Lepold Antal
Lepold Antal

2024. október 15. Kedd

Lepold Antal

művészettörténész, római katolikus pap

Születési adatok

1880. január 22.

Szentfülöp, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1971. május 3.

Bécs, Ausztria


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1936. máj. 14.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen teológiai doktori okl. szerzett (1904), Kalocsán pappá szentelték (1904), az MTA tagja (l.: 1936. máj. 14.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - Zentán, majd Horgoson segédlelkész (1904-1906), Kalocsán különböző egyházi tisztségeket töltött be (1906-1913), majd a kalocsai egyházmegyéből átlépett az esztergomiba (1913). Esztergomban Csernoch János érsek-hercegprímás titkára (1913-1915), főegyházm.-i irodaig. (1915-1920), az esztergomi főszékesegyház plébánosa (1921-1932), a r. k. isk.-k főegyházm.-i főtanfelügyelője (1926-1938). Az esztergomi Főegyházm.-i Könyvtár, a Főkáptalani Levéltár és a Keresztény Múz. prefektusa (1929-1946), a bécsi Pázmáneum rektora és a m. szeminárium r. tanára (1946-1971); közben „engedély nélküli külföldi tartózkodása miatt” megfosztották m. állampolgárságától (1951). Prelátuskanonok és hercegprímási oldalkanonok (1917-től), őrkanonok (1934-től), éneklőkanonok (1938-tól), olvasókanonok (1944-től). Apostoli protonotárius (1943-tól). A Párizs környéki béketárgyalásokon a m. küldöttségben a katolikus egyházi ügyek szakértője (1920).Esztergom régészeti emlékeivel, keresztény ikonográfiával, Szt. István ikonográfiájával fogl. Kezdeményezte és Gerevich Tiborral együtt kezdeményezte és vezette az esztergomi vár régészeti feltárását, ill. felfedezte és részben kiásta a m. királyok és az esztergomi érsekek egykori palotáját (1934-től). Elképzelései szerint az esztergomi vár és múz.-a a Keresztény Múz. részeként működött, ezért ott gyűjtötték össze a székesegyház és a vár egykori kőemlékeit. A Szt. István-emlékév esztergomi eseményeinek irányítója (1938). Műfordítóként legendáriumokat és pápai körleveleket fordított és adott ki.

Főbb művei

F. m.: Az egyházi kiközösítés. Kalocsa,1911
A katolikus autonómia. Budapest,1920
Esztergomi kalauz. Esztergom,1923
Adatok az esztergomi fõszékesegyházi kincstár történetéhez. Esztergom,1929
Az esztergomi Keresztény Múzeum kegyérmei és történetiérmei. Esztergom,1930
Esztergom szabad királyi város rövid ismertetése. Esztergom,1931
Az Árpádok esztergomi palotája. Esztergom,1935
Esztergomi útikönyv. Esztergom,1938
Szent István király születéshelye. In: Emlékkönyv Szent István királly halálának kilencszázadik évfordulóján Budapest,1938
Szent István király ikonográfiája. In: Szent István Emlékkönyv Budapest,1938
Szent István király ikonográfiája. In: Szent István Emlékkönyv Budapest,1938
Az Esztergomi Fõszékesegyházi Kincstár katalógusa. Budapest,1942
Az Esztergomi Fõszékesegyházi Kincstár Árpád-kori körmeneti keresztje. Regnum 1943
Esztergom régi látképei. Esztergom,1944
Csernoch János. Emlékezés Nagymagyarország utolsó hercegprímására. Bécs,1963.

Irodalom

Irod.: Gianone Egon:Prälat Anton Lepold zu seinem 80. Geburtstag. In: Religion, Wissenschaft, Kultur Wien,1960
Gianone Egon:L. A. prelátus 90 éves. In: Életünk St. Gallen,1970
Dévényi Iván:L. A. Művészet 1971
Lukács István:Aki megértette a kövek szavát. 100 éve született L. A. Új Ember 1980
Cséfalfay Pál:L. A. és az esztergomi vár feltárása. Esztergom Évlapjai 1988
Entz Géza:Egyház és műemlékvédelem a két világháború között. Műemlékvédelmi Szemle h.n.,1993

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője