Kulcsár Zsuzsanna
Kulcsár Zsuzsanna

2020. október 21. Szerda

Kulcsár Zsuzsanna

történész, szerkesztő

Születési adatok

1912. január 1.

Budapest

Halálozási adatok

1990. június 1.

Budapest


Család

Sz: Klein Adolf, Robitsek Katalin. Hajadon.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári okl. (1936), bölcsészdoktori okl. szerzett (1947), a történelemtudományok kandidátusa (1964).

Életút

A budapesti Mester utcai polgári iskola (1945–1946), a budapesti Jurányi utcai Gimnázium r. tanára (1946–1948), a budapesti Cukor utcai gyakorló iskola r. tanára és szakfelügyelője (1948–1949). A Szegedi Tudományegyetem Történelem Tanszékének tanszékvezető egy. docense (1952–1957), az Asztalos János Dolgozók Gimnáziuma tanára (1957–1959). A Gondolat Könyvkiadó szerkesztője (1959–1980). Tudományos pályafutásának kezdetén 20. sz.-i magyar diplomáciatörténettel foglalkozott, majd érdeklődése művelődéstörténeti kérdések felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a középkori eretnekmozgalmak és az inkvizíció vizsgálata terén. A középkori életmódtörténet-kutatás egyik magyarországi úttörője: Így éltek a lovagkorban (1967) c. műve a szakirodalom egyik klasszikusa. A Gondolat Könyvkiadó szerkesztőjeként számos fontos egyetemes történeti forrást és népszerű tudományos ismeretterjesztő művet adott ki, népszerű könyvsorozatokat indított el.

Szerkesztés

A Népszerű történelem (1965-től) és a Századokemberek (1965-től) c. könyvsorozatok szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Az alldeutschmozgalom és Magyarország. Egy. doktori értek. (Bp., 1947)
A feudalizmus virágkora és hanyatlása. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
Adalékok a Vatikán politikájához az 1929–1933-as világgazdasági válság éveiben. (Századok, 1951)
A nyugatnémet burzsoá történetírás a Historische Zeitschrift tükrében. (Századok, 1952)
Középkori egyetemes történet. Egy. jegyz. (Bp., 1952
6. kiad. 1956)
Történelem. A középiskolai általános továbbképzés és oktatókáder-képzés tananyaga. (Pedagógus továbbképzés. Bp., 1953)
Salemi boszorkányok. (Világosság, 1960)
Inkvizíció és boszorkánypörök. (Bp., 1960
Sikerkönyvek. 3. bőv. kiad. 1968)
A katharok. Konstantin császár adománylevele. Inkvizíció és boszorkányperek. (Világosság, 1961)
A spanyol inkvizíció. (Világosság, 1962)
Eretnekmozgalmak. 6 táblával. (Gondolattár. 18. Bp., 1963)
A kathar eretnekség elterjedésének kérdéséhez. Kand. értek. (Bp., 1963)
Az újkori történelem fordulópontján. A négyszáz év előtti tridenti zsinat. (Világosság, 1964)
A tömeges boszorkányüldözések magyarázatai és okai. (Századok, 1964)
Máglyák az újkorban. Cola di Rienzo. Vallásos álmok egy igazabb világról. (Világosság, 1965)
Boszorkányperek Magyarországon. (Művelődjünk, tanuljunk. A Magyar Nők Országos Tanácsa kiadványa. Bp., 1966)
Így éltek a lovagkorban. Nyugat-Európa a XI–XV században. (Bp., 1967
2. kiad. Bp., 2007)
A szegénység lovagja. Assisi Szent Ferenc életútja. (Világosság, 1968)
Isten szegénykéjének örökösei. A Ferenc-rend történetének első százada. (Világosság, 1970)
Rejtélyek és botrányok a középkorban. 12 táblával. (Bp., 1978
2. kiad. 1984
lengyelül: Warszawa, 1993)
A gyermekek keresztes hadjárata. (Világosság, 1979)
szerk.: Eretnekmozgalmak a XI–XIV. században. Bibliográfia. Összeáll. (A Budapesti Egyetemi Könyvtár kiadványai. 22. Bp., 1964)
Középkori élet. Szemelvények. Vál., összeáll. (Európai antológia. Középkor. Bp., 1964)
Bourin, Jean: Abélard és Héloise. Ford. Nyilas Vera. Szerk., az utószót írta K. Zs. (Bp., 1969)
Froissart krónikája. Válogatás Jean Froissart flandriai történetíró Les chroniques c. művéből. Ford. Hap Béla és Szeredi Anna. Vál., szerk., az utószót írta K. Zs. (Bp., 1971)
Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa. Ford. Benda Kálmán és Terényi István. Szerk. K. Zs. (Bp., 1971)
Oldenbourg, Zoé: …mert ők Isten városának teste. Történelmi regény a 13. sz.-i dél-franciaországi eretnekmozgalmak korából. Ford. Gyáros Erzsébet. Szerk., az utószót írta K. Zs. (Századok – emberek. Bp., 1974)
Dulong, Claude: A szerelem a XVII. században. Ford. Dániel Anna. Szerk. (Bp., 1974).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1990. júl. 14.).

Megjegyzések

1957-ben fegyelmi megrovást kapott, mert mint tanszékvezető megengedhetetlen nézeteknek adott hangot: azt vallotta, hogy ott valósul meg legelőször a szocializmus, ahol a legfejlettebbek a termelőerők, ahol az atomot a legintenzívebben állítják a technika szolgálatába, ahol a kibernetikát a legszélesebb mértékben alkalmazzák, s ahol a műanyag felhasználása a legnagyobb. Ez(ek) a legmagasabb fokon az USA-ban találhatóak, ezért Marx tanításai szerint a szocializmus legelőször Amerikában valósulhat meg!

Megjelent: nevpont.hu, 2013