Kovács Károly
Kovács Károly

2020. október 29. Csütörtök

Kovács Károly

mezőgazdasági mérnök, növénynemesítő

Születési adatok

1926. január 26.

Pókafa, Zala vármegye

Halálozási adatok

2003. március

Budapest


Család

Középparaszti családból származott. Sz: Kapus Borbála. Hárman voltak testvérek (egy bátyja és egy húga volt). F: 1959-től Csupák Klára a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának mezőgazdasági mérnöke. Leánya: Kovács Marianna (1962–).

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában, polgárit magánúton, Zalaegerszegen végezte, majd uo. és Szombathelyen gazdaképző iskolában tanult tovább. Az Agrártudományi Egyetemen (ATE) mezőgazdasági mérnöki okl. (1952), az ATE Növénynemesítési Szakán mezőgazdasági szakmérnöki okl. szerzett (1960), doktorált (1961), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1969).

Életút

A Gelsei Állami Gazdaság üzemegység-vezető agronómusa (1952–1953). Az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete tud. segédmunkatársa (1954–1960), tud. munkatársa (1960–1969), tud. főmunkatársa (1969–1986). Tudományos pályafutásának kezdetén rét- és legelőkutatással, fűnemesítéssel, virágzásbiológiai kutatásokkal foglalkozott, később érdeklődése a kukoricanemesítés felé fordult. Jelentős eredményeket ért el az igen korai és a korai érési idejű kukoricahibridek nemesítése, vetőmag-előállítási környezeti tényezőinek (pl.: műtrágya, tenyészterület stb.) vizsgálata, a környezeti tényezők és a hibrid-termőképesség összefüggéseinek feltárása, ill. a hibridvetőmag csírázóképességének tanulmányozása terén. Vizsgálta még a beltenyésztett törzsek életképességét befolyásoló genetikai körülményeket is. Negyvenkét év alatt összesen 39, államilag elismert szemes- és silókukorica-hibridet nemesített! Az általa nemesített hibridek közül több kapott kitüntetést az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) és a Lipcsei Mezőgazdasági Vásárokon.

Emlékezet

Martonvásáron és Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el. A budapesti (= kelenföldi) Szent Gellért Templom altemplomában nyugszik.

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst). Fleischmann Rudolf-díj (1995).

Főbb művei

F. m.: Adatok a füvek virágzási ritmusához, különös tekintettel a mikroklimatológiai tényezőkre. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1959)
Néhány hazai fűfaj napi és évi virágzási ritmusának vizsgálata. (MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete jubileumi kiadványa. Martonvásár, 1961)
A talaj tápanyag-ellátottsága és a heterózishatás megjelenésének összefüggései. (A Kukoricanemesítési és Termesztési Szimpózium előadásai. Martonvásár, 1963)
Virágzásritmus-vizsgálatok, valamint azok jelentősége a fűnemesítésben és a vetőmagtermesztésben. Kand. értek. (Martonvásár, 1965)
Hímvirágzás gyors és tömeges felvételezése egy menetben. (Kukoricatermesztési kísérletek. 1961–1964. Bp., 1966)
Vetőmag drazsírozás. (Növénytermelés, 1971).

Irodalom

Irod.: Természettudományi és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Halálhír. (Zalai Hírlap, 2003. ápr. 5.)
Kovács István–Pintér Károly: K. K. (Növénytermelés, 2003)
Zalai életrajzi kislexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013