Iskola

Az MTA tagja (t.: 1970. febr. 4.).

Életút

A párizsi Sorbonne-on (1926-1928), a berlini tudományegyetemen tanult (1928-1931), Berlinben bölcsészdoktori okl. szerzett (1931), az MTA tagja (t.: 1970. febr. 4.). - A breszlaui műsz. főisk. tanársegéde (1931-1933), Hitler és a náci rendszer hatalomrakerülése után elhagyta Németo.-ot és Nagy-Britanniában telepedett le (1933). Az oxfordi Brasenose College tagja és a Clarendon Laboratórium munkatársaként rendkívül alacsony hőmérsékletek létrehozását lehetővé tevő kutatásokkal fogl. (1933-1940), a brit atombomba-programban a gázdiffúziós izotópszétválasztás kutatója (1940-1941), majd az USA-ban az ún. Manhattan-program tud. munkatársa (1941-1944). A New York-i Columbia Egyetem (1944-1946), az Oxfordi Egyetem tud. munkatársa (1946-1960), egy. docens (1960-1967), kutatóprofesszora, majd emeritusz professzora (1967-1975). A Brit Villamosellátási Tanács tagja (1960-1979).Alacsony hőmérsékletek fizikájával, új hűtési technikák kidolgozásával fogl. Új mágneses hűtési eljárásával néhány századfoknyira megközelítette az abszolút nulla fokot, majd az általa kidolgozott eljárás továbbfejlesztésével, az ún. nukleáris hűtéssel (adiabatikus lemágnesezés) egymilliomod fokra sikerült megközelíteni az abszolút nulla fokot (1956). Az új hűtési technikákat felhasználva vizsgálta alacsony hőmérsékleten az anyagok viselkedését, több új szupravezető anyagot fedezett fel. A főzés közben végbemenő fizikai folyamatokat is tanulmányozta, előadásokban és írásokban népszerűsítette a tudomány konyhaművészeti hasznosítását. Tudománytörténeti tevékenysége is jelentős.

Elismerés

Holweck-díj és -érem 1955; Fritz London-díj 1958; Brit Birodalom Parancsnoka 1973; Hughes-érem 1976; Francia Becsületrend Lovagja 1976;