Lipcsey Ildikó
Lipcsey Ildikó

2020. október 29. Csütörtök

Lipcsey Ildikó

történész

Születési adatok

1945. január 27.

Óbudavár, Zala vármegye

Halálozási adatok

2011. október 26.

Budapest

Temetési adatok

2011. november 9.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Lipcsey Ákos jogtanácsos, Román Berta könyvtáros. Apja a Demokratikus Magyarországért Érdemérem kitüntetettje volt (post mortem, 1993). Elvált.

Iskola

Miskolcon éretts. (1963), az ELTE BTK-n történelem–román szakos tanári okl. szerzett (1970), doktorált (1972), a történelemtudomány kandidátusa (1989).

Életút

Az MTA Történettudományi Intézete Könyvtárának munkatársa (1970–1981), a Tudományos Információs, ill. a Historiográfiai és Információs Osztály tud. munkatársa, román referense (1981–1992). A Miniszterelnöki Hivatal közép- és kelet-európai nemzetbiztonsági szakértője (1992–2001). A Nemzetbiztonsági Hivatal Főiskoláján a Magyarország története c. tárgy előadója (1992-től). Románia és az erdélyi magyarság 19–20. sz.-i történetével, a két vh. közötti román pártok nemzetiségpolitikai programjának elemzésével, általános biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el 20. sz.-i és kortárs román történészek, írók és publicisták – Nicolae Iorga, Alexandru Dimitrie Xenopol, Constantin Dobrogeanu-Cherea stb. – magyarságképének feltárása, valamint az erdélyi magyarság nemzetiségtudatának tanulmányozása terén. Nicolae Iorga és az erdélyi magyarok c. műve német nyelvű kéziratával elnyerte a heidelbergi nemzetközi történeti pályázat első díját (1981). Az 1980-as években több – belső használatra készített – tanulmányt írt a romániai magyarság helyzetéről, az 1990-es évektől különböző országgyűlési bizottságok felkérésére háttértanulmányokat állított össze nemzetiség- és biztonságpolitikai témában. Önéletrajzi regénye (Nemzedéksirató, 2004) fontos kordokumentum. Álneve: Máramarosi Iza.

Elismertség

A Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság tagja (1982-től). Az Erdélyi Világszövetség tudományos csoportjának vezetője (1990–1992), az Erdélyi Szövetség alelnöke (1998–2003), elnöke (2003-tól). A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tud. tanácsadója.

Elismerés

Heidelbergi Történészdíj (1981), Ránki György-díj (1992).

Szerkesztés

Az Erdélyi Magyarság c. folyóirat főszerkesztője (1996–2007).

Főbb művei

F. m.: Nicolae Iorga és az erdélyi magyar kultúra. (Kortárs, 1976)
Alexandru Dimitrie Xenopol. Életrajz, bibliográfia, szemelvények. (Világtörténet, 1979)
A MADOSZ és az Ekésfront – Frontul Plugarilor. (Történelmi Szemle, 1982)
Constantin Dobrogenau-Cherea. (Világtörténet, 1983)
Az 1944. aug. 23-i romániai fegyveres felkelés hatása a magyarság háborúellenes mozgalmaira Erdélyben. Román nyelven. (Timpuri, 1984)
Réczey László feljegyzései az 1845. márciusi megbeszéléseiről. (Történelmi Szemle, 1984)
„Nyílt ésszel…” Az Arany Jánost ünneplő Petru Groza. (Kortárs, 1984)
Groza Péter emlékére. Dokumentumok. Vál., szerk. Sipos Attilával. (Bp., 1984)
Petru Groza emlékezete. (Életünk, 1985)
Egy sorsfordító nap krónikája. 1944. aug. 23., szerda. (Világtörténet, 1985)
A Romániai Magyar Népi Szövetség. (Történelmi Szemle, 1985)
A nemzeti kérdés a Kommunisták Romániai Pártja politikájában. 1921–1933. (Világtörténet, 1987)
Kurkó Gyárfás emlékére. Szemelvények beszédeiből, cikkeiből és a róla szóló írásokból. Szerk. (Bp., 1987)
Cselekvő magyar ifjúság a Duna-medencében. A vásárhelyi találkozó évfordulóján. (Társadalmi Szemle, 1987)
A román fasizmus sajátosságai. A Vasgárda. (Társadalmi Szemle, 1988)
A Román Kommunista Párt nemzetiségi politikája. A Magyar Népi Szövetség. 1944–1953. Kand. értek. (Bp., 1988)
A román nemzetiségi politika négy évtizede. (Külpolitika, 1989
angolul is)
Fejezetek a Kolozsvári Tudományegyetem történetéből. (Napóra, 1989)
Decentralizáció és önkormányzat. Autonómia az RMDSZ programjában. – Az autonómia Erdély történetében. (Rubicon, 1990)
Erdélyi autonómiák. Történeti tanulmányok. (Bp., 1990)
A független Erdély alkotmánya. (Erdélyi Magyarság, 1991)
Fejezetek Besszarábia múltjából. (Világtörténet, 1992)
Székely kulturális autonómia. (Confessio, 1992)
Románia. 1989– 1992. (Nemzetbiztonsági Szemle, 1992)
A besszarábiai és az erdélyi kérdés összefüggései. (Nemzetbiztonsági Szemle, 1993)
Az RSZDP és a kisebbségi kérdés. (Múltunk, 1993)
Magyarok a szomszédos országokban. Burgenland, Kárpátalja, Kis-Jugoszlávia, Románia, Szlovákia. Főisk. jegyz. (Bp., 1993)
Ukrajnai változások. 1990–1993. Főisk. jegyz. (Bp., 1994)
Korszakok, pártok, irányzatok Romániában és az erdélyi kérdés. 1920–1989. Benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1994)
Páskándi Géza. Háttérvázlat. Egy történész széljegyzetei. Máramarosi Iza álnéven. (Bp.–Ungvár, 1994)
A transzszilvanizmus, mint politikai koncepció. (Honismeret, 1996)
A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem. (Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai. Kiállítás és konferencia. Bp., 1996)
A magyar–román viszony alakulása 1937–1940 között. 1–2. (Korunk, 1997)
Az MNSZ, a romániai magyarság politikai és érdekvédelmi szervezete. (Múltunk, 1997)
Corneliu Coposu élete. – Az erdélyi Román Nemzeti Párt képviselőinek nemzeti mozgalma és parlamenti tevékenysége. – 1956. A robbanás román, jugoszláv és szovjet visszhangja. (Klió, 1998)
Nicolae Iorga és az erdélyi magyarok. Monográfia. (Bp., 1998)
A Romániai Magyar Népi Szövetség az önfeladás útján. 1944–1953. (Bp., 1998)
Szovjet katonai közigazgatás. (Erdély a históriában. Szerk. Bárdi Nándor. Bp., 1998)
Adalékok a magyar–román külkapcsolatok történetéhez. 1945–1955. (Külpolitika, 1999)
A román kultúr-nacionalizmus. (Klió, 1999)
A CASBI. A magyar vagyonok államosítása Romániában 1945 után. (Bp., 2001)
Napjaink liberális román értelmisége és az erdélyi kérdés. (Klió, 2001)
Történetírás és nyelvészet Romániában az 50-es években. (Klió, 2002)
A Patrascanu-per felülvizsgálata Romániában. (Múltunk, 2002)
Az önismeret írója. Beke György, a romániai magyarság szociográfusa. (A hűség vallomásai. Megemlékezés B. Gy. 75. születésnapján, a Budapesti Székely Házban. Bp., 2002)
Egy román pártfunkcionárius visszaemlékezései. (Múltunk, 2003)
Gheorghiu-Dej és a rendőrállam. 1948–1965. (Klió, 2004)
Magyar–román kapcsolatok. 1956. jan.–1958. jan. Dokumentumok. Vál., összeáll. Pál Lajossal, Vida Istvánnal. (Iratok a magyar diplomácia történetéhez. 1956–1989. B sorozat. Bp., 2004)
Nemzedéksirató. Emlékirat-kísérletek. (Bp., 2004)
Sznagovi feljegyzések. (Múltunk, 2005)
Romania and Transylvania in the 20th Century. Monográfia. Művei bibliográfiájával. (Buffalo–Toronto, 2006)
Utak és tévutak az erdélyi magyarság huszadik századi történetében. Kézikönyv. (Bp., 2008)
103 nap. Budapest román megszállása. 1919. aug. 4.–1919. nov. 14. (Bp., 2009).

Megjegyzések

Önéletrajza szerint az alábbi álneveket, ill. írói neveket használta még: Auchstein Hilda, Bornemisza Karola, Drágffy Kamilla, Papp Anna, Pribála Karola, Román Ildikó

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013