Lendl Adolf
Lendl Adolf

2022. szeptember 27. Kedd

Lendl Adolf

zoológus, entomológus

Születési adatok

1862. május 6.

Orczyfalva, Temes vármegye

Halálozási adatok

1942. szeptember 25.

Keszthely, Zala vármegye


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1917. máj. 3.; kizárták: 1919. nov. 24.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen és a József Műegyetemen tanult (1879-1884), a bp.-i tudományegyetemen középisk. tanári okl. (1884), bölcsészdoktori okl. szerzett (1887), majd hosszabb külföldi tanulmányutakat tett (1887-1888), az állattan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1888). Az MTA tagja (l.: 1917. máj. 3.; kizárták: 1919. nov. 24.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - A József Műegyetem tanársegéde (1885-1886), a bp.-i tudományegyetem Állattani Int.-ének tanársegéde (1886- 1889); magántanára és egyidejűleg helyettes tanára (1889-1890). A M. Nemzeti Múz. (MNM) Állattárának segédőreként az állattani laboratórium vezetője (1889-1894), lemondott múz.-i állásáról (1894), Bp.-en zoológiai preparáló- és tanszerkészítő int.-et alapított (1894). Az újjászervezett bp.-i Állat- és Növénykert ig.-ja (1911-1926), nyugdíjazták (1926), majd haláláig Keszthelyen élt (1932-1942). A Tanácsköztársaság idején az MNM Néprajzi Oszt.-ának ig.-ja (1919). A temesrékási választóker. ogy.-i képviselője (1901-1906).Pókok, elsősorban kaszáspókok származás-, alak-, szövet- és bonctanával fogl. Herman Ottót elkísérte norvégiai madártani tanulmányútjára (1888), gyűjtőexpedíciót vezetett Kis-Ázsiába (1906), majd argentin múz.-ok meghívására a helyi Kordillerákban gyűjtött (1907). Neuschloss Kornéllal megtervezte az új bp.-i Állat- és Növénykertet, amely építő és berendező munkálatainak irányítója is volt (1910-1911), később megbízták egy új m. természettud. múz. megtervezésével is. A Vérmezőre álmodott nagyszabású szecessziós épület anyagi források hiánya miatt nem valósult meg. Nyugdíjba vonulása után Keszthelyen fejtett ki városépítő tevékenységet.

Főbb művei

F. m.: Adatok a pókok bonc- és fejlõdéstanához, különös tekintettel a végtagokra. Budapest,1886
A magyarországi Tetragnatha-félékrõl. Budapest,1887
Adatok a pókok bonc-, szövet- és fejlõdéstanához. Idegrendszer. Budapest,1887
A virágok és a rovarok. Budapest,1887
A pókok. [Araneia], különösen a kerekhálós pókok [Epeiridae] természetes osztályozásának kísérlete. Budapest,1888
A Magyar Nemzeti Múzeum kaszáspók-gyűjtemény. Budapest,1894
Myriopodák és Arachnoideák (Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utazásának tudományos eredményei). Budapest,1897
Útmutatás az állatok kitöméséhez. Budapest,1898
Délmagyarország néhány érdekesebb állatfaja. Temesvár,1899
Gyakorlati útmutatás a mikroszkóp használatára. Budapest,1900
Egy új emlõsfaj hazánk faunájában. Szabadka,1900
A pókok szervezete és a hálókötés. Budapest,1900
Úti levelek két világrészbõl. Kis-Ázsia, Dél-Amerika. Budapest,1911
A pókok izomrendszere. Budapest,1917
Az új természetrajzi és néprajzi múzeum tervezete. Budapest,1919
Állatkerti séták. Budapest,1920
A Természettudományok Temploma. Alapvetõ gondolatok a Magyar Természettudományi Múzeum megszervezéséhez. Budapest,1931
Keszthelyi problémák. Keszthely,1935.

Irodalom

Irod.: Madarassy László:L. A., a tudós és az ember. Keszthely,1942
Darnay-Dornyay Béla:L. A. Balatoni Múzeumi Értesítõ 1943
Anghy Csaba:L. A. emlékezete. Állattani Közlemények 1964
Sáringer Gyula:Megemlékezés L. A. zoológus professzorról. Georgikon1982
Tar Ferenc:L. A. dél-amerikai útja. Földrajzi Múzeum Tanulmányok 1986
Százhuszonöt éve született L. A. Magyar Nemzet 1987

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője