamar feladta, hivatali pályára lépett, azonban a közélettől is csakhamar visszavonult. Birtokain mintagazdaságot kívánt létrehozni, s különböző (általában név nélküli) cikkekben szorgalmazta a modern, gazdaságos földművelési rendszerek átvételét. Bőkezű adományozó volt, sokat tett Hódmezővásárhely fejlesztéséért, tevékenyen részt vett a helyi intézmények és a református egyház életében. Jelentős összegeket adott közintézményeknek, jótékonysági és közművelődési egyesületeknek. Miután gyermekei sem születtek végül egész vagyonát elajándékozta: végrendeletében az MTA-nak 4000 koronát adott (1894-ben).

Főbb művei

F. m.: Az 1843–44-iki évi magyar országgyűlési alsó tábla üléseinek naplója. I–VI. köt. Szerk., a saját költségén kiadta. (Bp., 1893–1894).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013