Lenhossék Mihály
Lenhossék Mihály

2021. március 3. Szerda

Lenhossék Mihály

orvos, anatómus

Születési adatok

1863. augusztus 28.

Pest

Halálozási adatok

1937. január 26.

Budapest


Család

Apja Lenhossék József (1818-1888) orvos, anatómus.

Iskola

Az MTA tagja (l.: 1897. máj. 6.; r.: 1903. máj. 8.; ig.: 1933. máj. 19.; t.: 1934. máj. 11.).

Életút

Apja Lenhossék József (1818-1888) orvos. - A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1886), a közp. idegrendszer finomabb boncolástana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1888), az MTA tagja (l.: 1897. máj. 6.; r.: 1903. máj. 8.; ig.: 1933. máj. 19.; t.: 1934. máj. 11.). - A bp.-i tudományegyetem Anatómiai-Tájbonctani Int.-ének gyakornoka (1882-1886), egy. tanársegéde (1886-88); közben helyettes tanára (1887-1888). A baseli egyetem magántanára (1889-91), az anatómia ny. rk. tanára (1891-1893), a würzburgi egyetem magántanára (1893-1895), a tübingeni egyetemen az anatómia ny. rk. tanára (1895- 1899). A bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen az anatómia ny. r. tanára és az Anatómiai- Tájbonctani Int. ig.-ja (1899-1933), egyidejűleg az antropológia előadó tanára (1914-1925); közben az Orvostud. Kar dékánja (1906-1908), az egyetem rektora (1914-1915). - Az idegrendszer vizsgálatával, neuroanatómiával fogl. Elsők között ismerte fel, hogy az idegrendszer kutatásában az ún. Golgi-féle krómezüstözési módszerrel lehet az idegsejtek szerkezetét a legmegbízhatóbb módon tanulmányozni. Nemzetk. viszonylatban is a neurontan egyik megalapítójának tekintik. A 19-20. sz. fordulójától - elsősorban az Apáthy Istvánétól eltérő tud. felfogása miatti vita kerülése érdekében - egyre inkább felhagyott idegrendszeri kutatásaival, érdeklődése a sejtbiológia felé fordult. Másik fő kutatási területén, a csillók vizsgálatában is maradandót alkotott. E téren legjelentősebb felismerése, hogy a csillók ún. bazális testsejtjei a sejtközpont származékai. Az 1910-es években jelentős eredményeket ért el a feji paraszimpatikus ganglionok tanulmányozásában. Antropológiai kutatásokkal is fogl.Az idegrendszer vizsgálatával, neuroanatómiával fogl. Elsők között ismerte fel, hogy az idegrendszer kutatásában az ún. Golgi-féle krómezüstözési módszerrel lehet az idegsejtek szerkezetét a legmegbízhatóbb módon tanulmányozni. Nemzetk. viszonylatban is a neurontan egyik megalapítójának tekintik. A 19-20. sz. fordulójától - elsősorban az Apáthy Istvánétól eltérő tud. felfogása miatti vita kerülése érdekében - egyre inkább felhagyott idegrendszeri kutatásaival, érdeklődése a sejtbiológia felé fordult. Másik fő kutatási területén, a csillók vizsgálatában is maradandót alkotott. E téren legjelentősebb felismerése, hogy a csillók ún. bazális testsejtjei a sejtközpont származékai. Az 1910-es években jelentős eredményeket ért el a feji paraszimpatikus ganglionok tanulmányozásában. Antropológiai kutatásokkal is fogl.

Főbb művei

F. m.: Adatok a gerincagyi dúcok ismeretéhez, a békán végzett vizsgálatok alapján. Budapest,1885
Ritkább bonctani rendellenességek. Budapest,1886
A gerincvelõi idegek hátulsó gyökereirõl. Budapest,1889
Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschungen. Berlin,1893
Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschungen. Berlin,1895
Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschungen. Paris,1893
Die Geschmacksknospen. Würzburg,1893
Beiträge zur Histologie des Nervensystems und der Sinnesorgane. Wiesbaden,1893
Über Spermathogenese bei Säugethieren. Tübingen,1897
A centrosomáról. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,1898
Útmutatás az anatómiai gyakorlatokhoz. Budapest,1900
Útmutatás az anatómiai gyakorlatokhoz. Budapest,1908
A periferikus idegrostok fejlõdésérõl. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,1905
Az ember helye a természetben. Budapest,1914
A sejt és a szövetek. Budapest,1918
Az emberanatómiája. Budapest,1922
A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a magyar anatómiai irodalomban. Budapest,1926.

Irodalom

Irod.: Hõgyes Endre:Emlékkönyv a királyi magyar tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenérõl (1896)
L. M. (1937)
Zimmermann Ágoston:L. M. ig. és t. tag, másodelnök emlékezete (1942)
Réti Ervin:Darwinista humanizmus Apáthy és Lenhossék szemléletében

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013