Mailáth György, ifj.
nagybirtokos, országbíró, főispán
Névváltozatok
székhelyi gr.
Születési adatok
1818. december 7.
Pozsony
Halálozási adatok
1883. március 29.
Budapest
Család
Sz: Mailáth György (1786–1861) nagybirtokos, országbíró, főispán, Uzovics Karolina. Fia: Mailáth József, gr. (1858-1940) közgazdász, szociológiai író.Iskola
Tanulmányait Pesten és Bécsben végezte, jogi tanulmányait a pozsonyi jogakadémián fejezte be (1838). Az MTA tagja (ig.: 1863. jan. 14.; t.: 1880. máj. 20.).Életút
Baranya vm. aljegyzője, t. főjegyzője (1838–1839), másodalispánja (1839–1840), első alispánja (1840–1843), adminisztrátora (1843–1847), főispánja (1847–1848). Baranya vm. országgyűlési követe (1839–1840, 1843–1844, 1847–1848). A Helytartótanács elnöke és tárnokmester (1860. nov.–1861. nov.). Magyar udvari kancellár és a Főrendiház elnöke (1865. jún. 28.–1883. máérc. 29.). Országbíró (1867. febr. 12.–1883. márc. 29.). A Kúria semmítőszéki osztályának elnöke (1869–1882), majd a Kúria elnöke (1882– 1883). A Szent István Társulat választmányi tagja, elnöke (1882–1883). A reformkori országgyűléseken a konzervatív nemesség egyik vezetője. Támogatta a mérsékelt reformokat (pl. a nemesség megadóztatását), gr. Széchenyi István és Kossuth Lajos vitájában Széchenyi mellé állt. A pesti forradalom győzelme után visszavonult a politikai élettől. A szabadságharc leverése után nem vállalt hivatalt, viszont a bécsi udvarral megegyezést kereső ún. ókonzervatívok vezéralakja volt. A Bach-rendszer bukása után (1859) a Birodalmi Tanács tagjaként jelentős szerepet játszott az Októberi Diploma kiadásában (1860). 1862 végén közreműködött gr. Apponyi György ún. kiegyenlítási tervének (= kiegyezés) elkészítésében, majd tevékeny részt vállalt a kiegyezést megelőző tárgyalásokon. Később ő volt az utolsó főméltóság, aki egyszemélyben ellátta a Főrendiház és a Kúria elnöki feladatait. Budavári lakásában rablógyilkosság áldozata lett. Bőkezűen támogatta a művészeteket: a Műcsarnok palotájára több mint 100 000 forintot adott, s Arany János-szobrának elkészítéséhez is nagyobb összeggel járult hozzá. ő hozta létre továbbá a Kúria könyvtárát, amelyet szintén nagyobb pénzösszeggel támogatott.Elismerés
Az Aranygyapjas Rend lovagja, a Szent István-rend nagykeresztese.Irodalom
Irod.: Székhelyi M. Gy. gr. (Vasárnapi Ujság, 1883)Gr. Szécsen Antal: M. Gy. emlékezete. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1884)
Miklóssy János: Meggyilkoltak egy országbírót. (Budapest [folyóirat], 1983)
Szabó Krisztina: A személyzet bosszúja. M. Gy. országbíró meggyilkolása. (Médiakutató, 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Haan Lajos
történetíró, egyházi író, evangélikus lelkész
Haiman György
könyvművész, irodalomtörténész
Hajnóczy Péter
író
Haranghy Jenő
festőművész, grafikus, művészeti író
Kahán Ágost
orvos, szemész
Foglalkozások
politikus (658), orvos (578), író (453), történész (357), jogász (321), irodalomtörténész (284), szerkesztő (267), újságíró (263), műfordító (228), pedagógus (204), költő (187), közgazdász (178), nyelvész (164), gépészmérnök (161), biológus (140), festőművész (120), vegyészmérnök (116), kémikus (112), római katolikus pap (111), mezőgazdasági mérnök (104), matematikus (98), művészettörténész (93), levéltáros (89), muzeológus (89), fizikus (86)