Lónyay Gábor
Lónyay Gábor

2020. október 28. Szerda

Lónyay Gábor, nagylónyai és vásárosnaményi

politikus, mezőgazda, gazdasági író

Születési adatok

1805. október 4.

Deregnyő, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1885. augusztus 5.

Teplicfürdő


Család

Sz: Lónyay Gábor (1778–1824) Ung vm. főispánja, br. Prónay Piroska. F: Kazinczy Ottília, Kazinczy Gábor (1818–1864) nővére.

Iskola

Középiskoláit a pozsonyi evangélikus líceumban és a késmárki evangélikus kollégiumban (1814–1823), a jogot a sárospataki református kollégiumban végezte (1823–1824).

Életút

Tanulmányai befejezése után Pesten joggyakornok (1824–1826), Zemplén vm. aljegyzője (1826–1827), szolgabírója (1827–1830). A közélettől átmenetileg visszavonult, deregnyői birtokán gazdálkodott (1830–1835). Zemplén vm. országgyűlési követe (1835– 1836, 1844, 1847 és 1848; ill. 1861–1875). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) alapító tagja (1830), osztályelnöke (1830–1867), alelnöke (1867–1876). Az Erdélyi Gazdasági Egyesület t. tagja (1860). A reformkori országgyűlések egyik vezéralakja, az ellenzéki párt egyik legbefolyásosabb személyisége. Az országgyűléseken határozottan kiállt az úrbéri ügyek rendezése és a sajtószabadság mellett. Kossuth Lajos barátja és pártfogója, Országgyűlési Tudósítások c. lapjának anyagi támogatója. Kiterjedt szakírói munkásságával jelentős szerepet vállalt a korszerű magyarországi mezőgazdasági üzemek kialakításában. Saját birtokán mintagazdaságit alakított ki, ahol igyekezett a modern mezőgazdaság eredményeit hasznosítani. 1860-ban 2100 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.

Szerkesztés

A Pesti Hírlap (1841–1842), a Gazdasági Lapok állandó munkatársa (1852–1867).

Főbb művei

F. m.: A mezőgazdaság tankönyve. Pabst Henrik Vilmos után, a 3. kiadás szerint írta és szerk. I–IV. köt. (Pest, 1852–1854)
A magyar marha tejelési tekintetben. (Gazdasági Lapok, 1852)
A takarmányszerek minő viszonyban állanak a trágyakészítéshez, különösen a trágya minőségéhez. (Gazdasági Lapok, 1854)
Trágyaszerek. (Gazdasági Lapok, 1855)
A váltógazdaságról, a bel- és külterjes földmívelésről. (Gazdasági Lapok, 1862)
A szarvasmarhatenyésztés Magyarországban. (Gazdasági Lapok, 1864)
Kossuth elfelejtett leveleiről és az Országgyűlési Tudósítások keletkezéséről. (Pesti Hírlap, 1880. 159.)
A jószágrendezésről Lónyay levelei Korizmics Lászlóhoz. (Gazdasági Lapok, 1884)
Lónyay naplója 1836–1837-ből. (Hazánk, 1888).

Irodalom

Irod.: Galgóczy Károly: L. G. (OMGE Emlékkönyv. VI. Bp., 1891)
Doby Antal: A Lónyay-család. (Bp., 1895)
Erdmann Gyula: L. G. naplója. (Századok, 1976).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013