Lukács Hugó
Lukács Hugó

2021. március 3. Szerda

Lukács Hugó

orvos, neurológus, pszichiáter

Névváltozatok

1891-ig Löwinger Hugó 

Születési adatok

1874.

Budapest

Halálozási adatok

1939. április 23.

Párizs, Franciaország


Család

F: Bernáth Ilma festőművész.

Iskola

A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1896).

Életút

A budapesti tudományegyetem Ideg- és Elme Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1896–1906), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Ideg- és Elme Klinika egy. tanársegéde (1906–1909), a kolozsvári kerületi munkásbiztosító pénztár főorvosa (1909–1914). Az I. világháborúban, katonai kórházparancsnoki szolgálatot teljesített (1914–1918), a Tanácsköztársaság idején, a Népjóléti Népbiztosság orvos-munkatársa (1919). Az összeomlás után feleségével, Bernát Ilma festőművésszel Bécsbe menekült (1919–1938), majd Párizsban telepedett le (1938; felesége azonban 1933-ban a Szovjetunióba költözött). Bécsben és Párizsban is ideg- és elmeorvosi magánintézetet nyitott.

Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett.

Orvosként elsősorban gyermekneurológiával és -pszichiátriával foglalkozott, a magyarországi gyermekpszichológiai és -pszichiátriai kutatások egyik úttörője. Jelentős eredményeket ért el a dementia praecox és más elmebetegségek diagnosztikai vizsgálata terén. Elsők között vizsgálta az elmebetegek védelmét, elsők között ismerte fel az ún. korlátozott beszámíthatóság jelentőségét; orvostörténeti és művelődéstörténeti tevékenysége is értékes.

Emlékezet

Budapesten született, pontos adatai nem ismertek, s nem tudni, hogy hogyan került Kolozsvárra? Kolozsvárott a baloldali, radikális szellemű értelmiség köréhez tartozott, közeli barátja volt Adynak. Ady Endre (1877–1919) 1909. jún. közepén érkezett meg Párizsból, a költő nagyváradi barátai ajánlották neki gyógykezelésre és pihenésre a kolozsvári Lechner-klinikát: Lukács Hugó akkor ott dolgozott mint tanársegéd. Lechner Károly (1850–1922), a kolozsvári idegklinika professzora 1909 nyarán vállalta el Ady kezelését; Lukács Hugó saját tanársegédi szobájában helyezte el az akkor már nagybeteg poétát. A fiatal Ady-rajongó orvos gondoskodott a költő szórakoztatásáról is: művészekből, jogászokból, újságírókból, pályakezdő írókból álló válogatott társaságot gyűjtött Ady köré. A kezelések – gyógytorna, fürdők – hatására Ady átmenetileg felhagyott az itallal, kedélye rendbejött, jókedvű és bizakodó lett. Ady távozása után Lukács Hugó is elhagyta a Lechner-klinikát, a kolozsvári munkásbiztosító pénztárnál helyezkedett el, s számos írása, színikritikája jelent meg helyi lapokban.

 

A művészetkedvelő – maga is amatőr festőművész és grafikus – orvos, Adyval való találkozása után Ady-relikviákat gyűjtött. Ady több verset is írt, ill. ajánlott Lukács Hugónak, levelezésében is többször megemlítette őt. A költő halála után több lapnak is nyilatkozott Ady betegségéről, találkozásairól, s azokról a személyekről, akikkel Ady kezelése során kapcsolatba került Orvostörténeti és orvosetikai írásai az Ady-kutatás fontos kordokumentumai.

Főbb művei

F. m.: A gyermekkori epilepsia kérdéséhez. (Klinikai Füzetek, 1900)
Az elmegyengék akaratszabadsága. (Közlemény a Rókuskórházi idegbeteg laboratoriumból, 1900 és Klinikai Füzetek, 1900)
Az izmok és idegek villamos ingerlékenysége curara hatás alatt. Donáth Gyulával. (Közlemény a budapesti kir. magyar tudományegyetem gyógyszertani intézetéből, 1900 és külön: Bp., 1900)
Az idioták és imbecilisek védelme. L. H. előadása a magyar elmeorvosoknak 1900. évi okt. 28–29-én tartott első országos értekezletén. (Az 1900. okt. 28–29-én Budapesten tartott első országos elmeorvos értekezlet előadásai. Bp., 1901)
A gyógyszer történetéből. (Gyógyszerész, 1901)
Enkephalopathia infantilis esete. (Orvosi Hetilap, 1901)
A trigeminus facialis reflexekről. L. H. előadása a kir. Orvosegylet Neurológiai Szakosztályának 1901. nov. 11-én ülésén. (Orvosi Hetilap, 1901. 51. és külön: Bp., 1901)
Levegő- és fényfürdők. (Az Időjárás, 1901)
A gyermekpsychologia. (Klinikai Füzetek, 1901–1902)
A psychologia Schopenhauer műveiben. (Magyar Orvosok Lapja, 1902)
Az orvostudomány története a XIX. században. 1–34. (Gyógyszerész, 1902 és külön egy füzetben: Bp., 1902)
A korlátozott beszámíthatóságról folyt vita. L. H. előadása 1903. márc. 7-én. Friedmann Ernő és Salgó Jakab felszólalásával. (Magyar jogászegyleti értekezések. 220. Bp., 1903)
A paralysis progressiva kórtanához. Dolgozat a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Ideg- és Elmekórtani Kritikájáról. (Klinikai Füzetek, 1904)
A szemtükri lelet jelentősége elmebetegeknél. Markbreiter Irénnel. Dolgozat a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Ideg- és Elmekórtani Kritikájáról. (Orvosi Hetilap, 1906. 5. és külön: Bp., 1906)
A pellagra kórbonctanához. Fabinyi Rudolffal. (Gyógyászat, 1907)
A dementia praecox kórtanához és kórbonctanához. (Klinikai Füzetek, 1908)
A beteg Ady Endre. (Esztendő, 1919. 2.)
Szellemi élet a szovjet világban. (Új Világ, 1919. 2.)
Ady Endre álarcai. (Huszadik Század, 1919. aug. és Arcok és harcok Ady körül. Kolozsvár, 1929)
Török nagymama. Török Károlyné és Ady Endre. (Jövő [Bécs], 1923. jan. 30.)
Ady a Palermóban. (Jövő [Bécs], 1923. ápr. 4.).

Irodalom

Irod.: Andor Leon: Ismeretlen Ady-vers egy bécsi orvosi rendelőben. (Az Ujság, 1932. szept. 25.)
Bányai Ernő: A. E. nyomában. (Brassói Lapok, 1936. okt. 4.)
Főbelőtte magát dr. L. H., Ady egykori kezelőorvosa. (Ellenzék, 1939)
Ady Endre Párizsban elhunyt orvosa érdekes feljegyzéseket hagyott hátra a költő betegségéről és haláláról. (Pesti Napló, 1939. ápr. 26.)
Andor Leon: Ady szelleme a bécsi romok között. (Igaz Szó, 1947)
Zsakó István: A magyarországi pellagra történeti vázlata. (Orvostörténeti Közlemények, 1962)
Mózes Huba: Ady Endre kórrajzi iratai 1909-ből. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1971)
Szállási Árpád: Ady orvosa és barátja. L. H. (Orvosi Hetilap, 1973. 51.)
Bustya Endre: Innen jöttem és ide térek. (Igazság. 1977. szept. 14.)
Szállási Árpád: Az Ady-patográfiákról. (Egészségügyi Dolgozó, 1977. nov. 1.)
Kótay Pál: Egy meg nem írt kórlap margójára. Ady Endre betegségéhez. (Orvostörténeti Közlemények, 1978)
Andor Leon: Találkozások Ady Endre orvosával. (Szabad Föld, 1978. febr.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019