Főbb művei

F. m.: Összefüggés a sertések falkalétszáma és hizlalásuk eredményessége között. – Tájékozódó vizsgálat a hízósertésekkel etethető lucernamennyiséggel. (Agrártudomány, 1952)
Az etetés gyakoriságának hatása a süldők súlygyarapodására. Tangl Haralddal. (Állattenyésztés, 1952)
Ipari melléktermékek felhasználása takarmányozásra a sertéstenyésztés és hizlalás terén. – Takarmányozási kísérletek B₁₂ vitamintartalmú anyaggal. Kállai Lászlóval. (Élelmezési Ipar, 1953)
A takarmányértékesítés és a takarmányszükséglet összefüggése. – A napraforgó-pogácsa és a zsírtalanított napraforgódara biológiai értékének változása. Kállai Lászlóval. – Hússertések tőkesúlyra való hizlalása önetetővel. Klein Elemérrel. (Állattenyésztés, 1953)
Az extrahált napraforgó szerepe bacon és hústőke célra hizlalt sertések takarmányozásában. Klein Elemérrel. (Agrártudomány, 1953)
Tudományos kutatómunka a hús- és zsírtermelés fokozására. (Természet és Társadalom, 1954)
Hazai kobalamintartalmú készítmény sertések és baromfiak hizlalásához. Kállai Lászlóval. (Élelmezési Ipar, 1954)
Hazai kobalamintartalmú készítmény háziszárnyasaink nagyüzemi nevelésében és hizlalásában. Kállai Lászlóval. – Szárított Penicillium micelium felhasználása a takarmányozásban. Kállai Lászlóval. – Hizlalási kísérletek élesztősített takarmánnyal. Jelenits Katalinnal. – A B₁₂ vitamin hatása mangalica kocák fialására. Eőry Ernővel és Kállai Lászlóval. (Állattenyésztés, 1954)
Újabb lehetőségeink a takarmányfehérje biológiai értékének megjavítására. Kállai Lászlóval. (Baromfiipar, 1954)
Szárított cukorrépa szelet felhasználása a sertéshizlalásban. (Élelmezési Ipar, 1955)
Adatok az ösztrogének és a szöveti terápiák hatásmechanizmusához. Vizsgálatok hízómarhákon. Kállai Lászlóval és Sréter Ferenccel. (Állattenyésztés, 1955)
A fehérjetakarmányok minőségének hatása a fejlődős sertések súlygyarapodására és fehérjeszükségletére. – Grafikonos módszerek a takarmányadagok kiszámítására. (Agrártudomány, 1955)
Vitamin B₁₂ im Eiproduktion und Brutbachrkeit. Többekkel. (Acta Agronomica, 1955)
Bacon-előállításunk jelenlegi helyzete – minőségi és takarmányozási kérdései. (Az MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1956)
A hazai baconsertések kereskedelmi nézőpontból fontos testméreteinek elemzése. – Hazai hússertéseink a bacon-előállítás szempontjából. (Állattenyésztés, 1956)
Magyartarka szarvasmarhák feljavítási-hizlalási adatainak elemzése. Kállai Lászlóval és Szatmári Nagy Imrével. – A takarmányozás és a vágottsertés minősége közötti összefüggés, különös tekintettel a zsírminőségre. Kaffka Györggyel és Szeredy Idával. (Állattenyésztés, 1957)
Takarmányozás antibiotikumokkal. Kállai Lászlóval. – A magyartarka szarvasmarhák feljavító hízlalása. Kállai Lászlóval és Szatmári Nagy Imrével. – A szalonna vastagságának mérése élő sertéseken. Kállai Lászlóval és Kovács Ferenccel. (Agrártudomány, 1957)
A házkörüli állattartás. Szerk. Ill. Szacsvay Imre. 13 táblával. (Bp., 1957
A háztáji állattartás. 2. átd. kiad. 1960)
Téliszalámi-gyártásunk nyersanyagának minőségi kérdései. Kállai Lászlóval és Kovács Ferenccel. (Húsipar, 1958)
Vizsgálatok a sertés orsóférgesség hazai előfordulásáról és gazdasági jelentőségéről. Lőrincz Ferenccel és Nemeséri Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959 és Húsipar, 1959)
Adatok a vágómarhák külső testalakulása és a vágóhídi kitermelés közötti összefüggés vizsgálatához. Czakó Józseffel. (Állattenyésztés, 1959)
Adatok a sertések vágáskori élősúlyának meghatározásához. Kaffka Györggyel. – Dobozolt sonka minőségét befolyásoló tényezők vizsgálata. (Húsipar, 1959)
A húsipari termelés szempontjából káros parazitás fertőzésekről. 1–2. Lőrincz Ferenccel és Nemeséri Lászlóval. – Adatok a sertések vágóhídi szállásolásának megszervezéséhez. (A Húsipari Kutatóintézet Közleményei, 1959)
Az állami húsipar vágóállat-ellátásának kérdései. Kiss Pállal. (A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet kiadványa. Bp., 1960)
A hűtőházi vagy az élő állatokban történő hústartalékolás gazdaságossági értékelése. Kiss Pállal. (A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet Közleményei, 1960)
Adatok a magyartarka szarvasmarhák ellés utáni súlyviszonyainak alakulásához. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1960)
A vágómarhák minőségi és súlyadataiból levonható állattenyésztési következtetések. Mosonyi Gézával. (Állattenyésztés, 1960)
A vágóállat- és húsvizsgálat történeti emlékei Magyarországon. (Húsipar, 1960)
A szarvasmarha-hizlalás gazdasági értékelésének néhány kérdése. Kiss Pállal. (Gazdálkodás, 1960)
Sertéstenyésztés. Török Istvánnal. 8 melléklettel. (A mezőgazdasági tanulóképzés tankönyvei. Sertéstenyésztés. Bp., 1961
2. kiad. 1962
3. kiad. 1963
4. kiad. 1964
5. kiad. 1966
6. kiad. 1973)
A hústermelés és húsellátás kérdései hazánkban. Kiss Pállal. (Bp., 1962)
A füstölés kérdései. Molnár Ferencnével. 37 táblával. (Az Országos Húsipari Kutató Intézet kiadványa. Bp., 1962)
Húsok hűtése, kondícionálás. 13 táblával. (Az Országos Húsipari Kutató Intézet kiadványa. Bp., 1962)
Gazdaságos sertéshústermelés. Szerk. (A Magyar Mezőgazdaság termelőszövetkezeti kiskönyvtára. Bp., 1962)
Aminosavak használata gazdasági állatok takarmányoozásához. (Magyar Kémikusok Lapja, 1964)
Keveréktakarmányok etetésének hatása a baromfi hús- és tojástermelésére. Szelényi Eleknével. (Búvár, 1964)
Az állati eredetű fehérjetermelés fejlesztésével kapcsolatos magyar prognózisok. Horn Artúrral, Kurnik Ernővel és Lencsepeti Jenővel. (Magyar Tudomány, 1964)
Marhahizlalás 1x1. Mezőgazdasági szakkönyv. (Bp., 1970)
Fehérjetakarmányok gyártása és felhasználása nemzetközi összehasonlításban. Témadokumentáció. (Bp., 1971)
Az állattartás koncentrálása és az ökonómia. (Állattenyésztés, 1973)
Determination of „Available” Menthionine in Plant Materials Többekkel. (Acta Biochimia et Biophysica, 1974)
Fehérjetakarmány-import és állatitermék-export mérlegelemzésének takarmányozási kérdései. (Állattenyésztés, 1974)
A hús- és tejtermelés biológiája. Mezőgazdasági szakkönyv. Kállai Lászlóval. (Állattenyésztés-biológiai könyvek. Bp., 1975)
A fehérje-probléma. (Ma újdonság, holnap gyakorlat. Bp., 1975)
Adatok a gazdasági állatok hústermelésének energiaigényére. Mátrai Tiborral. – Adatok a különböző színvonalú tej- és tojástermelés energiaigényére. Mátrai Tiborral. (Állattenyésztés, 1975)
Az állati eredetű fehérjetakarmányok korszerű értékelése a baromfiak és a sertések takarmányozásában. (Állattenyésztés, 1977)
A takarmányozás biológiája. Mezőgazdasági szakkönyv. Kállai Lászlóval. (Állattenyésztés-biológiai könyvek. Bp., 1978)
Popov, I. V.: A gazdasági állatok fehérjeellátása. Ford. Fodor Zoltán. Szerk., a kiegészítéseket írta K. P. (A takarmányozás elmélete és gyakorlata. Bp., 1979)
Összehasonlító sertéshizlalási kísérletek a hatékonyabb fehérjegazdálkodás kialakítása érdekében. Lepley, Kennel és Mátrai Tiborral. (Állattenyésztés, 1979)
A takarmányfehérjék minősítése. Hegedűs Mihállyal és Mátrai Tiborral. (A takarmányozás elmélete és gyakorlata. Bp., 1981)
A takarmányfehérjék komplex minősítése. Kállai Lászlóval. (Tangl Harald-emlékülés. Előadások. Szerk. Szentmihályi Sándor. Herceghalom, 1981)
Különböző táp- és takarmányfehérjék festékmegkötési sztöchiometriája. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1985)
A biotechnológia jövője. Láng Istvánnal. (Társadalmi Szemle, 1986)
A szója. Élelmiszer és takarmány. Mezőgazdasági szakkönyv. Bódis Lászlóval. (Bp., 1988)
Aminosavak alkalmazási lehetőségei a takarmányozásban. Mátrai Tiborral és Szelényiné Galántai Marianne-nal. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1988)
Magyar sikerek a biotechnológiai kutatásban. A magyar biotechnológiai K+F program eredményei. Holló Jánossal. (Magyar Tudomány, 1992)
Quo vadis magyar élelmiszer-ipari K+F tevékenység. (Élelmezési Ipar, 1993)
Adatok a kendermag beltartalmi és használati értékéhez. Marthné Schill Judittal. (Növénytermelés, 1994)
A növényi eredetű takarmányfehérje-termelés helyzete és középtávú fejlesztési lehetőségei Magyarországon. (Gazdálkodás, 1995)
A magyar állattenyésztés fejlődése. Hasonmás kiad. Szerk. Rácz Jenő. Az utószót írta Gunst Péterrel. (Az Agrárinformációs Vállalat kiadványa. Bp., 1996)
Az agrár kutatás-fejlesztés helyzetének elemzése az ezredfordulón. (Gazdálkodás, 1999)
A szója helye és szerepe a fehérjestratégiában. (Gyakorlati agrofórum, 1999)
Esettanulmány a hazai fehérjeprogram előkészítéséről. Amíg egy országos K+F program elindulhatott. 1962–1970. (Agrártörténeti füzetek. 4. Szarvas, 2000)
Vízgazdálkodás és a mezőgazdaság. A 150 éve született Kvassay Jenő írásai alapján írta Ligetvári Ferenccel. (Agrártörténeti füzetek. 7. Szarvas, 2000)
Takarmányozástan. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2002)
Mezőgazdaságunk mostohagyermeke: a gyepgazdaság. 1–2. (Takarmányozás, 2004–2005)
A szója termesztése. Mezőgazdasági szakkönyv. Balikó Sándorral. (Bp., 2005)
A növényvédő szerek használatának helyzete az Európai Unióban. (Gyakorlati agrofórum, 2005)
Háziállataink. Mezőgazdasági szakkönyv. (Bp., 2006)
A hazai növénytermesztés szerkezetváltásának stratégiai szükségessége. (Mag, kutatás, fejlesztés és környezet, 2006)
A szója feldolgozása, felhasználása élelmezésre, takarmányozásra. Mezőgazdasági szakkönyv. Balikó Sándorral és Bódis Lászlóval. (Bp., 2007)
A hazai biotechnológiai K+F program rövid története. 1984–1990. (Pusztazámor, 2009)
Mi történt velünk magyar állattenyésztés? 1918–2008. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2009)
Volt egyszer egy „mezőgazdasági kísérletügy”. (Agrofórum, 2009)
A biotechnológia múltja, jelene és jövője. (Agrofórum, 2010)
A jövő ipari növénye, a csicsóka. (Agrofórum, 2011).

F. m.: agrártörténeti írásai és megemlékezései: A kultúrmérnök Kvassay Jenő. Ligetvári Ferenccel. (A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízgazdálkodási Osztálya kiadványa. Szarvas, 2000)
Gr. Festetics Imre halálának 155. évfordulójára. – 130 éve született Sajtay – Zaitschek – Artur. – 150 éve született Monostori Károly, az állattenyésztéstan professzora. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2002)
Külhoni sikerek, itthoni kudarcok. Kvassay István élete. 1854–1945. (Bp., 2003)
Az Ereky-rejtély megoldása. A „biotechnológia” első fogalma Magyarországon. (A honi Kopernikusz-recepciótól a magyar Nobel-díjakig. Bp., 2004)
Ereky Károly, a biotechnológia atyja, akit a XX. század elfelejtett. (Gyakorlati agrofórum, 2004)
A „biotechnológia” születéséről. In memoriam Ereky Károly. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2005)
Nagyváthy János: A szorgalmatos mezei gazda a Magyarországon gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztül. Hasonmás kiad. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Mag–tár. 1. Bp., 2006)
Széchenyi István: Hitel. Hasonmás kiad. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Mag–tár. 2. Bp., 2006)
Az állattenyésztési genetika hazai felismerése Gregor Mendelt megelőzően. Gr. Festetics Imre születésének 240. évdordulójára. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2006)
Mártonffy Károly: Eger szöllö-gazdászata. Részletek az 1853-ban megjelent Magyarország és Erdély képekben köteteiből. A kötet tartalmazza Vahot Imre A kecskeméti szöllö- és gyümölcsteremlés c. írást is. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Mag–tár. 4. Bp., 2006)
Emlékezés egy szaklap születésének 115. éves jubileumára. Szemelvények a Köztelek folyóirat első – 1891. – évfolyamának írásaból. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Mag–tár. 5. Bp., 2006)
Kállai László. 1927–2007. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2007)
Sümegről indulva a világhírnév rangjáig. Ereky Károly születésének 130., a biotechnológia megfogalmazásának 90. évfordulójára. Fári Miklós Gáborral. (Sümeg és vidéke. 3. A Sümegi Fórum Alapítvány és a Debreceni Ereky Károly Alapítvány kiadványa. Sümeg, 2009)
A hazai vízügyek bölcsőjénél. Kvassay Jenő pályafutása. Ligetvári Ferenccel. (Pusztazámor, 2009)
„A magyar földért.” In memoriam Darányi Ignác. (Agrofórum, 2012)
Biotechnológia anno. 1917–1919. Ereky Károly víziója az élettudomány alkalmazásáról. Szerk. Fári Miklós Gáborral. (Az Ereky Károly Biotechnológiai Alapítvány kiadványa. Debrecen–Bp., 2015).

Irodalom

Irod.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda. 2002. (Bp., 2001).