Család

Sz: Kovács Ödön MÁV-mérnök, Vedres Ilona. Nős. Fia: Kovács Ödön; leánya: Kovács Jolán.

Iskola

Elemi és középiskoláit Szegeden végezte, a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1906), tiszti orvosi vizsgát tett (1908), a csecsemők betegségeinek kór- és gyógytana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1924).

Életút

A Szegedi Városi Kórház Gyermekosztályának osztályvezető orvosa (1909–1921), a Szegedi Városi Csecsemőgondozó vezető orvosa (1921–1923); közben a szegedi Állami Gyermekmenhely igazgatóhelyettese (1920–1923), majd igazgató főorvosa (1923–1947). A szegedi Szent Imre Gyermekszanatórium Egyesült főorvosa (1930-tól). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika magántanára (1924–1938), a csecsemőgyógyászat c. ny. rk. tanára (1938–1947), c. egy. tanára (1952–1954). Egészségügyi főtanácsos (1938-tól). Újszülött- és csecsemőkori bel- és tüdőgyógyászati betegségek gyógyításával és megelőzésével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a magyarországi gyermekvédelem megszervezésében, kezdeményezésére Magyarországon, Szegeden először jött létre iskolaszanatórium, ahol a gyógyítás mellett tanítás is folyt. Többekkel együtt ő javasolta továbbá a kötelező BCG-oltásokat (Szegeden, az országban először, 1935-ben tették kötelezővé ezt a betegségmegelőző intézkedést.). Szegeden élt és tevékenykedett, szegedi lakóhelyei: Tisza Lajos körút 20. és Oroszlán utca 6. A Szegedi Belvárosi Temetőben nyugszik.