Kralovánszky Alán
Kralovánszky Alán

2020. október 25. Vasárnap

Kralovánszky Alán

régész, muzeológus

Születési adatok

1929. november 13.

Budapest

Halálozási adatok

1993. október 7.

Budapest


Család

Sz: Kralovánszky Gyula (1903. jún. 26. Bp.–1942. aug. 15. Bp.) takarékpénztári tisztviselő, zebegnyői Pekáry Katalin (1903. jún. 22. Budapest–1985. Budapest). Testvére: Kralovánszky Ubul Pál (1926–2013) mezőgazdasági mérnök. Felesége: 1953-tól Éry Kinga antropológus.

Iskola

Az ELTE Történettudományi Karán muzeológia–régészet szakon végzett (1955), a BTK-n doktorált (1964), a BME-n műemlékvédelmi szakmérnöki okl. szerzett (1980).

Életút

A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) gyakornoka (1955), a debreceni Déri Múzeum régésze (1955–1956), a tatai Kuny Domokos Múzeum igazgatója (1957), a forradalom és szabadságharc után letartóztatták, fegyverrejtegetés koholt vádjával nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték (1957. okt.; szabadult: 1958). A Természettudományi Múzeum Embertani Tára, az MTA Régészeti Intézete, a székesfehérvári, a keszthelyi, a tatai múzeum ásatási munkása (1958–1962). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum régésze (1962–1964), a székesfehérvári István Király Múzeum régésze (1965–1973) és tudományos titkára (1965–1971), a Régészeti Osztály vezetője (1971–1974). A Veszprém Megyei Múzeumok igazgatója (1974–1978), régésze (1978–1980), tud. főmunkatársa (1980–1982), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Adattárának osztályvezetője, műemlékvédelmi szakértője (1983–1993), az MNM főigazgatója (1993).

Honfoglalás kori és államalapítás kori régészettel és középkori magyar várostörténettel foglalkozott. Vezette a Szent István alapította székesfehérvári Szűz Mária-prépostság templomának hitelesítő ásatását (1965–1972 és 1988–1993), ill. a veszprémi székesegyház, a Gizella-kápolna és a Szent Miklós-templom ásatását. Nevéhez fűződik a székesfehérvári történész ülésszaksorozatok megszervezése. A rendszerváltozás kezdetén jelentős szerepet vállalt Nagy Imre mártír miniszterelnök és számos mártírtársa földi maradványainak exhumálásában (1989–1993).

Elismertség

A Királysír Bizottság tagja (1983-tól), az MTA Ásatási Bizottságának (1985–1993) és az MTA Középkori Bizottságának titkára (1986–1993). Az Union International d’Archéologie tagja (1976-tól).

Elismerés

Alba Regia Emlékérem (1972), Kuzsinszky Bálint-emlékérem (1975), Móra Ferenc-emlékérem (1989), Nagy Imre-emlékplakett (posztumusz, 1993), Magyar Műemlékvédelemért Emlékplakett (posztumusz, 1994), Deák Dénes-díj (posztumusz, 1995).

Főbb művei

F. m.: A visegrádi ásatások. (Természet és Társadalom, 1954)
Az ártánd-zomlinpusztai kora vaskori sírlelet. – Adatok az ún. S-végű hajkarika kialakulásának és időrendjének kérdéséhez. (Archaeologiai Értesítő, 1956
németül: Beiträge zur Frage der Ausgestaltung, Chronologie und der ethnischen Bestimmung des sog. Schläfenringes mit S-Ende. Studia Slavica, 1959)
Embertani adatok és módszerek újabb alkalmazási lehetőségei a régészetben. (Antropológiai Közlemények, 1959)
Adatok a Kárpát-medencei X–XI. századi félhold alakú csüngők kérdéséhez. (Archaeologiai Értesítő, 1959)
A papi honfoglalás kori temető. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 1960)
A magyarországi jelképes trepanáció. Éry Kingával és Nemeskári Jánossal. (Antropológiai Közlemények, 1960)
Székesfehérvár környéki X–XI. századi temetők népességének paleoszociográfiai vizsgálata. Éry Kingával. (Alba Regia, 1961/62)
A kora Árpád-kori mezőgazdasági eszközök a Közép-Duna-medencéből. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1962)
A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter. Éry Kingával és Fehér Gézával. 2 térképmelléklettel. (Régészeti tanulmányok. 2. Az MTA Régészeti Kutató Csoportja kiadványai. Bp., 1962)
Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja. Éry Kingával és Nemeskéri Jánossal. (Antropológiai Közlemények, 1963)
Embertani adatok és módszerek újabb felhasználási lehetőségei a régészetben. Egy. doktori értek. (Bp., 1964
részben megjelent: Antropológiai Közlemények, 1959)
Hajdú-Bihar megyei régészeti kutatások. 1944–1961. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1962/64. Debrecen, 1965)
Szarvasmarha-temetkezés a honfoglalás korából. – A márfai avar kori lósír. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1964. Bp., 1966)
Dokumentationskarteiensystemen und die Möglichkeiten ihrer Verwendung in der individuellen archäologischen Forschung. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1964/65. Szeged, 1966)
Őskori leletek Bakonycsernye-Sikátor pusztán. (Az István Király Múzeum Közleményei, 1965)
Über einige Fragen der Erforschung der frühen Periode der Agrargeschichte. (Acta Universitatis Szegediensis, 1965)
Velence község történetéhez. – A Bakonycsernye-Ubald pusztai középkori leletekről. (Az István Király Múzeum Közleményei, 1965)
Antropológiai adatok a honfoglalók sámánhitéhez. (Antropológiai Közlemények, 1966)
A székesfehérvári középkori bazilika. (Múzeumi füzetek. 7. Az István Király Múzeum Közleményei. Székesfehérvár, 1966
2. átd. és bőv. kiad. 1968)
Székesfehérvár évszázadai. I–IV. köt. Szerk. (Az István Király Múzeum kiadványa. Székesfehérvár, 1967–1979)
Középkori műemlékek régészeti kutatása Székesfehérvárott. (Műemlékvédelem, 1970)
István király emlékkiállítás. Székesfehérvár, István Király Múzeum, 1970. aug. 18.–szept. 27. Kiállításvezető. Szerk. K. A. (Székesfehérvár, 1970)
Tihanyi Múzeum. A római és a középkori kőtár katalógusa. A római katalógus szövegét K. Palágyi Sylvia, a középkori katalógus szövegét Tóth Sándor írta, a kiállítást rendezte Koppány Tibor és Thomas Edit. A katlógust szerk. K. A. (A Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága kiadványa. Veszprém, 1976)
In memoriam dr. Nagy László. Kőszegi Frigyessel és Varga Bélával. (A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 1979)
A székesfehérvári Anjou-sírkápolna. (Művészet I. Lajos korában. 1342–1382. A székesfehérvári István Király Múzeum kiállítása. 1982. szept. 11.–1983. márc. Kat. Szerk. Marosi Ernő, Tóth Melinda, Varga Lívia. Bp., 1982)
Újabb adatok a veszprémi Gizella-kápolna középkori és újkori építéstörténetéhez. (Építés – Építészettudomány, 1983)
Veszprém. Útikönyv. Balassa Lászlóval. 16 táblával. (Panoráma útikönyvek. Magyar városok. Bp., 1983
2. átd. kiad. 2006)
Újabb adatok Veszprém és Székesfehérvár településtörténetéhez. (A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 1984)
A Velencei Karta egy régész szemével. (Műemlékvédelem, 1984)
Az ispánsági várak kérdéséhez. – A várostörténeti kutatások kérdéséhez. – A veszprémi és zirci templomok kutatásának újabb eredményei. (Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Szerk. Fodor István és Selmeczi László. Bp., 1985)
Honfoglaló őseink szarvasmarhakultusza. (Utazások a múltban és a jelenben. Az őshazától a Kárpátokig. Tanuémányok. Szerk. Szombathy Viktor. Bp., 1985)
Veszprém, Gizella-kápolna. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 235. Bp., 1986
2. átd. kiad. 2000)
Székesfehérvár, királyi bazilika. 1–2. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 309–310. Bp., 1988
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely, királyi bazilika. 2. jav. kiad. 1991
3. kiad. 1994
4. kiad. 2005 és utánnyomás 2007)
Szent István király székesfehérvári sírjának és kultuszhelyének kérdése. (Szent István és kora. Az MTA Történettudományi Intézete, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Katolikus Püspöki Kar által rendezett tudományos ülésszak előadásai. 1988. jún. 21–22. Szerk. Glatz Ferenc és Kardos József. Bp., 1988)
Szent István király temetése. (História, 1989)
A hajdúdorogi VII. századi avar temető. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1989/90. Debrecen, 1991)
Veszprém középkori topográfiája. (Dunántúli dolgozatok. C. Történettudomány. 3. Régészet és várostörténet. Tudományos konferencia. Pécs, 1989. márc. 16–18. Előadások. Szerk. Uherkovich Ákos. Pécs, 1991)
The Settlement History of Veszprém and Székesfehérvár in the Middle Ages. (Towns in Medieval Hungary. Szerk. Gerevich László. Bp., 1990)
A hajdúdorogi VII. századi avar temető. – In memoriam János Nemeskéri (Antropológiai Közlemények, 1990)
A magyar társadalom szervezésének elve az államalapítás korában. (Honismeret, 1993)
A tihanyi vár 1982. évi feltárása. (Műemlékvédelem, 1994)
Az Ártánd-Kapitány-dűlői késő avar kori temető. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1994. Debrecen, 1996)
Szent István király székesfehérvári sírja és kultuszhelye. (Árgus. Kulturális és társadalmi folyóirat, 1995 és Szent István király és Székesfehérvár. Szerk. Fülöp Gyula. Székesfehérvár, 1996)
K. A. Veszprém megyei kutatásaiból. A feltáró hagyatékából szerk. Regenye Judit. (A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság és a Veszprém Megyei Múzeumok Baráti Köre kiadványa. Veszprém, 2000).

Irodalom

Irod.: Magyar ki kicsoda. 1990. (Bp., 1990)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1993. okt. 11.)
Kiss Attila: K. A. (Archaeologiai Értesítő, 1993)
Rainer Pál: In memoriam K. A. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1993/94)
Laczkovits Emőke: K. A. régész emlékezete. (Veszprémi Szemle, 1994)
Gedai István: K. A. szakirodalmi munkássága. (Folia Archaeologica, 1995)
Kiss Attila: K. A. Életrajz és bibl. (Acta Archaeologica, 1995)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Fitz Jenő: K. A. (Alba Regia, 1998)
Biczó Piroska–Kópházi Ferencné: K. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018