Kristóf István
Kristóf István

2025. január 20. Hétfő

Kristóf István

politikus, szakszervezeti vezető

Születési adatok

1912. augusztus 14.

Kaposvár

Halálozási adatok

1979. július 5.

Budapest

Temetési adatok

1979. július 11.

Budapest

Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon


Család

Sz: Kristóf István vasgyári munkás, Gara Katalin.

Iskola

Hat elemit végzett, cipész segédlevelet szerzett (1927), a két világháború között szakmájában dolgozott.

Életút

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége tagja (1927-től), budapesti alelnöke (1940-től), a II. világháború alatt frontszolgálatot teljesített (1941–1942). A hadseregben végzett kommunista agitáció miatt letartóztatták (1942), megszökött (1944), és a front átvonulásáig bujkált. – Az MKP tagja (1945-től), a Bőripari Munkások Országos Szabad Szakszervezete, ill. a Bőripari Dolgozók Szakszervezete titkára (1945–1947), főtitkára (1947–1949). Az MDP KV Szervezési Osztálya (1949. jún. 28.–1950. ápr. 19.), az MDP KV Párt- és Tömegszervezetek Osztálya vezetője (1950. ápr. 19.–1950. máj. 31. és 1951. ápr. 21.–1952. jan. 17.). Az MDP KV póttagja (1950. máj. 31.–1951. márc. 1.), tagja (1951. márc. 1.–1954. máj. 30.), az MDP KV titkára (1951. márc. 1.–1953. jún. 28.). Az MDP PB póttagja (1951. márc. 1.–1951. nov. 30.), tagja (1951. nov. 30.–1954. máj. 30.). A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) főtitkára (1952. jan. 17.–1953. márc. 1.), elnöke (1953. márc. 1.–1954. jún. 26.). Az MDP Központ Revíziós Bizottsága (KRB) elnöke (1954. máj. 30.–1956. okt. 31.).

Országgyűlési képviselő (országos lista, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Nógrád megye, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16. és 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; Veszprém megye, 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Vác, [Pest megye 28. sz. választókerület], 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.). Az Elnöki Tanács tagja (1952. máj. 29.–1956. febr. 8. és 1961. okt. 7.–1963. márc. 21.) és az Elnöki Tanács titkára (1956. febr. 8.–1961. okt. 7.).

 

A Magyar–Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) főtitkára (1961. dec. 18.–1968. nov. 11.).

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartásán az MSZBT nevében Ábel László határőr vezérőrnagy, a család és az MSZMP II. kerületi Bizottsága nevében Takáts István kerületi tanácselnök búcsúztatta.

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemérem (arany, 1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1958), Munka Érdemrend (arany, 1966 és 1970), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

Főbb művei

F. m.: K. I. beszéde a helyi tanácsokról szóló törvény országgyűlési tárgyalásán. (Állam és Közigazgatás, 1950)
Az amerikai imperializmus – Nikosz Beloiannisz hóhéra. K. I. előadása az MDP Politikai Akadémiáján. (Az MDP Politikai Akadémiája. 6. Bp., 1952)
Beszámoló az Elnöki Tanács munkájáról. 1956. febr.–1956. júl. (Állam és Közigazgatás, 1956).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1979. júl. 7.)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989).  

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpwTcqQz.pdf

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adata: 1979. júl. 17.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője