Lóczy Lajos
Lóczy Lajos

2021. november 30. Kedd

Lóczy Lajos, id.

geológus, geográfus

Névváltozatok

lóczi

Születési adatok

1849. november 3.

Pozsony, Pozsony vármegye

Halálozási adatok

1920. május 13.

Balatonfüred, Zala vármegye


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1888. máj. 4.; r.: 1901. máj. 10.; t.: 1920. máj. 5.).

Életút

Fia ifj. Lóczy Lajos (1891-1980) geológus. - A zürichi műsz. és a zürichi tudományegyetemen tanult (1869-1874), mérnöki okl. szerezett (1874), az MTA tagja (l.: 1888. máj. 4.; r.: 1901. máj. 10.; t.: 1920. máj. 5.). - A M. Nemzeti Múz. (MNM) Ásványtárának segédőre (1874-1883); közben részt vett gr. Széchenyi Béla K-ázsiai expedíciójában, és beutazta Kína nagy részét (1877-1880). A M. Földtani Int. osztálygeológusaként a bánáti hegyvidék geológiai feltérképezését végezte (1883-1886). A József Muegyetemen a földtan ny. rk. tanára (1886-1888), a bp.-i tudományegyetemen az ált. földrajz ny. r. tanára (1888-1908) és a Földrajzi Int. ig.-ja (1902-1908), c. ny. r. tanára (1908-1920); közben a Bölcsészettud. Kar dékánja (1904-1905). A M. Földtani Int. ig.-ja (1908-1920). Emlékét őrzi a balatonfüredi L. L. Gimn. és Mg.-i Szakközépisk., a M. Földrajzi Társaság L. L.-emlékérme, ill. korábban a balatonarácsi L. L. Mgtsz, róla nevezték el a L. L.-barlangot (Balatonfüred, Öreg-hegy). Szobra a Szegedi Tudományegyetemen, a M. Áll. Földtani Int.-ben (1969, Kisfaludi Stróbl Zsigmond) és a L. L. Gimn. és Mg.-i Szakközépisk. kertjében látható. A róla készült festményt a M. Áll. Földtani Int.-ben őrzik.Földrajzi expedíciókat vezetett Olaszo.-ba (1899), K-németo.-ba, Finno.-ba és Ny-oroszo.-ba (1901), majd Romániába, D-oroszo.-ba és a Kaukázusba (1902). Ázsiai utazásai során tett megfigyeléseivel és felfedezéseivel nemzetk. hírnevet szerzett. Bebizonyította, hogy a közép-ázsiai sivatagok nem egy hajdani tengerfenék maradványai, hanem több millió év alatt kialakult sivatagi felhalmozódások. Alapvetőek a hátsó-indiai hegyláncok geológiai felépítésére vonatkozó kutatásai is. A M. Földrajzi Társaság Balaton Biz.-ának elnökeként megindította a Balaton tud. feldolgozását célul kitűző vállalkozást (1891). Kezdeményezte az Erdélyi-medence geológiai-geomorfológiai feltárását, jelentős szerepet játszott Erdély só- és födgázvagyonának felkutatásában. A Pénzügymin. javaslatára rendelte el az Erdélyi-medence fúrásokkal való feltárását (1907). Intézetig.-i kinevezése után nagy tanulmányutat tett Európában, összesen 30 nagyváros földtani int.-ét és gyűjteményét kereste fel (1908-1909). Tapasztalatai alapján átszervezte és nemzetközileg is elismertté tette a M. Földtani Int.-et, új alapokra helyezte a mo.-i földtani térképezést, elindította Mo. egyes hegyszerkezeti egységeinek monografikus feldolgozását. Az I. vh. idején expedíciót vezetett a Balkánra Szerbia, Macedónia, Montenegró és Albánia földjének állat- és növényvilágának, vmint régészeti, történeti és művészettörténeti emlékeinek tanulmányozása céljából (1916-1918).

Főbb művei

F. m.: Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest,é.n.
Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. h.n.,é.n.
Die Liszkovaer Höhle in Baráthegy [Liptauer Comitat]. Budapest,1878
A khínai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása. Budapest,1886
A geológiai megfigyelések leírása és eredménye gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai útjából. Budapest,1890
A fosszilis emlõs és puhatestű állatmaradványok leírása és a palaeontologiai-stratigraphiai eredmények. Budapest,1897
Gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai utazásának földrajzi és födtani eredményei. Akadémiai Értesítõ Budapest,1898
A mennyei birodalom története. Budapest,1902
A Balaton tónak és környékének részletes térképe. Budapest,1903
A Balaton környékének geológiai képzõményei. Budapest,1913
A Magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi közművelõdési és közgazdasági leírása. Budapest,1918
A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása. Budapest,1921
A magyar birodalomés a szomszédos országok határos területeinek földtani térképe. Budapest,1923
Geologische Studien im westlichen Serbien. Berlin-Leipzig,1924.

Irodalom

Irod.: Cholnoky Jenõ:L. L. Életrajz és bibl. Budapest,1920
Déry József:L. L. Turisták Lapja 1920
Halász Gyula:L. L.-ról. Balatoni Évkönyv 1921
Papp Károly:Emlékbeszéd L. L.-ról. Budapest,1922
Vendl Aladár:L. L. t. tag emlékezete. Budapest,1929
Milleker Rezsõ:L. L. In: Magyar Földrajzi Évkönyv 1930
Telegdi Roth Károly:A geológus L. L. Földtani Közlöny 1949
Prinz Gyula:L. L. helye a magyar földrajban. Földtani Közlöny 1949
Antalffy Gyula:A Himalájától a Balatonig. L. L. élete.Budapest,1964
Tasnádi Kubacska András:L. L. Budapest,1974
Szalai Tibor:L. L. Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 1977
Reich Lajos:L. L. belsõ-ázsiai felfedezõ útjainak tudománytörténeti jelentõsége. Földtani Közlöny 1986
Marosi Sándor:A Magyar Földrajzi Társaság 120 éve. In: A természetismeret tanítása 1992
Kubassek János:L. L. szerepe Ázsia földtudományi feltárásban. Természet Világa 2000
L. L. emlékezete. Születésének 150. évfordulóján. Bp.-Piliscsaba,2001
Gábris Gyula:L. L., aföldrajz egyetemi tanára. Földrajzi Közlemények h.n.,2001

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013