Mágócsy-Dietz Sándor
Mágócsy-Dietz Sándor

2022. január 28. Péntek

Mágócsy-Dietz Sándor

botanikus

Névváltozatok

1887-ig Dietz

Születési adatok

1855. december 7.

Ungvár, Ung vármegye

Halálozási adatok

1945. február 27.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen természetrajz–vegytan szakos tanári okl. (1880), bölcsészdoktori okl. szerzett (1883), majd hosszabb tanulmányutat tett Svájcban és Németo.-ban és a tübingeni egyetemen növényélettant tanult (1886–1889), a növénybiológia és mikológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1889). Az MTA tagja (l.: 1897. máj. 6.; r.: 1908. ápr. 30.; t.: 1937. ápr. 29.).

Életút

A selmecbányai bányászati és erdészeti akad. tanársegéde (1879–1880), a bp.-i tudományegyetem Növénytani Int.-ében Jurányi Lajos tanársegéde (1880–1888), a bp.-i áll. felsőbb leányisk. r. tanára (1888–1892), a bp.-i VI. ker.-i áll. főreálisk. r. tanára és a felsőbb szőlő- és borgazd. tanf. előadója (1893–1897). Olasz- és D-franciao.-i tanulmányútján a szőlő betegségeit tanulmányozta (1895). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1889–1897), a növényalaktan és növényélettan ny. rk. (1897–1901), ny. r. tanára (1901–1914), az ált. növénytan ny. r. tanára (1914–1928), egyúttal a növényrendszertan ún. jogosított tanára (1901-től); közben az egy. növénytani int. és botanikus kert ig.-ja (1897–1928), a Bölcsészettud. Kar dékánja (1913–1914). – Növényélettannal, növényfejlődéstannal, az erdészeti növénytan kérdéseivel fogl. Jelentősek a kenderrel és a szulákkal kapcsolatos genetikai vizsgálatai. Sokat tett a m. természettud. műnyelv fejlesztéséért, ismeretterjesztő munkássága is értékes. Az egy. botanikus kertben felszámolt fás növényekből készült famintákkal jelentős mértékben gyarapította a M. Nemzeti Múz. (MNM) Növénytárának dendrológiai gyűjteményét. – A M. Természettud. Társulat Növénytani Szakoszt.-ának jegyzője (1891–1897), alelnöke (1904–1912), elnöke (1913–1920), t. elnöke (1920-től) és a társulat alelnöke (1920–1937), a társulat t. tagja (1937-től). Az Orsz. Ágostai Hitvallású Ev. Tanáregyesület elnöke (1912–1918), t. elnöke. A M. Paedagogiai Társaság t. tagja (1931-től). A Gyógyszerésztud. Társaság t. elnöke. A Luther Társaság, a Mo.-i Gyógyszerész Egyesület, a M. Orsz. Kertészeti Egyesület t. tagja. – A Botanikai Közlemények szerkesztője (1919).

Főbb művei

F. m.: Adatok a növények, különösen az Euphorbiaceák tejnedvének ismeretéhez. Egy. doktori értek. (Bp., 1882)
Rügy és levélkulcs a magyar birodalomban honos és honosított fás növények meghatározására. (Bp., 1882)
A növények talajálló irányának okairól. (Bp., 1887)
A sparganum Tourn. és typha Tourn. virág és termés fejlődése. (Bp., 1887)
Erdészeti növénytan. 1–2. köt. Fekete Lajossal, Rejtő Adolffal. (Bp., 1891–1896)
Előmunkálat a növénytani műszótárhoz. (Bp., 1894)
A jégverte szőlővesszők. (Bp., 1896)
Kétszikű fás növények béldiaphragmája. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1898. ápr. 19.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1899)
A növények életfolyamatai. (Bp., 1907)
A növények táplálkozása, tekintettel a gazdasági növényekre. (Bp., 1909)
Adatok a Balaton és környéke flórájának ismertetéséhez. (Botanikai Közlemények, 1917/18)
A lomblevelek alkalmazkodása. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1916. ápr. 10.Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1917)
A növénytan múltja, jelene és jövője hazánkban. (A természettudományi kongresszus munkálatai. Bp., 1926)
Erdészeti növénytan. 1–3. köt. Fehér Dániellel. (Bp., 1929–1933)
A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a növénytani tudományok fejlődésében. (Bp., 1933).

Irodalom

Irod.: Kubacska András: M-D. S. (A budapesti ágostai Evangélikus Gimnázium értesítője az 1929/30-iki iskolai évről. Bp., 1930)
Jávorka Sándor: M-D. S. emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1954)
P. Verseghy Klára: Zuzmók M-D. S. gyűjtéséből. (Botanikai Közlemények, 1984)
Frenyó Vilmos: Megemlékezés M-D. S.-ról, halálának ötvenedik évfordulója alkalmából. (Botanikai Közlemények, 1995).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője