Lévay Henrik
Lévay Henrik

2024. október 9. Szerda

Lévay Henrik, 1868-tól kisteleki, 1897-től br.

közgazdász, biztosítási szakember

Névváltozatok

Lévai Henrik 

Születési adatok

1826. április 16.

Jankovác, Bács vármegye

Halálozási adatok

1901. december 15.

Budapest


Iskola

Bibanco Gyula pesti kereskedelmi iskolájában tanult (1840-es évek).

Életút

Tanulmányai befejezése után Szegeden kereskedelmi alkalmazott, a forradalom és szabadságharc idején egy vadászzászlóaljban szolgált (hadnagyi rangfokozatot ért el, 1848–1849). Az olasz Adriai Biztosító Társulat pesti vezérügynökségének felügyelője (1850–1857), az Első Magyar Általános Biztosító Társaság (EMABIT, 1857–1861), a Pannonia (1861–1864), a Securitas viszontbiztosító társulatok alapító igazgatója (1864–1883), vezérigazgatója (1883–1898), egyúttal a Bécsi Élet- és Járadékbiztosító Intézet alapító igazgatója is (1882-től).

A Főrendiház örökös tagja (1886–1901).

A magyar biztosító intézmény megalapítója (1857. júl. 15-én), a 19. sz.-i Magyarország legjelentősebb biztosítási szakértője. Később megalapította az EMABIT bécsi képviseletét, ill. több vezér- és főügynökséget létesített az osztrák tartományokban is, majd sorra hozta létre képviseletét Kolozsvárott, Pozsonyban, Aradon, Győrött stb. Az EMABIT a Bach-korszak idején jelentős nemzeti vállalkozásként működött. Lévay kezdeményezte a nemzeti intézmények számára különböző alapítványok létesítését, jelentős összeggel támogatta a Magyar Tudós Társaság új palotájának felépítését. Lévay személyesen is bőkezű mecénás volt, saját vagyonából támogatta a magyar hírlapírók nyugdíjintézetét, egy bp.-i Petőfi-szobor felállítását. 1878-ban az MTA-nak újabb jelentős összeget adományozott: 10 000 forintos alapítványával megalapította az MTA Lévay-díját, amellyel főként közgazdasági műveket jutalmaztak. Érdemeiért 1868-ban kisteleki előnévvel nemesi, 1897-ben magyar bárói rangot kapott.

Főbb művei

F. m.: Vélemény a mezőgazdasági hitelintézet létesítésének módjáról. (Bp., 1893)
Néhány szó közgazdasági bajaink orvoslásáról. (Bp., 1895)
A biztosítási ügy hazánkban. (Bp., 1896).

Irodalom

Irod.: Pompéry János: Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság fennállásának negyedszázados évfordulóján. (Bp., 1883)
Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. (Bp., 1887)
Juhász Veronika: Báró L. H., az Első Magyar Általános Biztosító Társaság megalapítója. (Orvosi Hetilap, 2007. 52.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője