Lázárovits László
Lázárovits László

2024. december 5. Csütörtök

Lázárovits László

gépészmérnök, feltaláló

Születési adatok

1906. május 13.

Nagyszalonta, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1976. október 11.

Budapest


Család

Polgári zsidó családból származott. Sz: Lázárovits Gábor (†1952), a Feketekörösi Ármentesítő és Belvízrendező Társulat szakaszmérnöke, majd igazgatója, Gottlieb Gizella. F: 1941-től Káldi Éva, Káldi Tivadar rt-igazgató és Bánó Ella tanítónő leánya. Leánya: Lázárovits Klára (1942–); fia: Lázárovits György (1947–). 

Iskola

Elemi és középiskoláit Nagyszalontán és Gyulán végezte (1924-ben éretts.), a József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1928).

Életút

A Ganz Villamossági Rt. üzemi gyakornoka (1929–1930), a Forges et Ateliers de Constructions Électriques de Jeumont észak-franciaországi gyárának próbatermi mérnöke (1930–1931). Hazatérése után munkanélküli (1931–1933), majd a Precíziós Szerszám- és Gépgyár üzemmérnöke (1933–1936), önálló kisiparos (1936–1949). A Magyar Szabványügyi Hivatal műszaki előadója és főmérnöke (1950-től). A BME Gépészmérnöki Karán a szerszámgépek és szabványok előadó tanára (1950–1958). Londonban (1955), Párizsban (1956, 1957, 1959), Harrogate-ben (1958), Berlinben és New Yorkban (1960) járt hosszabb tanulmányúton. 

Szerszámgépek tervezésével, javításával, szabványosításának kérdéseivel foglalkozott. Mint önálló iparos asztali gyorsfúrógépet tervezett, amelyből a Fúrógépgyár később több ezer darabot gyártott, majd 150 db kerámiai présszerszámot készített el a Nagybátony-Újlaki Gyár részére, jelentős eredményeket ért el a magyarországi steatit-kerámia préselési technológiájának kialakításában. Később érdeklődése a szerszámgépek és alkatrészeik javítása, élettartama felé fordult, irányításával jelentek meg az első magyarországi szerszámgépszabványok, különösen értékesek a szabványosítás szervezési és elméleti kérdéseivel, valamint a szabványok gazdasági hatáselemzésével foglalkozó írásai. Az első műegyetemi szerszámgépipari segédletek szerzője és szerkesztője. 

Emlékezet

Nagyszalontán született, családja 1932-ben költözött Budapestre, a Szent István parkba. A fővárosban hunyt el. 

Főbb művei

F. m.: Egytengelyűség – coaxialitás – vizsgálata szerszámgépeknél. (Gép, 1951)
Szerszámgépek átvételének irányelvei, különös tekintettel a pontossági vizsgálatokra. (A BME Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1952)
Hajtóművek tervezésének irányelvei. (A Gépipari Technológiai Intézet kiadványa. Bp., 1952)
Testing Spindle Alignment – Coaxiality – in Machine Tools. (Acta Technica, 1952)
Szerszámgép-szerkezettan az ipari technikumok számára. (Bp., 1953–1954)
Szerszámgépek gyártásának és típusfejlesztésének szabványügyi vonatkozásai. (Szabványosítás, 1954)
Aparin, G. A.–Gorogyeckij, I. E.: Tűrések és műszaki mérések. Ford. Fejér Gyula, Mészáros Dezső, Pentsy Jenő. A magyar kötetet szerk. Avar Istvánnal. (Bp., 1954)
Szabványok, szakosított gyártás, önköltség összefüggései a szerszámgépiparban. (Szabványosítás, 1955)
Gyalu-, véső- és alakhúzó gépek. – Fúrógépek. – Szerszámgépek vizsgálata. (Szerszámgépek. II. Egy. tankönyv. Szerk. Kazinczy László. Bp., 1955
2. kiad. 1959
3. kiad. 1962)
A szabványosítás gazdasági eredményei és a távlati tervezés szempontjai a szerszámgépek területén. (Szabványosítás, 1956)
MSZ Szabványgyűjtemények. 22. Szerszámgépek. I–II. köt. Szerk. (Bp., 1958–1960)
A budapesti 1960. évi ipari vásáron kiállított szerszámgépek. Lajtai Istvánnal. (Gép, 1960)
Szerszámgépek. (Pattantyús gépészeti kézikönyv. III. köt. Bp., 1961)
Fúrás, dörzsölés, süllyesztés. Szentkuti Károllyal. (Ipari Szakkönyvtár. Bp., 1961)
Hydraulik, Pneumatik. Szerk. Börner, Hermann-nal. (Technik-Wörterbuch. Berlin, 1971). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1976. okt. 20.)
Rigó Máté: „A jó parti.” Házassági szerződések a két világháború közötti Budapesten. (Tanulmányok Budapest múltjából, 2011). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője