Kubínyi László
Kubínyi László

2020. október 20. Kedd

Kubínyi László

nyelvész, szerkesztő

Születési adatok

1927. október 26.

Budapest

Halálozási adatok

1973. november 30.

Budapest

Temetési adatok

1973. december 11.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Kubínyi László (†1946) az IBUSZ tisztviselője, Comensoli Mária (1905–1982) zongoraművész, a Felsőbb Zeneiskola r. tanára, majd a Zeneművészeti Főiskola adjunktusa. Testvére: Kubínyi Attila hegedűművész, a Burg Kastl-i gimnázium zenetanára. F: 1. 1953-tól Sturm Magdolna, a Ságvári Endre Gimnázium tanára. Leánya: Kubínyi Kata (1955–) nyelvész és Kubínyi Bora (1957–). 2. Hegedűs Edit. Leánya: Kubínyi Zsuzsa. 

Iskola

A budapesti I. kerületi állami gimnáziumban (1937–1942), a nagyváradi tüzér hadapródiskolában tanult (1942–1945), az iskolát Nyugatra telepítették (1945 tavasza), így került Németországba (1945–1947), hazatérése után Budapesten éretts. (1948). Az ELTE BTK-n magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1952). 

Életút

Az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi Intézete tanársegéde (1952–1958), a budapesti Eötvös József Gimnázium tanára (1958–1963). Az MTA Nyelvtudományi Intézete tud. munkatársa (1964–1973). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962). 

Nyelvtörténeti, hangtörténeti, etimológiai, nyelvjárás-történeti kutatásokkal foglalkozott. Az 1956-os forradalom után eltávolították az egyetemről, középiskolai tanárként helyezkedett el. A történeti-etimológiai szótár megindulásakor Benkő Loránd hívta a Nyelvtudományi Intézetbe, szótárszerkesztőnek. Írásai nagy része ettől fogva etimológiai, jelentés- és nyelvtörténeti dolgozatok, kiváló stiliszta és szerkesztő volt. Tudományos dolgozatok kívül kisgrafikákat, karikatúrákat is készített (elsősorban nyelvész kortársairól és írásai illusztrációiként). 

Emlékezet

Budapesten (I. kerület Mészáros utca 16.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben, édesanyjával közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

 

Születésének 80. évfordulóján, tiszteletére, a Magyar Nyelvtudományi Társaság megemlékezést tartott (az ELTE, Benkő Loránd elnökletével, 2007. nov. 28-án). 

Szerkesztés

A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára munkatársa (1969–1976). 

Főbb művei

F. m.: A roh színnév tulajdonneveinkben. – Egy miskolci polgárasszony hagyatéki leltára 1578-ból. (Magyar Nyelv, 1953)
A jelöletlen határozós összetételek kérdéséhez. – Az igei állítmányi mellékmondat kérdéséhez. A tesz, történik igék elvont irányú jelentésfejlődésének mondattani vonatkozásai. (Magyar Nyelv, 1954)
A Magyar Tudományos Akadémia 1954. évi nagygyűlése. (Magyar Nyelvőr, 1954)
Adalékok Zala megye nyelvjárástörténetéhez. (Pais Emlékkönyv. Bp., 1955)
Adalék a tővéghangzók történetéhez. (Magyar Nyelv, 1955)
Hogyan alkotnak szavakat az óceániai népek? (Magyar Nyelvőr, 1956)
Nansen az eszkimó személynevekről. – Hangtani adalékok a Dunántúl nyelvjárástörténetéhez. (Magyar Nyelv, 1956)
Zala megyei helységnevek eredete. 1–3. (Zala [napilap], 1956. okt. 12–14.)
Fogalomváltozás és jelentésváltozás. – A magyar nyelv külön életében keletkezett szavak szakirodalma 1945-től 1956-ig. Bibliográfia. Összeáll. – A régi magyar kettőshangzók kérdéséhez. Abaffy Erzsébettel és Török Gáborral. (Magyar Nyelv, 1957)
Megjegyzések a határozott névelő keletkezéséhez. (Magyar Nyelvőr, 1957)
Magyar nyelvtörténeti változások vélhető összefüggéséről. – A határozott tárgyról. – A magyar nyelvjárási igen nyílt e hang történetéhez. (Magyar Nyelv, 1958)
Miért Bor a neve annak a vitéznek? (Irodalomtörténet, 1958 és Magyar Nyelv, 1963)
A határozói tárgyról. – A tudománybeli romantikáról. – Rút, rohad. Etimológiai tanulmány. (Magyar Nyelv, 1959)
Anyanyelvünk aranybányájából. 1–2. (Magyar Nyelvőr, 1959)
Egy szókapcsolat történetének tanulságai. – A beszédiram magyar nyelvtörténeti jelentőségéről. (Magyar Nyelv, 1961)
Amadéfalva >
Madéfalva. (Magyar Nyelv, 1962)
Az ősi magyar névszótővégi „h” finnugor előzményének kérdésessége néhány rokonnyelvi párhuzam vizsgálatában. (Magyar Nyelv, 1964)
Adalékok a régi Zala megye történeti földrajzához és földrajzi neveinek történetéhez. (Magyar Nyelv, 1965)
Zsineg. Etimológiai tanulmány. (Magyar Nyelv, 1967)
Bűz, büdös. – Kancsó. – Kámpol és hámpol. Kisebb etimológiai írások. (Magyar Nyelv, 1969)
Nász. Kisebb etimológiai írás. (Magyar Nyelv, 1971)
Német jövevényigéink egy csoportjáról. – Japán szavak írása a magyarban. (Magyar Nyelv, 1973)
Sáf és láda. Kisebb etimológiai írások. (Magyar Nyelv, 1974). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1973. dec. 7.)
Benkő Loránd: Búcsú K. L.-tól. (Magyar Nyelv, 1974)
Szathmári István: Búcsú K. L.-tól. (Magyar Nyelvőr, 1974)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Emlékezés K. L.-ra, születésének 80. évfordulóján. (Magyar Nyelv, 2008). 

Megjegyzések

Önéletrajza szerint, családja Kubínyinak írta a nevét! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015