Lázár Andor
Lázár Andor

2024. október 7. Hétfő

Lázár Andor

politikus, jogász

Születési adatok

1882. március 8.

Pápa

Halálozási adatok

1971. június 12.

Leányfalu


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1903), egyúttal pénzügyi és közgazdasági tanulmányokat is folytatott.

Életút

Budapesten ügyvédi irodájának vezetője (1906-tól), egyúttal a Dunamelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa. Gömbös Gyula politikai elvbarátjaként gr. Bethlen István kormányzásának utolsó hónapjaiban a Honvédelmi Minisztérium (HM) politikai államtitkára (1931. máj. 30.–aug. 24.). A kormányzó Egységes Párt, ill. a Nemzeti Egység Pártja országgyűlési képviselője (Szentes, 1931–1935; Debrecen, 1935–1939). Az Országos Testnevelési Tanács (OTT) elnöke (1932. jan.–szept.). A Gömbös-, majd a Darányi-kormány igazságügyminisztere (1932. okt. 1.–1938. márc. 9.). A Rákosi-korszakban kitelepítették Fegyvernekre (1951), ahol megvakult. 1956-tól haláláig Leányfalun élt. A Területvédő Liga alapító tagja, a Magyar Nemzeti Szövetség (MNSZ) alelnöke. A Magyar Országos Protestáns Patronage Egyesület egyik alapítója és ügyvezető alelnöke. A Magyar Gazdaszövetség igazgatóságának és választmányának tagja. A Magyar Távirati Iroda (MTI) Rt. alelnöke, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. és a Magyar Filmiroda igazgatóságának tagja. A Diósgyőri Szénbánya Rt. elnöke, a Péti Nitrogén Műtrágyagyár igazgatóságának tagja. A 20. sz. elejének egyik legismertebb ügyvédjeként elsősorban magánjogi, kereskedelmi, ipari és agrárkérdésekkel foglalkozott, de ő védte a frankhamisítási ügybe keveredett Baross Gábort, a Postatakarékpénztár elnök-vezérigazgatóját is. 1920–1921-ben 5000 koronát adott az MTA-nak.

Főbb művei

F. m.: Gazdaságpolitikai tanulmányok. (Bp., 1920)
Ausztria pénzügyei a XIX. század elején. (Bp., 1926)
Osztrák devalváció, a lengyel–német valorizáció. (Bp., 1927)
Az amerikai Kossuth-zarándoklás. (Nagymagyarország, 1928)
Magyarország megerősödésének belső akadályai. (Magyar Gazdák Szemléje, 1929)
A magyar alkotmány fejlődése a világháború óta. 1920–1939. (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1939)
Magyar gazdasági kérdések a háború után. (Bp., 1943)
Hongrois de la resistance. (Paris, 1947)
Visszaemlékezéseim. (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai. Bp., 1995)
Egy hosszú élet emlékei. Pápa, az alvó város. (Pápa, 1999)
Pápától Brüsszelig. (Bp., 2000).

Irodalom

Irod.: Hörcsik Richárd: L. A. életútja. (MTA PAB–VEAB Értekezések, 1982)
Lázár György: Emlékezés L. A.-ra. (Confessio, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője