Magyary Géza, kismagyari
jogász
Születési adatok
1864. szeptember 16.
Alsólóc, Pozsony vármegye
Halálozási adatok
1928. október 9.
Budapest
Temetési adatok
1928. október 11.
Budapest
Kerepesi út
Család
Sz: Magyary Mihály földműves, csépi és verseghi Kákonyi Anna (†1901. aug. 29. Nagyszombat. Temetése: 1901. aug. 31. Nagylóc, családi sírbolt). Testvére: Magyary Ágost; Brezánszky Flórné Magyary Anna; tótbakai Bakay Dezsőné Magyary Gizella; nyéki Németh Antalné Magyary Sarolta és Magyary Etelka.
Iskola
A nagyszombati érseki gimnáziumban éretts. (1882), a pozsonyi királyi jogakadémián és a budapesti tudományegyetemen tanult, a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1887). Budapesten ügyvédi vizsgát tett, majd hosszabb tanulmányutat tett Francia- és Németországban, a kereskedelmi jog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1895).
Az MTA tagja (l.: 1905. máj. 12.; r.: 1917. máj. 3.).
Életút
Budapesten ügyvédjelölt (1886–1887), majd a budapesti törvényszék joggyakornoka (1887–1889). A kecskeméti református jogakadémián a római jog (1890–1893), a nagyváradi jogakadémián a kereskedelmi, a váltó- és a perjog r. tanára (1893–1895). A budapesti tudományegyetem magántanára (1895–1903), a magyar polgári törvénykezési jog ny. rk. (1903–1907), ny. r. tanára (1907–1928) és a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1909–1910).
Tudományos pályafutásának kezdetén kereskedelmi joggal, a pénzbeli követelések jogi rendezésével és biztosítási joggal foglalkozott. Később érdeklődése a polgári eljárásjog felé fordult, a magyar polgári perjog egyik legjelentősebb 20. századi művelője. Élete végén, az összeomlás után alapvető tevékenységet fejtett ki az országvesztés utáni nemzetközi jogalkotói folyamatok kidolgozása, az új Magyarország és a Nemzetek Szövetsége jogi helyzetének tisztázása terén.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) nemzeti sírkertben nyugszik, emlékbeszédet az MTA nevében Vinkler János, a Magyar Jogászegylet nevében Fabinyi Tihamér mondott. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916).
Elismerés
Az MTA Nagyjutalma (posztumusz, 1930).
Főbb művei
F. m.: A házasságkötés módjai a rómaiaknál. (A kecskeméti Katona József Kör 1891/92. évkönyve. Kecskemét, 1893)
A kiadói ügylet. (Jogi Szemle, 1893 és külön: Bp., 1893)
A cheque. (Magyar jogászegyleti értekezések. XI. köt. 2. füz. Bp., 1895)
A biztosítási ügynökök képviseleti minősége és jogköre. Vélemény a XI. Jogászgyűlés számára. (A XI. Jogászgyűlés Évkönyve. Bp., 1896)
A magyar polgári peres eljárás alaptanai. A perbeli cselekvények tana. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., 1898)
Fellebbezés és felülvizsgálat a polgári perrend tervezetében. (Magyar jogászegyleti értekezések. XXI. köt. 7. füz. Bp., 1901)
A magyar polgári perjog nemzetközi vonatkozásai. (Jogi értekezések. 5. Bp., 1902)
Értékpapírok a polgári törvénykönyv tervezetében. (Kritikai tanulmányok a polgári törvénykönyv tervezetéről. VI. Bp., 1902)
Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1904)
A perbeli beismerés. Monográfia. (Bp., Franklin, 1906)
Újabb irányzatok a nemzetközi perjogban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1906. dec. 10.
megjelent: Értekezések a társadalomtudományok köréből. XIII. köt. 8. Bp., 1907
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1907)
A közokiratok végrehajtása tárgyában Magyarország, Ausztria és Németország közt kötendő nemzetközi szerződés előkészítése. Véleményes jelentés. (Bp., 1909)
Magyar perjogi reformmozgalmak. (Budapesti Szemle, 1912 és külön: Bp., 1912)
Emmer Kornél emlékezete. (A Magyar Filológiai Társaság Közleményei, 1913 és külön: Bp., 1913)
Magyar polgári perjog. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., 1913)
Korunk igazságszolgáltatásának vezéreszméi. (Magyar jogászegyleti értekezések. Új folyam. VII. köt. 52. füz. Bp., 1914)
A végrehajtási jogsegély Magyarország és Ausztria között. (A Magyarország Közép-európai Egyesülete kiadványa. Bp., 1914)
A békemozgalmak és a világháború. (Budapesti Szemle, 1915 és külön: Hadi beszédek. 11. Bp., 1915)
A jog- és államtudományi továbbképzés fejlesztése. Véleményes jelentés. – Közigazgatási tisztviselőink továbbképzése a háború folytán előálló feladatokra. (Budapesti Szemle, 1916)
Jogi feladataink Keleten. (A Magyar–Bosnyák és Keleti Gazdasági Központ kiadványai. Új sorozat. 4. Bp., 1916)
Bevezető tájékoztatás a polgári életpályákról. (Polgári életpályák. Tanácsadó rokkant tisztek számára. Bp., 1917)
A nemzetközi bíráskodás a magyar jogban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1917. okt. 8. megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalomtudományok köréből. II. köt. 2. Bp., 1918
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1918)
A nemzetközi bíráskodás. Monográfia. (A Magyar Jogászegylet Könyvkiadó Vállalata kiadványai. 9. Bp., 1918)
Die internationale Schiedsgerichtsbarkeit im Völkerbunde. Monográfia. (Berlin, 1922)
A magyar tudományos munkásság megmentése. (Budapesti Szemle, 1922)
Magyar polgári perjog. Monográfia és egy. tankönyv is. (2. teljesen átd. kiad. Bp., 1924)
Projet revisé d’un réglement de procédure relative à la protection des minorités. (A Magyar Külügyi Társaság kiadványa. Bp., 1925)
A Magyar Tudományos Akadmia és a magyar jogtudomány. (Budapesti Szemle, 1926 és külön: Bp., 1926)
Gr. Klebelsberg Kuno miniszter törvényjavaslatai a tudományos kutatás és a magas műveltség intézményeiről. (Budapesti Szemle, 1927)
Plósz Sándor ig. és t. tag emlékezete. (MTA emlékbeszédek. XX. köt. 1. Bp., 1927)
Importance et caractère juridique de la Cour permanente de justice internationale. (Scientia, 1928 és külön: Milano, 1928)
Sviluppo ed aspetti carateristici della procedura civile ungherese. (Annuario di Dritto Comparato e di Studi Legislativi. Milano, 1929)
La jurisdiction de la Cour permanente de justice internationale. Monográfia. Az előszót írta Dupuis, Charles. (Paris, 1938)
Magyar polgári perjog. Monográfia és egy. tankönyv is. Átd. és kiegészítette Nizsalovszky Endre. (3. teljesen átd. kiad. Bp., 1940)
M. G. összegyűjtött dolgozatai a polgári eljárás, a magánjog és a kereskedelmi jog köréből. I–II. köt.. (Az MTA Jogtudományi Bizottsága kiadványai. 12. Bp., 1941–1942).
F. m.: írásai a Jogtudományi Közlönyben: A közkereseti társaság képviselőinek hatásköre. – A kereskedelmi társaságok reformja Francziaországban. (1894)
Az új belhajózási törvények Németországban. (1895)
A német kereskedelmi törvénykönyv tervezete. (1895)
A czég használatának joga. (1896)
Jogügyletek magyarázata a felülvizsgálati eljárásban. (1897)
A perfelvétel körüli mulasztás és következményei. 1–2. – Az új német polgári perrend. (1899)
A perbeli egyezségek. – Törvényjavaslat a tisztességtelen versenyről. (1900)
A jövőre szóló elmarasztalás. 1–2. (1902)
Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában. – A királyi ügyészség szerepe a polgári perben. 1–2. (1903)
A királyi Curia tehermentesítése. (1907)
Észrevételek a polgári perrend törvényjavaslatához. 1–2. – A bécsi jogsegély-konferencia eredményei. (1910)
Emmer Kornél. (1912)
Az új polgári perrend életbeléptetésének küszöbén. (1915)
Tudományos perjog. (1918).
F. m.: írásai a Jogállamban: A főudvarnagyi bíráskodásról szóló törvényjavaslat. (1904)
A nemzetközi jogvédelem alapja. (1907)
A magyar polgári perjog nemzetközi vonatkozásai. (1908)
Külföldi ítéletek az új polgári perrendben. (1911)
A harmadik moratóriumi rendelet. – A törvényes vélelmek jogi természete. (1914)
Jogi oktatásunk reformja. – A bizonyítás az új polgári perrendben. (1915)
A nemzetközi bíráskodás a háború után. (1919)
Magyarország és a Nemzetek Szövetsége. (1920)
A Nemzetek Szövetségének reformja. (1921)
Finnország polgári perjoga. (1924)
Az olasz jog-összehasonlítás és törvény-előkészítés évkönyve. (1927).
Irodalom
Irod.: M. G., a perjog tanára. (Jogállam, 1906)
Fodor Ármin: M. G.: Magyar polgári perjog. (Jogtudományi Közlöny, 1913)
Meszlény Arthur: M. G.: Magyar polgári perjog. (Jogállam, 1913)
Berinkey Dénes: M. G.: A nemzetközi bíráskodás. (Jogállam, 1918)
Wittmann Ernő: M. G.: A nemzetközi bíráskodás. (Jogtudományi Közlöny, 1919)
Kende Ernő: M. G.: Magyar polgári perjog. 2. kiadás. 1–4. (Jogtudományi Közlöny, 1924)
Balogh Jenő: M. G. (Budapesti Szemle, 1928)
Jogtudományunk két nagy halottja: M. G. és Nagy Ferenc. (Jogállam, 1928)
Szladits Károly: In memoriam M. G. (Magyar Szemle, 1928)
Fabinyi Tihamér: M. G. Emlékbeszéd a Magyar Jogászegylet 1929. okt. 20.-iki teljes ülésén. (Jogállam, 1930 és külön: Magyar jogászegyleti értekezések. Új folyam. XXI. köt. 108. füz. Bp., 1930)
M. G. emlékezete. (Jogállam, 1938)
Szladits Károly: M. G. (Külügyi Szemle, 1931)
Vinkler János: M. G. r. tag emlékezete. (MTA emlékbeszédek. XXI. köt. 20. Bp., 1933)
Puskás Károly: M. G. (Jogi professzorok emlékezete. Bp., 1935)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskeméti füzetek. 4. Kecskemét, 1992)
Horváth E. Írisz: M. G. élete és perjogászi munkássága. (Iustum aequum salutare, 2016).
neten:
http://epa.oszk.hu/02400/02445/00039/pdf/EPA02445_ias_2016_01_169-178.pdf
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2019
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)