Család

Sz: Kovács Sebestyén János evangélikus lelkész, Miskolczi Zsuzsánna. F: Lumniczer Julianna. Fia: Kovács Sebestyén Aladár (1858– 1921) mérnök.

Iskola

A selmeci, a pápai, majd a komáromi gimnáziumban tanult (1826–1831), a debreceni református főiskola növendéke (1831–1835). A pesti egyetemen tanult (1835–1840), orvostudori okl. (1841), sebésztudori okl. szerzett (1843), a párizsi, a londoni és a berlini egyetemen képezte magát (1846). Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.).

Életút

A bécsi kórház gyakornoka (1840–1841), a pesti egyetem Sebészeti Klinika tanársegéde (1841–1849); közben az Orvostudományi Kar titkára (1848–1849). A Szent Rókus Kórház Sebészi Osztály főorvosa (1849–1878). C. miniszteri tanácsos (1875-től). A Magyar Természettudományi Társulat másodtitkára (1841–1844), első titkára (1844–1851), alelnöke, t. tagja (1851–1878). A Budapesti Orvosegyesület másodtitkára (1850–1858), első titkára (1858–1861), alelnöke (1861–1862), elnöke (1862-től). Az Országos Közegészségügyi Tanács alelnöke (1864–1869), elnöke (1869-től). A Magyar Földtani Társulat alapító r. tagja (1851-től). A 19. sz. egyik jelentős orvosa, főként gyakorló sebészként, sérv- és egyéb műtéteivel szerzett hírnevet. ő volt Deák Ferenc, Madách Imre és Jókai Mór háziorvosa, műtötte Garay Jánost és Vörösmarty Mihályt, továbbá ő operálta ki Arany János epekövét, segédkezett Tompa Mihály gyógyításában, küldte Vajda Jánost Marienbadba. Végrendeletében 2000 koronát hagyott az MTA-ra (1878-ban), özvegye pedig fiatal orvosok számára ösztöndíjat alapított (1879-ben).

Elismerés

Szent István rend kiskeresztje (1876).