Főbb művei

F. m.: Mihail Jora zenei publicisztikája. (Korunk, 1968)
Bartók-könyv. 1970–1971. Szerk. (Bukarest, 1971)
99 Bartók-levél. Vál., a bevezető tanulmányt írta. Az idegennyelvű leveleket D. Benedict Edna fordította, a jegyzeteket Demény János írta. (Téka. Bukarest, 1974)
Bartók-dolgozatok. Szerk. (Bukarest, 1974)
Az első Bartók-szöveggyűjtemény keletkezéstörténetéhez. (Korunk, 1974)
Beethoven nyomok Kolozsvárott. Dani Jánossal. (Magyar Zene, 1974)
Béla Bartók si muzica romaneasca. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bucuresti, 1976)
Béla Bartók. Scrisori. I–II. köt. Szerk. (Bucuresti, 1976–1977)
Zenei ügyelet. Publicisztikai írások. 1970–1974. (Bukarest, 1976)
Megjegyzések a Bartók-életrajz Dósa Lidi-epizódjához. (Muzsika, 1978)
Bartók’s First Encounter with Folk Music. (New Hungarian Quaterly, 1978)
Bartók Béla. Tanulmányok és tanúságok. (Bukarest, 1980)
Kodály Zoltán három levele Karl Straubéhoz. (Magyar Zene, 1980)
Bihar és Máramaros között. Bartók Béla bánsági román gyűjtéséről. (Korunk, 1981)
A szarvasokká vált vadászfiak nyomában. (Forrás, 1981)
1933. jan. 22. Bartók Béla majna-frankfurti rádióelőadása az erdélyi román népzenéről. (Muzsika, 1981)
Bartók-dolgozatok 1981. Szerk. (Bukarest, 1982)
A százegyedik év. Bartókról, Kodályról, Enescuról. Esszék, publicisztikai írások. (Bukarest, 1984)
Utunk Kodályhoz. Tanulmányok, emlékezések. Szerk. (Bukarest, 1984)
Gyónás, közlés, eltitkolás. Kodály Zoltán levelei. (Muzsika, 1984)
Brahms Variationen über ein ungarisches Lied. Op. 21. Nr. 2-jének témája. Újabb széljegyzetek egy 1930-as levélrészletre. (Magyar Zene, 1985)
Sajátos kétrendszerűség egy korai Bartók-miniatűrben. (Korunk, 1985)
A Musikalisches Opfer tükörkánonjairól. (Muzsika, 1985)
Bartók Béla. Studii, comunicari, eseuri. (Biblioteca Kriterion. Bucuresti, 1985)
Zenén innen, zenén túl. Publicisztikai írások. (Bukarest, 1987)
Klavír és koboz. Tények, értelmezések és föltevések Liszt Ferenc 1846–1847-es hangversenyútjával kapcsolatban. Kottafüzet melléklettel. (Bukarest, 1989)
Mi is történt Vásárhelyen, 1937-ben? Adalékok a vásárhelyi találkozó újraértékeléséhez. (Korunk, 1991)
Bartók és a Bánság. (Korunk, 1994)
Béla Bartók si lumea noastra. Asa cum a fost. (Cluj- Napoca, 1995)
A szfinx válaszol. Harmincöt beszélgetés George Enescuval. Vál., ford. az előszót írta. (Bukarest, 1995)
Mozart pénzügyei az átalakuló Romániában. (Korunk, 1997)
Három korabeli költemény Liszt Ferenchez. (Magyar Zene, 2001)
A kalotadámosi korálkönyv. 1838. (Magyar Zene, 2002)
Értékek és motívumok Verdi operáiban. (Kapcsolatok. Tanulmányok Jászay Magda tiszteletére. Szerk. Tima Renáta. Bp., 2002)
Elektra és Minnie. Az operai nőkép változásai a XX. század elején. (Nők és férfiak… avagy a nemek története. Szerk. Láczay Magdolna. Nyíregyháza, 2003)
A „harmadik út” áldozata. (László Dezső emlékezete. 1904–2004. Szerk. Cseke Péter. Kolozsvár, 2004)
Bartók és dalszövegei. (Magyar Zene, 2004)
Bartók „sovén” elragadtatása 1903-ban. „Pósa-dalok” – „Elza-dalok!” (Muzsika, 2004)
Bartók és a román kolindák. (Magyar Zene, 2005)
Bartók markában. Tanulmányok és cikkek. 1981–2005. (Kolozsvár, 2006)
Bukarest, a román Bartók-főváros. (Parlando, 2006)
A nemzeti jelleg változásai Bartók alkotásában. (Korunk, 2006)
Erdély találkozásai Schönberggel és iskolájával. (Korunk, 2007 és Magyar Zene, 2008)
A nők, mint a reformkori társas élet szereplői. (A nők világa. Művelődés- és társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Fábri Anna, Várkonyi Gábor. Bp., 2007)
Das Musikleben Klausenburgs. (Klausenburg. Wege einer Stadt und ihrer Menschen in Europa. Szerk. Burger, Ulrich, Gräf, Rudolf. Cluj-Napoca, 2007)
Constantin Brailoiu és a csángó népzene kutatása. (Lokális és transznacionális csángó életvilágok. Szerk. Ilyés Sándor, Peti Lehel, Pozsony Ferenc. Kolozsvár, 2008
angolul is)
A posztbarokk Mozart, hangszerszólós áriái tükrében. (Magyar Zene, 2008)
Szubdomináns főtémák Mozart reprízeiben. (Magyar Zene, 2009).

Irodalom

Irod.: Ki Kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I–II. köt. Szerk. Simon Anita, Tál Mariann. (Csíkszereda, 1996–1997)
Ittzés Mihály: Tisztelet a hídverőnek. Megkésett köszöntő L. F. 60. születésnapjára. (Parlando, 1997)
Erdélyi magyar ki kicsoda? 2000. (Bukarest– Nagyvárad, 2000)
Székely András: Születésnapi levél. L. F. 70 éves. (Muzsika, 2007)
Vikárius László: Akinek nem térkép e táj. L. F.: Bartók markában. (Magyar Zene, 2007)
Kántor Lajos: A véglegesség útján. L. F. (Korunk, 2010)
Ittzés Mihály: L. F. emlékezete. (Parlando, 2010).