Lugossy Gyula
Lugossy Gyula

2020. november 29. Vasárnap

Lugossy Gyula

orvos, szemész

Születési adatok

1913. május 17.

Nagybecskerek, Torontál vármegye

Halálozási adatok

2006. december 31.

Budapest


Család

Nagyapja: Csengery János (1856–1945) irodalomtörténész, klasszika-filológus, az MTA tagja. Sz: Lugossy Gyula (1889–1976) pénzügyi főtanácsos, Hordonka Anna tanítónő. Testvérei: Lugossy Lajos, Lugossy László és Lugossy Anna. F: Stubenvoll Anna, magyar–francia szakos középiskolai tanár. Fia: Lugossy Gyula (1939–) író, Lugossy István (1943–) filmrendező és Lugossy Ferenc; leánya: Lugossy Mária (1950–2012) szobrászművész. Unokája: Bohus Áron (1971–) ötvösművész.

Iskola

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1937), szemész szakorvosi vizsgát tett (1941), a válogatott fejezetek a szemészetből tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1944). Az orvostudományok kandidátusa (1958), doktora (1986).

Életút

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Szemészeti Klinika gyakornoka (1937–1941); közben a bécsi egyetem II. sz. Szemészeti Klinikáján a trachomát tanulmányozta (1938). A budapesti Szent János Kórház Szemészeti Osztályának alorvosa (1941–1942), klinikai adjunktusa (1942–1947). Az Irgalmasrend budai közkórháza osztályvezető főorvosa (1947–1951), az Országos Reumatológiai és Fürdőügyi Intézet, ill. az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1951. aug. 1.–1978. dec. 31.). A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem, ill. a Szegedi Tudományegyetem magántanára (1944–1949). Az Orvostovábbképző Egyetem, ill. a HIETE c. egy. tanára (1991-től). Szemészeti immunológiai kutatásokkal, szemsebészettel, elsősorban az uveitiszes (eresburok-gyulladásos) betegek korszerű gyógykezelésével foglalkozott. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az endogén uveitiszek epidemiológiai, etiológiai, immunpatológiai és patofiziológiai feltárása terén; kidolgozta és bevezette a betegség új klasszifikációját. Magyarországon ő vezette be az Amsler-féle diagnosztikus csarnokvízcsapolást, valamint az így nyert csarnokvíz kémiai és biológiai analizálását. Kezdeményezte továbbá a kataraktaműtétek (= szürkehályogműtétek) sikerének elősegítésére szolgáló enzimatikus zonulolysist, ill. a glaukomaműtétek (= zöldhályogműtétek) sikerét szolgáló iridencleisist. A Lugossy–Szilárd-féle fluorométer társfeltalálója (Szilárd Jánossal). Pályafutása során több mint 15 ezer szembeteget operált meg eredményesen, ill. több mint 100 ezer különféle szembajost kezelt. Az Angol (1958-tól), a Francia (1958-tól) és a Belga Szemorvos Társaság tagja (1960-tól). A Magyar Gerontológiai Társaság alapító tagja (1960-tól), a Magyar Szemorvos Társaság (1960-tól) és a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság vezetőségi tagja, majd örökös tb. tagja (1970-től). A Korányi Sándor Társaság (1962-től), a Magyar Orvostörténeti Társaság (1968-tól) és a Magyar Reumatológusok Egyesülete tagja (1970-től).

Emlékezet

Az Orvosi Hetilap és a Szemészet, ill. az American Journal of Ophthalmology, az Annales dOculistique és az Archives dOphthalmologie c. folyóiratok állandó munkatársa, szemész referense.

Főbb művei

F. m.: P-aminobenzolsulfamiddal szerzett tapasztalatok a szemészetben. – A szemkankó chemotherápiájának kérdéséhez. (Budapesti Orvosi Ujság, 1939)
A trachoma chemotherápiájának kérdéséhez. (Szemészet, 1939
angolul: The Problem of Chemotherapy in Trachoma. Ophthalmologica [Basel], 1940)
A paratrachoma chemotherápiája. (Budapesti Orvosi Ujság, 1940)
A vörösvértest-süllyedés gyakorlati értéke a szemészetben. (Orvostudományi Közlemények, 1940)
Kétoldali teljes szaruelfajulás tavaszi hurutban. (Orvosi Hetilap, 1940. 36.)
A sympathiás ophthalmia gyógyulása. – Szemüregi autotransplantatumok kórszövettana. – Gyógyult ínhártyatályog. (Orvostudományi Közlemények, 1941)
A diathermia szöveti hatása a szemen. (Orvostudományi Közlemények, 1941
németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1942)
A paratrachoma. A genitáliák zárványbetegsége, zárványblennorrhoea, zárványconjunctivitis. (Orvosképzés, 1942)
Adatok a trachoma chemotherápiájához. (Orvostudományi Közlemények, 1942
németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1942)
A trachoma gyógyulása mint szociális probléma. (Budapesti Orvosi Ujság, 1943)
A kiütéses typhus szemszövődményei. (Orvosi Hetilap, 1943. 38.)
Chemotherápia a szemészetben. (Orvosi Hetilap, 1943. 50.)
Chemotherápiás kísérletek ép és kóros viszonyok között. 1–3. (Orvostudományi Közlemények, 1943–1944)
A szemüregbe ültetett bőrlebeny rugalmas rostjainak sorsa. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
A trachoma. (Orvosok Lapja, 1946)
Egy év a dolgozók egészségügyének szolgálatában. (Népegészségügy, 1947)
Gyógyító kísérletek a szaruhártya kúszófekélye esetében. (Orvosok Lapja, 1947)
A vakság küszöbe. A trachoma. (Élet és Tudomány, 1947. 2.)
Kísérletes vizsgálatok a szem reticuloendotheljének működéséről. (Orvosi Hetilap, 1948. 2.)
Gyógyító kísérletek endophthalmitisek esetében. (Orvosi Hetilap, 1949. 1.
angolul: Experimental Study of the Reticuloendothelial Function in the Eye. American Journal of Ophthalmology, 1950)
Érhártyasarcomát utánzó látóhártyaalatti vérzés. (Orvosi Hetilap, 1949. 8.)
Subretinal Hemorrhage Simulating Sarcoma of Choroid. (American Journal of Ophthalmology, 1950)
A szervezet áthangolásának új szovjet módszere. A Filatov-gyógymód. (Orvosi Hetilap, 1951. 33.)
A trachomás záradéktestek és gyakorlati jelentőségük. (Orvosi Hetilap, 1952. 19.)
Vas- és fémipari szemsérülések és ártalmak. (Népegészségügy, 1955)
Új műszer a vércsarnokvízgát permeábilitás vizsgálatához – fluorométer. Szilárd Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1955. 39.)
Precancerous Conditions of the Bulbar Conjunctiva. (American Journal of Ophthalmology, 1956)
A kétoldalihályog műtétekről. (Szemészet, 1956)
Rövidlátók zöldhályogjáról és műtétéről. (Orvosi Hetilap, 1956. 38.)
Az antigének hatása a vércsarnokvízgát fluorescein permeabilitására. (Orvosi Hetilap, 1957. 50–51.)
A vér-csarnokvízgát permeabilitása. Fluoresceines vizsgálatok. Kand. értek. (Bp., 1957)
Die Wirkung der Antigene auf die Fluoresceinpermeabilität der Blutkammerwasserschranke. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1958)
Módosított iridencleisis. (Szemészet, 1958
angolul: Modified Iridencleisis. American Journal of Ophthalmology, 1960)
Új módszer a gümőkóros szembajok diagnosztikájához. (Orvosi Hetilap, 1959. 5.)
Alpha-chymotrypsinnel és erysiphakkal végzett hályogműtétek. (Orvosi Hetilap, 1959. 23.)
The Fluorescein Permeability of the Blood-Aqueous Barrier. (Advances in Ophthalmology, 1959)
Az idegrendszer szerepe a fluorescein permeabilitásban. (Szemészet, 1959)
Klinikai fluorometria és uveitis aetiologia. (Szemészet, 1960
németül: Documenta Ophthalmologica, 1960)
Glaucoma of Myopic Individuals and Its Operation. (American Journal of Ophthalmology, 1960)
The Fluorescein Permeability of the Blood-Aqueous Barrier. (Advances in Ophthalmology, 1960)
Klinikai fluorometria és öregkor. (Orvosi Hetilap, 1960. 13.
franciául: Annales d’Oculistique, 1960)
Klinikai adatok a funkciózavarok geneziséhez glaukomában. (Orvosi Hetilap, 1960. 35.
franciául: Archives d’Ophthalmologie, 1960)
Elektromos erysiphak. (Szemészet, 1960
angolul: Acta Ophthalmologica [København], 1961)
A nagyfokban közellátók hályogműtétéről. (Orvosi Hetilap, 1961. 15.)
A csarnokvíz és szerológiája. (Szemészet, 1961)
Az uveitisek epidemiológiája. (Szemészet, 1962)
Clinical Data on the Uveitis Problem. (American Journal of Ophthalmology, 1963)
Beszámoló az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet Szemészeti Osztályának 15 éves működéséről. (Szemészet, 1963)
Alpha-chymotrypsinnel végzett 600 hályogműtét tanulságai. (Orvosi Hetilap, 1963. 18.)
Allergiás uveitisek. (Szemészet, 1964)
Cataract Extraction with and without Enzymatic Zonulolysis. (American Journal of Ophthalmology, 1964)
Les complications de la zonulolyse enzymatic. (Archives d’Ophthalmologie, 1964)
Les problèmes cliniques des uvéites allergiques. (Annales d’Oculistique, 1964)
Die absoluten, relativen und Kontraindikationen für die Steroidtherapie der Augenkrankheiten. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1964)
Alpha-chymotrypsinnel végzett 900 hályogműtét szövődményei. (Orvosi Hetilap, 1964. 18.)
A szembajok helyi és általános steroid kezelése. (A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. III. Bp., 1965)
A gócfertőzés jelentősége a szemészetben. (A góckérdés. Szerk. Farkas Károly és Schulhof Ödön. Bp., 1965)
Alpha-chymotrypsinnel végzett hályogműtét látóhártyai szövődményei. (Orvosi Hetilap, 1965. 49.)
Szokatlan lefolyású diktyoma. – A Quimotrase szöveti hatása hályogoperált szemen. (Szemészet, 1966)
A reumás betegségek szemészeti vonatkozásai. (Rheumatológia, Balneológia, Allergológia, 1966)
L’aspect histologique de trois globes après zonulolyse enzymatique. (Annales d’Oculistique, 1966)
Clinical Problems of Autoallergic Ocular Diseases. (Ophthalmologica, 1967)
Die diagnostische Bedeutung der Antigene bei endogenen Uveitiden. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1967)
Autoallergiás szembetegségek. Az endogen uveitisek gyógyítása. (Szemészet, 1967)
(A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. VI. Bp., 1967)
A glaucoma gyógyítása. (Orvosi Hetilap, 1967. 15.)
A szembajok nemspecifikus ingertherápiájának indikációi. (Orvosi Hetilap, 1968. 42.)
3100 hályogműtét tanulságai. (Orvosi Hetilap, 1968. 43.
franciául: Annales d’Oculistique, 1971)
A heveny zöldhályog gyógyítása. (Szemészet, 1968)
Glaukoma és szürkehályog. (Szemészet, 1969)
L’opération de cataracte des deux yeux dans la même séance opératoire. (Annales d’Oculistique, 1969)
Az uveitisek klasszifikációja. (Orvosi Hetilap, 1970. 20.)
A glaukoma felismerése a mindennapi gyakorlatban. (Orvosi Hetilap, 1970. 23.)
Szemosztályunk 20 éves működése. Bajka Ágnessel, Kiss Jolánnal. – Műtéti eljárás a hyalokeratopathia megelőzésére. (Az Országos Reuma és Fiziotherápiás Intézet jubileumi évkönyve. 1951–1971. Szerk. Scherer Norbert. Bp., 1971)
Az endogen uveitisek therápiája és prognózisa. (Orvosi Hetilap, 1972. 9.)
Endogen uveitisek. (Szemészet, 1972)
Cancer de la paupière recidivant envahissant l’orbite. (Annales d’Oculistique, 1974)
A rheumás szembetegségek immunológiája. (Rheumatológia, Balneológia, Allergológia, 1974
angolul: On the Immunology of Rheumatic Ocular Diseases. Scandinavian Journal of Rheumatology, 1975)
Sjögren’s Syndrome. – Ocular Allergy. (Immunological Aspects of Allergy and Allergic Diseases. Szerk. Rajka E., Korossy S. Vol. 3., vol. 6. Bp., 1975–1976)
Glaukomások hályogműtéte iridencleisissel. (Szemészet, 1977)
Az endogen uveitisek és általános orvosi vonatkozásaik. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1980)
Az endogen uveitisek és általános orvosi vonatkozásaik. Tudományos munkásság eredményeinek tézisszerű összefoglalása. Doktori értek. (Bp., 1985)
Kancsalság és fénytörési hibák korai felismerése és gyakorisága egy gyermekközösségben. (Egészségügyi Munka, 1986)
A hátsó segmentum immunpathológiája. (Szemészet, 1989)
In memoriam veritatis. A budai Irgalmaskórház, ill. az ORFI Szemészeti Osztálya alapításának és működésének rövid története, 1978-ig. (Orvosi Hetilap, 2000. 40.).

Irodalom

Irod.: Györffy István: A huszadik században működött jelentősebb szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987).

Megjegyzések

1. Lugossy Gyulától a Ferihegyi Repülőtéren 1978. máj. 4-én a vizsgáló vámtiszt 1010 NSZK-márkát, 400 USA-dollárt, 500 kanadai dollárt, 362,88 USA-dolláros csekket és 120 kanadai dolláros csekket talált. A Pesti Központi Kerületi Bíróság – devizagazdálkodást sértő bűntettben – 1978. júl. 12-én 20 000 Ft. pénzbüntetésre ítélte. 2. A doktori dolgozat opponensei Kahán Ágost és Weinstein Pál voltak, mindkettő kedvezően vélekedett a munkáról, a deviza bűntett miatt azonban harmadik véleményre már nem került sor, az eljárást 1978. júl.-ban megszűntették. Később többször próbálkozott a doktori cselekmények újraindításával, végül is 1986. okt. 15-én tudományos tevékenysége tézisese összefoglalásával szerezte meg a fokozatot

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013