Lumniczer Sándor
Lumniczer Sándor

2021. május 11. Kedd

Lumniczer Sándor

orvos, sebész

Névváltozatok

Lumnitzer Sándor 

Születési adatok

1821. március 29.

Kapuvár, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1892. január 30.

Budapest

Temetési adatok

1892. február 1.

Budapest

Kerepesi út


Család

Nagyszülei: Lumnitzer István (1747. Besztercebánya–1806. jan. 11. Pozsony) botanikus, Pozsony főorvosa; Schöpf Sámuel (1743. júl. 11. Kőszeg–1810. márc. 30. Piszke) hentesmester, Reisch Mária (1775–1818. nov. 28. Győr). Reisch Mária Schöpf Sámuel 2. felesége volt.

Szülei: Lumnitzer József (1773. Pozsony–1868. jan. 26. Pest. Temetés: 1868. jan. 28. Kerepesi út) Esterházy herceg kismartoni uradalmának jószágigazgatója, Schoepf Zsuzsanna (1794. dec. 25. Győr–1875. jan. 30. Bp. Temetés: 1875. febr. 1. Kerepesi út). Schoepf Zsuzsanna testvére: Schoepf-Merei Ágoston (1804. szept. 24. Győr–1858. márc. 12. Manchester), orvos, sebész, gyermekgyógyász, az MTA tagja. Schoepf Zsuzsanna Lumnitzer József 2. felesége volt.

Testvére: Lumniczer József, Kovács Sebestény Endréné Lumniczer Júlia és Hideghéthy Antalné Lumniczer Mária (1831–1895. jún. 15. Bogdanovce. Temetés: 1895. jún. 17. Bogdanovce). Lumniczer Júlia férje: Kovács Sebestény Endre (1814. szept. 27. Garamvezekény–1878. máj. 17. Bp. Temetés: 1878. máj. 20. Kerepesi út) orvos, sebész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Lumniczer József unokája: Lumniczer Sándor (1896. jan. 16. Bp.–1958. dec. 24. Bp.): orvos, sportlövő, koronglövő világbajnok.

Felesége: Radnótfáy Katalin (1834–1893. szept. 5. Bp. Temetés: 1893. szept. 6. Kerepesi út).

Leányai: Lumniczer Margit (1858. nov. 21. Pest), magyardellői Antal Gézáné Lumniczer Ilona (†1940. febr. 29. Bp. Temetés: 1940. márc. 2. Farkasrét) és Lumniczer Ilona férje: Antal Géza (1846. szept. 11. Nagyenyed–1889. dec. 20. Bp.) orvos, sebész, az MTA tagja.

Lumniczer Ilona unokája: Szentágothai (Schimert) János (1912. okt. 31. Pestújhely–1994. szept. 8. Bp.) orvos, az MTA elnöke.

A Lumniczer és a vele rokonságban lévő Schoepf család több névváltozatot használt. Az 1860-as évektől Lumnitzer Sándor és közvetlen családtagjai ragaszkodtak a Lumniczer névalakhoz.

Iskola

Elemi iskoláit és a gimnázium alsó osztályait magánútom Kőszegen végezte, a gimnázium felső osztályait a soproni és a pozsonyi evangélikus líceumban fejezte be. Az orvosi tanfolyam első négy évét Pesten (1839–1843), az ötödik évet Bécsben végezte (1843–1844), Pesten orvos- és sebésztudori (1844), Bécsben szülészmesteri képesítést (1846) és műtőorvosi okl. szerzett (1847).

Az „erőművi sértések” tanából magántanári képesítést szerzett (a képesítő cselekmények teljes elengedésével, 1868).

Életút

A pesti egyetemen Balassa János „tiszteletbeli segédorvosa” (1844–1845), a bécsi egyetemen, Franz Schuh műtőnövendéke (1845–1847). Műtőorvosi  oklevelének megszerzése után Bécsből hosszabb nyugat-európai tanulmányútra ment: Berlin, Párizs, London és Zürich legmodernebb sebészeti intézeteit látogatta (1847–1848). A forradalom kitörésének hírére hazatért, a pesti tudományegyetemen a tábori sebészet előadó tanára (1848. márc.–1848. júl. 31.). Bevonulása (1848. aug. 1.) után mint zászlóalj főorvos (1848. aug. 1.–1848. dec. 31.), majd mint törzsorvos szolgált (1849. jan. 1.–1849. febr. 19.). A Mészáros Lázár vezette hadügyminisztérium egészségügyi osztályának törzsorvosa (1849. febr. 20.–1849. máj. 3.), a magyar hadsereg igazgató törzsorvosa (1849. máj. 3.–1849. jún. 1.), a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának igazgató tanácsosa (1849. jún. 1.–1849. jún. 24.), az egészségügyi osztály vezetője (= osztályfőnöke) és a honvéd központi kórházak vezető sebésze (1849. jún. 24.–1849. aug. 13.). Görgei Artúr VII. feldunai hadtestében végigharcolta a téli és a tavaszi hadjáratot, részt vett a kápolnai, a schwechati és az isaszegi ütközetekben. Jelentős szerepet játszott a hadtest és a szabadságharc egészségügyi szervezetének kiépítésében, ill. a minisztérium egészségügyi osztályának Szegedre költöztetésében.

A világosi fegyverletételig egészségügyi osztályfőnökként dolgozot az összeomlás után előbb Aradra internálták, majd büntetésből besorozták a császári hadseregbe, és betegápolói szolgálatra rendelték (1849–1850). Johann Böhm osztrák császári törzsorvos közbenjárására szabadult és visszatérhetett Pestre, ahol rövid ideig gyakorló orvosként tevékenykedett (1850–1851). Nemsokára a börtönből szabaduló mestere, Balassa János (1814–1868) mellett ún. magánsegédként (1851–1860). A magyar államvasutak gyári pályaorvosi állomásának orvostisztje (1860–1868), egyúttal a Szent Rókus Kórház II. sz. Sebészeti Osztálya („díj nélkül”, 1861–1864), osztályvezető főorvosa (1864–1878), az I. sz. Sebészeti Osztálya vezetője (1878–1892). A pesti tudományegyetem magántanára (1868–1872), a sebészet ny. rk. tanára (1872–1880), a II. sz. Sebészeti Tanszék felállítása után a tanszék alapító vezetője és kóroda igazgató ny. r. tanára (1880–1892).

A 19. század egyik korszakos jelentőségű, iskolateremtő sebészegyénisége. Pályafutásának kezdetén sebészi helyreállító műtéteket végzett orvosdoktori értekezése „a képlő sebészetről” a magyar plasztikai sebészet első tudományos összefoglalása, messze túlszárnyalta a szigoló orvostudorok disszertációinak színvonalát. Műtőorvosi oklevelének megszerzése után hosszabb tanulmányutat tett Nyugat-Európa legjelentősebb sebészeti kórodáiban: Párizsban Joseph-François Malgaigne (1806–1865) műtéti technikája és Traité des fractures et luxations c. munkája igen jelentős hatást gyakorolt a pályakezdő fiatal Lumniczerre. Malgaigne biztatására érdeklődése a sérülések és csonttörések sebészete felé fordult, a forradalom kitörésének hírére azonban azonnal hazatért. Frissen szerzett franciaországi sebészeti tapasztalatait nemsokára mint a pesti egyetem tábori sebészetének előadója kamatoztathatta. 1848 aug.-ban bevonult, és zászlóalj főorvosként, ill. törzsorvosként szolgált. Görgei Artúr felismerte a fiatal orvos egészségügyi szervezőképességét, kinevezte a honvéd hadsereg igazgató főorvosává. Lumniczer Sándor írta az Ideiglenes utasítás a földunai m. kir. hadsereg orvosai számára (1849) c. művet, ami a neve ellenére nem röpirat, hanem az első magyar honvéd sebészorvosi szakkönyv. Lumniczer Világosig kitartott, az összeomlás után előbb internálták, majd betegápolóként besorolták az osztrák császári hadseregbe, ahol alantas szolgálattételre kényszerítették.

Miután Balassa János kiszabadult börtönből segédtanárként maga mellé vette kedves tanítványát. Balassa szellemi vezetésével az 1850-es évek végére kezdett kialakulni a pesti orvosi iskola amelynek Lumniczer Sándor és Markusovszky Lajos voltak még a meghatározó személyiségei. Lumniczer is tevékeny szerepet játszott abban, hogy 1857-ben létrejött az Orvosi Hetilap, az alapítástól kezdve rendszeresen közölt kisebb-nagyobb dolgozatokat, esetleírásokat. Sebészeti tapasztalatait és technikai újításait is itt jelentette meg, továbbá beszámolt a nemzetközi sebészélet eseményeiről, törvényszéki véleményeket, szakmai leveleket közölt. Balassa halála után hiába pályázta meg katedráját, helyette Kovács Józsefet nevezték ki. Tíz évvel később, Stockinger Tamás (1811–1883) nyugdíjazása után azonban az egyetemi tanács megszüntette az előkészítő kórodai sebészeti tanszéket, és a helyébe kialakította a II. sz. Sebészeti Tanszéket. Lumniczer Sándort bízták meg az új katedra és a klinika vezetésével.

A magyar orvostörténetben igen fontos Lumniczer-tanszék az 1881/82-es tanévben 104 betegágyon működött (két tanársegéddel és nyolc műtőnövendékkel). Lumniczer előadásai legendásak voltak, nemcsak azért, mert kiváló szónok volt, de azért is, mert előadásait magakészítette ábrákkal illusztrálta (valószínűleg az ő javaslatára Balassa János már rajzokkal „díszítette” előadásait, amelyekhez szintén Lumniczer készített ábrákat). Lumniczer azonban nemcsak előadásaival vált újszerűvé, hanem műtétjeivel is. Számos különleges megoldást vezetett be nyílt töréseknél, mellkasi sérüléseknél, térdízületi traumatológiánál. Sok urológiai és nőgyógyászati sebészeti műtétet végzett, intenzíven foglalkozott a húgykövek műtéti lehetőségeivel, a hasi traumákkal és a sipolyműtétekkel. Magyarországon az elsők között végzett ovariotomiát (= petefészek-kiirtás, a petefészek művi metszése és eltávolítása). Joseph Lister (1827–1912) angol sebész antibakteriális sebészeti módszereinek első magyarországi ismertetője és népszerűsítője. A Lister-féle módszer lényege, hogy az operáció megkezdése előtt az orvos karbolsavas fertőtlenítéssel elpusztítja a baktériumokat, mielőtt azok a nyílt sebbe jutnának Lister első tanulmányát az antiszeptikus sebészetről 1867-ben tette közé. Lumniczer Európában az elsők között ismerte fel az újítás forradalmi  jelentőségét, nemsokára maga is kipróbálta, sőt az újításról az Orvosi Hetilapban is beszámolt (A Lister-féle gyógyeljárás körül gyűjtött tapasztalataim, 1870). Lumniczer minden újdonság iránt élénken érdeklődött, új műtéteihez nem ritkán új műszerek is konstruált (közülük a Lumniczer-érfogót  évtizedekig használták a hazai sebészeti gyakorlatban).

Emlékezet

Lumniczer Sándor Kapuvárott született, a városban utcát nevezték el róla. Nevét vette fel az 1982-ben épült új Lumniczer Sándor Gyógyszertár és az 1887-ben br. Berg Gusztáv szervezésében közadakozásból megalakult első Sopron megyei közkórház (1962-től Lumniczer Sándor Városi Kórház; a kórház alapításának 100. évfordulójától, 1987-től Lumniczer Sándor Kórház és Rendelőintézet). A kórház belgyógyászati osztályán bronz domborműves emléktáblája látható (a szintén kapuvári Kossuth-díjas szobrászművész, az MTA tagja, Pátzay Pál alkotása,  leleplezték: 1962. jún. 11-én); a kisvárosban utcát is elneveztek róla. A róla elnevezett érfogót a Rábaközi Múzeum őrzi. Lumniczer Sándor és Balassa János ún. fülkeszobrait a két professzor halála után a budapesti tudományegyetem orvosi karán (= Semmelweis Egyetem Belső Klinikai Tömb Sebészeti Épülete, Budapest VIII. kerület Baross utca 23–25.) helyezték el. Emlékére a Magyar Traumatológus Társaság Lumniczer Sándor-díjat alapított (2009-ben). Kapuvár Város Önkormányzata szintén 2009-ben megalapította a Dr. Lumniczer Sándor-díjat az egészségügyben és a  szociális területen kiemelkedő teljesítményt nyújtó kapuváriak elismerésére.

Lumniczer Sándor Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el (utolsó lakcíme: IV. kerület Kecskeméti utca 8.), a Kerepesi úti Temetőben, a Nemzeti Sírkertben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Tiszteletére az emlékbeszédet a Budapesti Királyi Orvosegyesületben Janny Gyula mondta. A megemlékezés, ami tanulmányként is megjelent volt az életmű első tudományos feldolgozása. Munkásságával később Hedri Endre sebész professzor éa Kapronczay Károly orvostörténész foglalkozott.

Elismertség

A Ferenc József Rend lovagkeresztje (1866).

Elismerés

A Budapesti Királyi Orvosegyesület r. tagja (1880-tól), első titkára (1862–1868), alelnöke (1868–1880), elnöke (1880–1886), t. tagja (1890-től).

Az Országos Közegészségügyi Tanács alapító tagja (1868. jún. 14-étől), másodelnöke (1878–1881), elnöke (1881. jún. 9.–1892. jan. 30.). Királyi tanácsos (1878–1884), miniszteri tanácsos (1884–1892). A Főrendiház tagja (1885–1892).

A Jászkun kerület orvos-gyógyszerész egylete t. tagja (1869-től). Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tb. főorvosa.

A Német Sebész Társaság első magyar tagja (1874), a Bécsi Orvosegyesület tagja (l.: 1889).

Főbb művei

F. m.: Orvos-sebészi értekezés a képlő sebészetről általános szempontból. Orvostudorrá létekor írta L. S. Tábla rajzzal. Orvostudori értek. (Pest, Landerer-Heckenast, 1844)
Ideiglenes utasítás a földunai m. kir. hadsereg orvosai számára miheztartás végett a ‘Hadi-Fővezérség meghagyásából. 4 melléklettel. (Kassa, 1849)
Emlékbeszéd, melyet néhai Schoepf (Mérei) Ágost orvos- és sebészdoktor, s utóbb a manchesteri gyermekkórház főorvosa felett L. S. 1860. decz. 27-én tartott. Melléklet az Orvosi Hetilaphoz. (Pest, 1860)
Eczetsavas szunyalnak bőr alatti befecskendéséről rezgörj ellen, erőszeti sértések esetén. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai, 1865)
Jelentés a Pest városi Szent Rókus közkórház II. II. sebészeti osztályának 1868. évi működéséről. Két kimutatással és két kőmetszetű táblával. (Pest, 1870)
Orvostörvényszéki jogeset. (Jogtudományi Közlöny, 1870)
Fünf Fälle von Wirbelfactur mit Verschiebungen und Diastasen. (Wiener Medizinische Wochenschrift, 1871)
Emlékbeszéd Balassa János r. tanár felett, melyet a budapesti kir. orvosegylet 1872. decz. 9-i rendkívüli ülésén tartott L. S. (Orvosi Hetilap, 1872 és külön: Bp., 1872)
Sebészeti tapasztalatok a budapesti Szent Rókus Kórház II. sebészeti osztályán 1875–1876-ban. 4 táblával. Német nyelven is. (Bp., 1878)
L. S. megnyitó beszéde a budapesti kir. orvosegylet 1885. decz. 12-iki nagygyűlésén. (1885. 51.).

F. m.: írásai az Orvosi Hetilapban: Adalék a húgycsőszorok gyógyításához, különös tekintettel a húgycsőmetesz alkalmazására. (1859. 40.)
Tanulmány egy húgycsőszűkülés után fejlődött gáttályog és húgycsősipoly esetéről. (1860. 17.)
Mégy egy adalék a húgycsőszorok kórtanához. (1860. 37.)
Szokatlan adat a könyökízesülés erőművi bántalmaihoz. (1862. 12.)
A túrómészkötésről és előnyeiről. (1862. 26.)
Légcsőmetszés idegen test miatt. 1–2. (1863. 6–7.)
Felkaroni korcsízület kiirtása ezüst ércsodrony alkalmazásával. (1864. 4.)
Újabb adatok a fémvarrat alkalmazásához s értékéhez csontokon. 1–2. (1864. 34–35.)
Észleletek a kiszorult sérvek visszatételének műkezelése körül. (1866. 19.)
A sípcsont újdoncsontalapú idült fekélye. 1–2. (1868. 28–29.)
A varjorr-nyújtvány alatti felkarficzam beigazításának Schinzinger-féle modoráról és ennek Kocher tr. szerinti módosításáról. 1–2. (1870. 14–15.)
Hasbalövetés – orgyilkosság avagy sem? Törvényszéki felülvélemény. (1870. 47.)
Kóresetek a rókus-kórházi II. sebészi osztály 1869 folyamából: koponyaűrbe ható sebzés. (1870. 48.)
A Lister-féle gyógyeljárás körül gyűjtött tapasztalataim. 1–3. (1870. 50–52.)
Bujasenyv vagy sértés. (1874. 6.)
A petefészektömlő kiirtásának két esete. 1–2. (1875. 1–2.)
Levelek a németországi sebészek VI. congressusa alkalmával. 1–7. (1877. 15–21.)
Térdízületbe ható lövés gyors gyógyulása szabad mozgékonysággal az ízületben antisepticus sebkezelés alatt. (1878. 52.)
Húsz petefészektömlő kiirtásánál tett tapasztalatok. L. S. előadása a budapesti kir. orvosegyesület 1879. decz. 6-iki ülésén. 1–3. (1879. 50–52.)
Térdízületi csonkolás, gyors gyógyulás. L. S. előadása a budapesti kir. orvosegyesület 1880. ápr. 17-iki ülésén. (1880. 18.)
Kizárt és üszkösödött lágyéksérv, sérvmetszés után közvetlen bélcsonkolás és varrat, gyógyulás. (1888. 8.)
Lövési sebzés folytán nyílt bordatörés, gennyes mellhártyalob és nagy mellkassipoly képződés. Thoracoplastica utáni gyógyulás. (1889. 1.)
A Koch-féle szer hatása körül eddig gyűjtött tapasztalataim. 1–2. (1891. 4–5.).

Irodalom

Irod.: források: Lumniczer Sándor tanácsossá kineveztetik. (Közlöny, 1849. jún. 8.)
Dr. Lumniczer Sándor. (Vasárnapi Ujság, 1866. 14.)
Elhunyt Lumniczer József. (Pesti Napló, 1868. jan. 28.)
Lumniczer Sándort az Országos Közegészségi Tanács elnökévé nevezték ki, 1881. jún. 9-ével. (Orvosi Hetilap, 1881. jún. 12.)
Új Országgyűlési Almanach. 1887–1892. Szerk. Sturm Albert. (Bp., 1888)
Lumnitzer (!) Sándor halála. (Pesti Hírlap, 1892. jan. 31.)
Elhunyt dr. Lumniczer Sándor. (Pesti Napló, 1892. febr. 1.)
Dr. Lumniczer Sándor. (Vasárnapi Ujság, 1892. 7.)
Janny Gyula: Lumniczer Sándor tanár életrajza. (Orvosi Hetilap, 1892. 6.)
Janny Gyula: Megemlékezés Lumniczer Sándorról. 1–5. (Orvosi Hetilap, 1893. 47–51.)
Lumniczer Sándor nevét veszi fel a kapuvári kórház. (Kisalföld, 1962. ápr. 29.)
Leleplezték Lumniczer Sándor emléktábláját. (Kisalföld, 1962. jún. 13.)
Kapronczay Károly: Adatok az 1848/49. évi szabadságharc egészségügyéről. (Orvosi Hetilap, 1998. 12.).

Irod.: Petrovits Lajos: Volt katonaorvosok a budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán. (Magyar Katonai Szemle, 1931. 3.)
Hedri Endre–Salgó Kálmán: L. S. élete és munkássága. (Orvosi Hetilap, 1957. 33.)
Csillag István: 1849-ben jelent meg az első magyar honvéd sebészorvosi könyv. [L. S. Ideiglenes Utasítás c. művéről.] (Orvosi Hetilap, 1963. 34.)
Csillag István: 120 éve jelent meg az első magyar plasztikai sebészeti könyv. [L. S. Orvos-sebészi értekezés a képlő sebészetről c. művéről.] (Orvosi Hetilap, 1964. 28.)
Csillag István: Két ismeretlen magyar nyelvű sebészeti nyomtatvány. (Magyar Tudomány, 1965. 2.)
Antall József: L. S. (Természettudományi Közlöny, 1967. 1.)
Antall József: L. S. és a pesti orvosi iskola. (Orvostörténeti Közlemények, 1968)
L. S. (Orvosi Hetilap, 1971. 12.)
Antall József: Nagy magyar orvosok. L. S. (Magyar Nemzet, 1979. aug. 10.)
Kapronczay Károly: L. S. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1992. 38.)
Kapronczay Károly: L. S. emlékezete halálának 100. évfordulójára. (Lege Artis Medicinae, 1992. 9.)
Kapronczay Károly: A szabadságharc sebésze, L. S. (Természet Világa, 1993. 3.)
Kapronczay Károly: Orvosdinasztiák 2. Bene, Lenhossék, Lumnitzer, Nékám és Ángyán. (Turul, 1997. 3-4.)
Szabó András: A petefészek-eltávolítás – ovariotomia – úttörői. (Magyar Nőorvosok Lapja, 2014. 6.).

Irod.: Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Zétény Győző: A magyar szabadságharc honvédorvosai. (Bp., 1948)
Neves rábaköziek. Szerk. Pájer Imre. (Csorna–Kapuvár, 1989)
Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. (Bp., 1990)
Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések. 1772–1849. (Bp., 1998)
Devecseri Zoltán: Kapuvár utcanevei. (Magyar névtani dolgozatok 177. Bp., 2002)
Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. (Bp., 2002)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/176329 (Lumniczer József gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/176333 (Lumniczer Józsefné Schöpf Zsuzsanna gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/176336 (Lumniczer Sándor gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/176339 (Lumniczer Sándorné Radnótfáy Katalin gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-TG32-6 (Lumniczer Margit születési anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/308804 (Antal Gézáné Lumniczer Ilona gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/299555 (Hideghéthy Antalné Lumniczer Mária gyászjelentése)

http://www.kapuvar.hu/varos/hires/?catalog3_id=35&Mzoom=catalog32612 (Ballagi Farkas: Híres kapuváriak: Lumniczer Sándor)

https://www.kozterkep.hu/25388/dr-lumniczer-sandor-emlektabla

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021