Kuzsinszky Bálint
Kuzsinszky Bálint

2024. szeptember 15. Vasárnap

Kuzsinszky Bálint

régész, ókortörténész, muzeológus

Születési adatok

1864. november 6.

Szabadka, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1938. augusztus 23.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1907. máj. 3.; r.: 1926. máj. 6.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1888), görög-latin szakos tanári okl. (1890), a római művelődéstörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1890), az MTA tagja (l.: 1907. máj. 3.; r.: 1926. máj. 6.). - A M. Nemzeti Múz. Régiség- és Éremtárának gyakornoka, segédőre, majd múz.-i r. őre (1887-1894), egyúttal az aquincumi ásatások vezetője (1888-tól). A Bp. Székesfőv.-i Múz. (1894-1934), vmint az Aquincumi Múz. ig.-ja (1894-1937). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem Ókori Egyetem Történelmi Tanszék magántanára (1892-1901), az ókori történelem ny. rk. (1901-1911), ny. r. tanára (1911-1914); a tanszék vezetője (1901-1914), az Érem- és Régiségtani Tanszék ny. r. tanára és a tanszék vezetője (1914-1930); közben a Bölcsészettud. Kar dékánja (1923-1924).Ókori művelődéstörténettel, elsősorban Pannonia és Dacia provinciák történetével fogl. Nevéhez fűződik Aquincum rendszeres régészeti feltárásának megindítása és a régészeti ásatási munkák irányítása, felismerte és elkülönítette az aquincumi polgárvárost a katonai tábortól. Munkásságának kiemelkedő teljesítménye az aquincumi feliratok közreadása. A mo.-i limeskutatások elindítója. A muzeológia elméleti kérdéseivel is fogl., nemzetk. kapcsolatai és külföldi kiállításai eredményeképpen a m. muzeológia európai szintet ért el. Sokat tett az építkezések által veszélyeztetett régészeti emlékek megmentése érdekében. Emlékére az Orsz. M. Régészeti és Művészettörténeti Társulat ~-emlékérmet alapított (1941).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője