Kukán Ferenc
Kukán Ferenc

2020. november 29. Vasárnap

Kukán Ferenc

orvos, szemész

Születési adatok

1898. október 6.

Érsekújvár, Nyitra vármegye

Halálozási adatok

1971. december 13.

Szeged


Család

Testvére: Kukán Géza (1890–1936) festőművész, ill. Kukán Béla és vitéz Hajdú Imre. F: Lányi Vilma.

Iskola

Érsekújvárott éretts. (1916), az I. vh.-ban az orosz, ill. az olasz fronton szolgált (1916–1918), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1924), a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként a bécsi szemklinikán tanult tovább (1928–1929), a szemészeti kórtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1936). Az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Szemészeti Klinika gyakornoka (1924–1928), egy. tanársegéde (1928–1938), egy. adjunktusa (1938–1939) és magántanára (1936–1939). Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) pécsi kerületi pénztárának osztályvezető szemész szakorvosa (1936–1939); közben hosszabb tanulmányutat tett Párizs, Nancy, Heidelberg és Frankfurt szemklinikáin (1936–1937), a kassai állami kórház szemészeti osztályának osztályvezető főorvosa (1939–1944). A II. vh. után a gyöngyösi (1945–1946), majd a hódmezővásárhelyi kórház szemészeti osztályának osztályvezető főorvosa (1946–1950). A SZOTE Szemészeti Klinika mb. tanszékvezető (1950–1951), tanszékvezető egy. tanára és a Klinika igazgatója (1951. márc. 31.–1969. jún. 30.); közben az Általános Orvostudományi Kar dékánja (1953–1956). A szemfenéki érrendszer vizsgálatával, a szem folyadékcseréjével és annak zavarával összefüggő betegségekkel foglalkozott. Nemzetközileg is elismert találmánya, a róla elnevezett Kukán-féle ophthalmodynamométer, amellyel megállapítható volt a szemfenékre gyakorolt szisztolés és diasztolés nyomás. Nevéhez fűződik egy új, glaukómaellenes műtét (az ún. cyclodialisis minor műtét), és a szürkehályogműtét varratos sebbiztosításának módosítása (az ún. Imre–Kukán-féle episcleralis varrat), ill. újabb adatok szerint Hódmezővásárhelyen sikeres szaruhártya-átültetést (= keratoplasztika) hajtott végre (1951-ben). Jelentős szerepet játszott az 1955. évi trachomaellenes törvény megalkotásában, amely a kötelező és ingyenes ellátásról rendelkezett. Klinikáján, az ő irányítása alatt végezték el az első magyarországi műlencsebeültetést (1962).

Emlékezet

Szegeden élt és tevékenykedett, a Belvárosi Temetőben, díszsírhelyen nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). Róla nevezték el a Szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinika Kukán Ferenc-termét.

Elismertség

A Magyar Szemorvosok Társaság elnöke (1956–1964).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1955 és 1969).

Szerkesztés

A Szemészet c folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1958–1971).

Főbb művei

F. m.: A keratitis parenchymatosa kezelése bizmuttal. (Szemészet, 1926)
A contusio bulbi csoportosult tünetei. (Orvosi Hetilap, 1926. 51.)
Retina-chorioidealis arteria és vena anastomosis a contusio bulbi csoportosult tüneteivel. (Szemészet, 1927
németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1927)
Herkxheimer-féle reactio a limbusban. (Orvosi Hetilap, 1927. 4.
németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1927)
Adatok a chalkosis corneaehez és a szaruhártya spectroskopiájához. Koczkás Gyulával. (Szemészet, 1930
németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1930)
A glaukoma nem műtéti kezelése. (Orvosi Hetilap, 1931)
Az orbita melléküreg-eredetű gyulladásos megbetegedései. (Orvosi Hetilap, 1932)
A liquor szaruhártyára oltásának diagnosztikus jelentősége enkephalitises betegségekben. – Proteintherápia a szemészetben. (Orvosi Hetilap, 1933)
A retina circulatio és az intracranialis nyomás közötti összefüggésről. (Orvosképzés, 1935)
Die Bismutbehandlung der Keratitis parenchymatosa. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1936)
Ergebnisse der Blutdruckmessungen mit einem neuen Ophthalmodynamométer. (Zeitschrift für Augenheilkunde, 1936)
Katarakta diabetica. (Orvosi Hetilap, 1936. 26.)
Über die Blutdruck- und Druckverhältnisse des Auges, Zugleich ein Beitrag zur Pathologie des tabischen Sehnervenatrophie. Albrich Konráddal. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1938)
Az emberi szem ellenségei. (Új Idők, 1938)
Adatok a Hand–Schüller–Christian-féle betegséghez. (Orvosképzés, 1943)
A hályogseb varrásának kisebb módosítása. (Szemészet, 1951)
A szemtükör a szemfenéki vérnyomásmérés szolgálatában. (Orvosi Hetilap, 1951. 31.)
Szemészet. Egy. tankönyv. Boros Bélával, Kettesy Aladárral. (Bp., 1962
2. kiad. 1967)
Késői phacogenetikus uveitisek extracapsularis hályogműtétek után. (Szemészet, 1964)
Félrevezető hámhiányok kísérletre használandó házinyulak corneáján. Polgár Józseffel, Szeghy Gergellyel. (Szemészet, 1966).

Irodalom

Irod.: A magyar kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerk. és kiadta Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Bartók Imre: A magyar szemészet története. (Bp., 1954)
Nónay Tibor: K. F. (SZOTE Évkönyve, 1970/72)
Halálhír. (Délmagyarország, 1971. dec. 16.)
Nónay Tibor: In memoriam K. F. (Szemészet, 1972)
Györffy István: A huszadik században működött jelentősebb szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Szegedi egyetemi almanach. II. köt. SZOTE. 1921–1996. (Szeged, 1997)
Hódmezővásárhely jeles tudósai. (Hódmezővásárhely, 2000)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008)
Kolozsvári Lajos: Adatok a szaruhártya-átültetés hazai történetéhez. (Szemészet, 2011). *MÉL, UMÉL téves halálozási adat: márc. 13.! Gyászjelentése szerint 1971. dec. 13-án hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013