Család

Római katolikus családból származott. Sz: Nusszer József ácsmester. F: Lábady Ilona (1911–1988). Fia: Lábady András (1934–) építészmérnök, Lábady Miklós (1942–) orvos, Lábady Tamás (1944–2017) jogász, alkotmánybíró; leánya: dr. Asztalos Lászlóné Lábady Klára (1936–) jogász, jogtanácsos, Holczer Józsefné Lábady Márta (1939–) munkaügyi főelőadó és Lábady Mária (1940–). Lábady Klára férje Asztalos László (1925–1988) jogász, az ELTE ÁJTK Polgári Jogi Tanszéke egyetemi tanára. Nusszer családi nevét felesége nevének felvételével változtatta meg (1944-ben). Eredeti családnevét Nusser változatban is használta. 

Iskola

A bonyhádi evangélikus gimnáziumban éretts. (1923), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1929), a gümőkóros megbetegedések tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1939). 

Életút

Mecsekszabolcson bányaorvos (1929–1941) és a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika magántanára (1939–1941), a bánffyhunyadi kórház igazgatója (1941–1944), a bonyhádi kórház tüdőgyógyász főorvosa (1944–1951). A politikától visszavonulva a simontornyai és a tamási tüdőgondozó főorvosa (1951–1972).

Az FKgP tagja (1945–1946), a bonyhádi nemzeti bizottság és a bonyhádi képviselő-testület tagja (1945), a párt nemzetgyűlési képviselője (Baranya és Tolna vármegyék Pécs törvényhatósági jogú várossal, 1945–1947). A Magyar Szabadságpárt (1947. febr.–júl.), a Magyar Függetlenségi Párt (MFP) tagja (1947. júl.-ától), az MFP országgyűlési képviselője (1947. aug.–nov.; mandátumát a választási bíróság kommunista nyomásra törvénytelenül megsemmisítette, 1947. nov.). 

Orvosként, pályafutásának kezdetén, a tuberkulózissal, ill. a gümőkóros betegségek elleni védekezéssel foglalkozott, majd érdeklődése a munkaegészségügy, elsősorban a bányászok munkahelyi ártalmai felé fordult. Mecsekszabolcsi bányaorvosként, 1118 bányász tüdejének röntgenfelvétele alapján, elsőként vizsgálta a szilikózis betegséget a pécsi szénmedencében. Elsőként mutatta ki, hogy a porbelégzés által fellépő tüdőfibrózisoknál a szilikátok is jelentős szerepet játszanak: ezt a kórképet „szilikatózisnak” nevezte el. Vizsgálatainak másik fontos eredménye, hogy kártérítés jogával járó foglalkozási betegségnek ismerték el a szilikózist. Az 1950-es években, Ráth Magdolnával (1917–), az Irgalmas Nővérek magyarországi tartományfőnöknőjével a BCG-oltás hatását vizsgálta. 

Emlékezet

Bonyhádon született, középiskolai tanulmányait is ott végezte, tudományos tevékenysége Pécshez, ill. a pécsi szénmedencéhez kötődik. Pécsett hunyt el, a Pécsi Központi Temetőben nyugszik. Írásai 1944-ig Nusser Antal néven jelentek meg.