Ludányi Mária
Ludányi Mária

2020. október 31. Szombat

Ludányi Mária

irodalomtörténész

Születési adatok

1945. december 12.

Eger

Halálozási adatok

2014. március 13.

Eger


Család

Sz: Ludányi Béla (1913–1969) orvos, onkológus főorvos, Babochay Gabriella (1915–1991). Testvére: Fodor Lászlóné dr. Ludányi Gabriella (1941–) művészettörténész, az egri Tanárképző Főiskola Rajz Tanszékének főiskolai docense.

Iskola

Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban éretts. (1964), az ÉKME Építészmérnöki Karán tanult (1964–1967), az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán magyar–rajz szakos általános iskolai (1971), az ELTE BTK-n magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1974), az irodalomtudomány kandidátusa (1991).

Életút

A Heves Megyei Könyvtár könyvtárosa (1971–1974) és az MTA Irodalomtudományi Intézete ösztöndíjasa (1972–1974). Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, ill. az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Irodalomtörténeti Tanszéke tanársegéde (1974–1980), főisk. adjunktusa (1980–1991), főisk. docense (1991–1993), főisk. tanára (1993–2010).

Régi magyar irodalommal, a magyar reneszánsz és barokk kor irodalmával, elsősorban a 16–17. századi udvari drámával és verses epikával foglalkozott, a kor főnemesi udvarainak művelődés- és irodalomtörténetét, ill. az erre ható európai szellemi irányzatokat vizsgálta. Alapvetően új eredményeket ért el a magyar nyelvű udvari dráma megszületésének tisztázása terén. Forrásfeltáró és -kiadói tevékenysége is jelentős.

Elismertség

A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja (1977-től).

Főbb művei

F. m.: Petrarca szonettjei egy XVII. század eleji magyar drámában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974)
Balassi Szép magyar komédiájának közvetlen hatása a hazai udvari dráma fejlődésére. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
A „Hét bölcs mester“. Ponciánus császár históriája. (Hevesi Szemle, 1976)
Balassi Bálint Szép magyar komédiája. – Fazekas Mihály: Lúdas Matyi. (Hevesi Szemle, 1977)
Constantinusnak és Victoriának egymáshoz való igaz szerelmekrül írott comoedia. (Hevesi Szemle, 1978)
A szerelem-kép alakulása a XVI. század végi és a XVII. század eleji magyar irodalomban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1979 és külön: Reneszánsz füzetek. 40. Bp., 1979)
A Leucippe és Clitophon széphistória keletkezéséről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
A XVII. századi udvari színjáték és az iskoladráma kapcsolata. (Adattár a XVI–XVIII század szellemi mozgalmainak történetéhez. 10. Iskoladráma és folklór. A noszvaji Iskoladráma és folklór konferencián elhangzott előadások. Szerk. Kilián István és Pintér Márta Zsuzsanna. Debrecen, 1989)
Könyvtárrendezés Thurzó György nádor udvarában, 1611-ben. (Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Szerk. Galavics Géza, Herner János, Keserű Bálint. Szeged, 1990)
Constantinusnak és Victoriának egymáshoz való igaz szerelmekrül írott comoedia. A magyar nyelvű udvari dráma születése. Kand. értek. (Eger, 1991)
Középkori motívumok Gergei Albert históriájában. Gergei Albert: História egy Argirus nevű királyfiról és egy tündéri szűzleányról. (Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1993 és külön: Eger, 1993)
A „Supra-aggnő” forrásvidéke. (Klaniczay Tibor-emlékkönyv. Tanulmányok Klaniczay Tibor emlékére. Szerk. Jankovics József. Az MTA Irodalomtudományi Intézete kiadványa. Bp., 1994).

Irodalom

Irod.: neten:

 

http://www.agriafolyoirat.hu/pdf/Agria36_2016_osz.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018