Mailáth György
Mailáth György

2022. augusztus 12. Péntek

Mailáth György, ifj.

nagybirtokos, országbíró, főispán

Névváltozatok

székhelyi gr.

Születési adatok

1818. december 7.

Pozsony

Halálozási adatok

1883. március 29.

Budapest


Család

Sz: Mailáth György (1786–1861) nagybirtokos, országbíró, főispán, Uzovics Karolina. Fia: Mailáth József, gr. (1858-1940) közgazdász, szociológiai író.

Iskola

Tanulmányait Pesten és Bécsben végezte, jogi tanulmányait a pozsonyi jogakadémián fejezte be (1838). Az MTA tagja (ig.: 1863. jan. 14.; t.: 1880. máj. 20.).

Életút

Baranya vm. aljegyzője, t. főjegyzője (1838–1839), másodalispánja (1839–1840), első alispánja (1840–1843), adminisztrátora (1843–1847), főispánja (1847–1848). Baranya vm. országgyűlési követe (1839–1840, 1843–1844, 1847–1848). A Helytartótanács elnöke és tárnokmester (1860. nov.–1861. nov.). Magyar udvari kancellár és a Főrendiház elnöke (1865. jún. 28.–1883. máérc. 29.). Országbíró (1867. febr. 12.–1883. márc. 29.). A Kúria semmítőszéki osztályának elnöke (1869–1882), majd a Kúria elnöke (1882– 1883). A Szent István Társulat választmányi tagja, elnöke (1882–1883). A reformkori országgyűléseken a konzervatív nemesség egyik vezetője. Támogatta a mérsékelt reformokat (pl. a nemesség megadóztatását), gr. Széchenyi István és Kossuth Lajos vitájában Széchenyi mellé állt. A pesti forradalom győzelme után visszavonult a politikai élettől. A szabadságharc leverése után nem vállalt hivatalt, viszont a bécsi udvarral megegyezést kereső ún. ókonzervatívok vezéralakja volt. A Bach-rendszer bukása után (1859) a Birodalmi Tanács tagjaként jelentős szerepet játszott az Októberi Diploma kiadásában (1860). 1862 végén közreműködött gr. Apponyi György ún. kiegyenlítási tervének (= kiegyezés) elkészítésében, majd tevékeny részt vállalt a kiegyezést megelőző tárgyalásokon. Később ő volt az utolsó főméltóság, aki egyszemélyben ellátta a Főrendiház és a Kúria elnöki feladatait. Budavári lakásában rablógyilkosság áldozata lett. Bőkezűen támogatta a művészeteket: a Műcsarnok palotájára több mint 100 000 forintot adott, s Arany János-szobrának elkészítéséhez is nagyobb összeggel járult hozzá. ő hozta létre továbbá a Kúria könyvtárát, amelyet szintén nagyobb pénzösszeggel támogatott.

Elismerés

Az Aranygyapjas Rend lovagja, a Szent István-rend nagykeresztese.

Irodalom

Irod.: Székhelyi M. Gy. gr. (Vasárnapi Ujság, 1883)
Gr. Szécsen Antal: M. Gy. emlékezete. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1884)
Miklóssy János: Meggyilkoltak egy országbírót. (Budapest [folyóirat], 1983)
Szabó Krisztina: A személyzet bosszúja. M. Gy. országbíró meggyilkolása. (Médiakutató, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője