Krocskó Gyula
Krocskó Gyula

2020. október 29. Csütörtök

Krocskó Gyula

biológus, zoológus, ökológus

Névváltozatok

Krocskó Julij Ivanovics 

Születési adatok

1934. augusztus 9.

Ungvár

Halálozási adatok

2007. december 1.

Budapest


Család

Sz: Trubik Borbála.

Iskola

Általános és középiskoláit Ungvárott végezte, az 1. számú Középiskolában éretts. (1952), az Ungvári Állami Egyetemen biológia– kémia szakos tanári és zoológus okl. szerzett (1957). A biológiai tudományok kandidátusa (Kijev, 1970), doktora (Kijev, 1992; honosítva: Bp., 2003). Az MTA tagja (külső: 2004. máj. 3.).

Életút

Az Ungvári Állami Egyetem, 2001-től Ungvári Nemzeti Egyetem Állattani Tanszék laborvezető tanársegéde (1957–1970), egy. főelőadója, egy. docense (1970–1992), egy. tanára (1992–2002) és a Tanszék vezetője (1995–2000); közben a Biológiai Kar dékánhelyettese (1991–1995). A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia Tanszék alapító főisk. tanára (2003–2007). Magyar állampolgár (2005. máj. 4-étől).

Ökológiai alapkutatásokkal, állatföldrajzzal, elsősorban a Kárpátalja és az Észak-Keleti Kárpátok denevérpopulációinak tanulmányozásával foglalkozott. Nyomon követte a kihalt denevérfajok ásatási maradványainak meghatározását és a jelenkori fauna kialakulásában döntő szerepet játszó ökológiai és egyéb tényezőket. Alapvetően új eredményeket ért el egyes denevérpopulációk térbeli, nemi és korbeli felépítésének elemzése, napi ciklusainak és táplálkozásuknak, fajok közötti kommunikácóiknak és élősködőiknek megfigyelése terén. Elkészítette a denevérfajok regionális kataszterét, amely nemcsak egyes fajok elterjedtségét vette figyelembe, hanem kitért a különböző denevérpopulációk évszaki és sok éves dinamikájára, produkció- és szaporodásbiológiájára is. Úttörő jelentőségűek továbbá az egyes denevérfajok légzésintenzitásával, gázcsere- és hematológiai sajátosságaival, vércukorszintjük szezonális változásaival, ill. vérkeringés-változásaival kapcsolatos megállapításai. A denevérfauna védelmével párhuzamosan elindította az Észak-Keleti Kárpátok ökológiai állapotát feltáró tudományos programot, tevékenyen közreműködött Ukrajna Vörös Könyvének (= a védett állatokat és élethelyüket felsoroló, tudományos igényű monográfia) összeállításában.

Elismertség

Az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének tagja (1998-tól), az MTA Köztestülete tagja (2000-től). A Magyar Professzorok Világtanácsa, a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság tagja. Az Ukrán Tudományos Akadémia Schmalhausen Állattani Kutatóintézete Szakosított Tanácsának tagja. A Kárpáti Bioszféra Védett Terület, a Szinevéri Állami Természeti Nemzeti Park és az Uzsanszkij Nemzeti Park Tudományos Tanácsának tagja (1995–2002).

Elismerés

Pro Universitate et Scientia Díj (2002).

Főbb művei

F. m.: Kárpátalja egyes denevérfajainak nemi aránya. (Az Ukrán Kárpátok flórája és faunája. Ungvár, 1965)
Az Ukrán Kárpátok közönséges és hosszú szárnyú denevérpopulációinak morfológiai és ökológiai-fiziológiai sajátosságai. Kand. értek. Orosz nyelven. (Kijev, 1970)
Kárpátalja egyes barlangjainak és földalatti üregeinek gerinces állatvilága. (Kárpátalja természetének védelme. Ungvár, 1974)
A hosszúfülű denevér regisztrálása Kárpátalján. Orosz nyelven. (Vesztnyik zoologiji, 1975)
Az Ukrán Kárpátok denevéreinek ökológiai–faunisztikai megtekintése és állatföldrajzi elemzése. (A Kárpátok növény- és állattartalékai. Ungvár, 1984)
Az Ukrán Kárpátok ritka és kihaló emlősei, javaslatok megvédésükre. Krocskó L.-lel. (Ungvár, 1987)
Az Ukrán Kárpátok denevérei. Doktori értek. Orosz nyelven. (Kijev, 1992)
Ukrajna Vörös Könyve. Állatok világa. Ukrán és orosz nyelven. (Kijev, 1994)
A denevérek szaporodásáról az Ukrán Kárpátokban. – A Kárpátaljai síkság tipikus természeti ökoszisztémái zoocönózusainak komplex tanulmányozása közös korban élő ökomenedzsmentje és védelme. Többekkel. (Ungvári Állami Egyetem Tudományos Közleményei. Biológia, 1999)
Vertebrates of the Subcarpathian Section of the River Tisza Flood Area, Ukraine. (Tiscia, 1999)
A gerinces állatok kis praktikuma. Anatómia. Egy. tankönyv. (Ungvár, 2000)
A denevérek gyűrűzése Ukrajnában. Tapasztalatok és alternatívák. A denevérek vándorlási státusza Ukrajnában. – A denevérek rendszertani és ökológiai csoportjainak sajátosságai. A hosszúszárnyú denevér és a Myotis nem fajai. (Theriológiai hírek, Kijev, 2001)
Kárpátalja kétéltűinek és hüllőinek kis határozója. Popovics O.-val. (Ungvár, 2001)
Kárpátalja jelenkori denevérfaunájának alakulása. (Az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének XIII. évi közgyűléssel egybekötött tudományos ülésének előadásai. Nyíregyházi Főiskola, 2004. okt. 1–2. Szerk. Kókai Sándor. Nyíregyháza, 2005)
Állattan. Gerinchúros állatok. Jegyzet a tantárgy elsajátításához. (Rákóczi-füzetek. Beregszász, 2007)
Biogeográfia. Jegyzet a tantárgy elsajátításához. (Rákóczi-füzetek. Beregszász, 2007)
Módszertani segédlet terepgyakorlatokhoz. Zoológia és botanika. Kohut Erzsébettel. (Rákóczi-füzetek. Ungvár–Beregszász, 2008).

Irodalom

Irod.: Orosz Ildikó: Elment a professzor úr. (Kárpátalja. Online hetilap, 2007. dec. 28.)
Szabó István Mihály: K. Gy. (Magyar Tudomány, 2008).

Megjegyzések

Wikipédia: téves halálozási adat: nov. 1.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013