Iskola

Az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.; r.: 1914. máj. 7.; ig.: 1931. máj. 15.).

Életút

A József Muegyetem Egyetemes Oszt.-án (1881-1886) és a bp.-i tudományegyetem középisk. tanárképző int.-ében tanult (1881-1886), a bp.-i tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári okl. (1888), bölcsészdoktori okl. (1890), a matematika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1891), az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.; r.: 1914. máj. 7.; ig.: 1931. máj. 15.). - A debreceni főreálisk. helyettes tanára (1886), a bp.-i középisk. tanárképző int. gyakorlógimn.-ának ún. próbaéves tanárjelöltje (1886-1888), a rozsnyói r. k. főgimn. (1888-1890), a bp.-i V. ker.-i Markó u.-i főreálisk. helyettes tanára (1890-1891). A József Műegyetem magántanára (1891-1900), egyúttal repetitor és a geometria helyettes tanára (1891-1892), majd uo. beosztott középisk. tanár (1893-1896), a matematika c. ny. rk. (1896-1900), ny. rk. (1900-1904), ny. r. tanára (1904-1933); közben az Egyetemes és Vegyészmérnöki Oszt. dékánja (1906-1909), a József Műegyetem rektora (1916-1918).Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az algebrai számtestek elméletében, a variációszámításban, a determinánsok és mátrixok ún. irreducibilitására vonatkozóan, vmint a geometriai szerkesztés elméletében. A számelméletben egyszerűsítette a Hilbert-féle bizonyítást. Matematikatörténeti tevékeynsége is jelentős, kiadta Bolyai János és Bolyai Farkas több művét. Az Orsz. Közoktatási Tanács előadójaként fontos szerepet játszott a matematika új tantervének kidolgozásában. Emlékére a Bolyai János Matematikai Társulat évente ~-emlékversenyt rendez érettségizett diákok számára (1949-től).