Makkai László
Makkai László

2020. október 26. Hétfő

Makkai László

történész

Születési adatok

1914. július 10.

Kolozsvár, Kolozs vármegye

Halálozási adatok

1989. december 1.

Budapest

Temetési adatok

1989. december 14.

Budapest

Farkasrét


Család

Makkai László nagyszülei: enyedi Makkai Domokos (1839. okt. 27. Galambód, Maros szék–1896. aug. 16. Nagyenyed, Alsó-Fejér vm.) történetíró, a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanára, mezőpanithi Nagy Eszter (†1879. ápr. 24. Nagyenyed); Borsay Samu (= Michaelis Sámuel, 1860. jan. 14. Uzon, Három szék–1944. ápr. Bp. Temetés: 1944. ápr. 29. Farkasrét) zeneszerző, karmester, a nagyenyedi Bethlen Kollégium zenetanára, Dombay Mária óvónő.

Makkai László szülei: Makkai Sándor (1890. máj. 13. Nagyenyed, Alsó-Fehér vm.–1951. júl. 19. Bp.) író, református püspök, Borsay Margit (1891. jan. 20.–1964), az Erdélyi Református Nőszövetség elnöke. Testvére: Makkai Sándor (1917. márc. 10. Sárospatak–1983. aug. 11. Bp.).

Felesége: 1. 1937. nov. 14.– dr. Horváth Mária Magdolna, dr. Horváth Jenő (1877–1934. febr. 16. Bp.) földművelésügyi minisztériumi osztályfőnök leánya.

Gyermekei, fia: Makkai Mihály (1939–) matematikus, az MTA külső tagja; leánya: Muzslay Lászlóné Makkai Ágnes, Illés Lajosné Makkai Lilla és Miskolczy Ambrusné Makkai Éva. 2. Bagossy Éva orosz nyelv- és irodalomszakos középiskolai tanár.

Iskola

A Kolozsvári Református Kollégiumban éretts. (1931), a kolozsvári Ferdinánd Tudományegyetemen történelem–magyar szakos középiskolai tanári (1935) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1937).

A Sárospataki Református Teológiai Akadémián református lelkészi vizsgát tett (1937), a román történelem, különös tekintettel balkáni és magyar kapcsolataira (1942) és kelet-európai társadalomtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1946).

A történelemtudományok kandidátusa (1955), doktora (1970), az MTA tagja (l.: 1985. máj. 9.; r.: 1987. máj. 8.).

Életút

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gyakornoka és a Révai Könyvkiadó Vállalat lektora (1936–1939). A Miniszterelnökség III. sz. Ügyosztályának román fordítója (1939–1940), a kolozsvári Erdélyi Tudományos Intézet (1940–1944), a budapesti Teleki Pál Tudományos Intézet, ill. a Kelet-európai Tudományos Intézet intézeti tanára (1944–1949); közben Genfben (1946), majd Leidenben és Bázelben járt hosszabb tanulmányúton (1948–1949). Az MTA Történettudományi Intézete (TTI) kutatója, ill. tud. munkatársa (1949–1960), tud. főmunkatársa (1960–1976), tud. tanácsadója (1976–1985); csoportvezető (1954-től), osztályvezető-helyettes (1955-től).

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem (1942–1945), a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK magántanára (1946–1951), egyúttal a Sárospataki Református Teológiai Akadémián az egyháztörténet r. tanára (1950–1951).

Erdély középkori és kora újkori történetével, elsősorban a magyar–román történeti és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével, 16–18. századi gazdaságtörténettel, technikatörténettel, protestáns művelődéstörténettel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a magyar puritanizmus angliai kapcsolatainak feltárása, a puritán vallási mozgalom mögötti társadalmi és politikai háttér bemutatása terén. Később érdeklődése a 17. századi gazdaságtörténet és a társadalmi mozgalmak összefüggései felé fordult, a paraszti és a majorsági mezőgazdasági termelés gazdaság- és tudománytörténeti elemzésével új technikatörténeti periodizációs rendszer bevezetését kezdeményezte. Forráskiadói tevékenysége is jelentős, összegyűjtötte az Erdélyre vonatkozó erdélyi emlékírók műveit és a magyarországi románok 13–14. századi történetére vonatkozó okmányait. Tudományos pályafutása végén elsősorban Bethlen Gábor (1580–1629) munkásságát és a korszak művelődéstörténeti jelentőségét vizsgálta. Vezető szerepet vállalt a Bethlen-évforduló tudományos kiadványainak szerkesztésében, a fejedelem munkásságával kapcsolatos korabeli források közzétételében, egy új, modern Bethlen-kép kialakításában.

Elismertség

A Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségének titkára (1940–1944).

A Magyarországi Ökumenikus Bizottság főtitkára (1950–1951), az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke (1974–1989).

A Magyar Történeti Társulat elnöke (1982–1987).

Elismerés

Körössy Flóra-díj (MTA, 1946), Molnár Erik-emlékérem (1986).

Szerkesztés

Az Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről c. könyvsorozat szerkesztője (I–X. köt. Bp., 1941–1942).

A Világtörténet c. folyóirat főszerkesztője (1964–1984), a Confessio c. református folyóirat szerkesztőbizottságának ügyvezető elnöke (1977–1989).

A magyar bélyegek monográfiája szerkesztőbizottságának tagja (I–VII. köt. Bp., 1965–1981).

Az Élet és Tudomány és a Technikatörténeti Szemle szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Két világ határán. Havasalföldi városok és kolostorok. Egy. doktori értek. is. 5 táblával. (Kolozsvár, 1935)
A milkói – kun – püspökség és népei. (A budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem Kelet-európai Történeti Intézetének kiadványai. 2. Debrecen, 1936)
Erdélyi városok. 16 táblával. (Officina Képeskönyvek. 23. Bp., 1940
angolul: Transylvanian Towns. Bp., 1940
németül: Siebenbürgische Städte. Bp., 1940
franciául: Villes de Transylvanie. Bp., 1940
és olaszul: Città Transilvane. Bp., 1940)
Tündérország. Erdély története, földje, népe. (Magyar Könyvek. Bp., Franklin, 1940)
Erdély irodalma. – Magyar irodalom a román Erdélyben. (Erdély. Szerk. Deér József. A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1940 németül is)
A kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetem története. 1872–1919. (Erdély magyar egyeteme. Az erdélyi egyetemi gondolat és a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem története. Kolozsvár, 1941)
Zur Geschichte der ungarländischen Rumänen bis zum Jahre 1400. Fekete-Nagy Antallal és Gáldi Lászlóval. (Ostmitteleuropäische Bibliothek. 29/a. Bp., 1941)
Die Rumänen Siebenbürgens in den ungarischen Urkunden des Mittelalters. (Ostmitteleuropäische Bibliothek. 45. Bp., 1942)
Szolnok-Doboka megye magyarságának pusztulása a XVII. század elején. (Az Erdélyi Tudományos Intézet évkönyve 1942. Kolozsvár, 1942)
Erdély népei a középkorban. (A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1943. Magyarok és románok. I. köt. Szerk. Deér József és Gáldi László. Bp., 1943 és külön: Bp., 1943)
Társadalom és nemzetiség a középkori Kolozsváron. (Kolozsvári Szemle, 1943. 6. és külön: A Kolozsvári Szemle Könyvtára. 12. Kolozsvár, 1943)
Honfoglaló magyar nemzetségek Erdélyben. (Századok, 1944. 4-6. és külön: Bp., 1944)
Erdély története. Monográfia. (Bp., Renaissance, 1944
rövidített francia kiadás: Bibliothèque de la Revue d’histoire comparée 5. Histoire de Transylvanie. Paris, 1946)
Contributions à l’histoire des établissements danubiens. 4 táblával. (Revue d’histoire comparée. Paris, 1945)
A Csallóköz településtörténeti vázlata. Módszertani kérdések. (Századok, 1947. 1-10.)
Magyar–román közös múlt. 8 táblával és 2 térképpel. (Hazánk és a nagyvilág. 5. A Teleki Pál Tudományos Intézet kiadványa. Bp., 1948
2. kiad. Bp., Héttorony Könyvkiadó, 1989)
A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen. (Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., Akadémiai, 1952)
Tolnai Dali János harca a haladó magyar kultúráért. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1953. 1-4.)
A felső-tiszavidéki parasztfelkelés. 1631–1632. 1 térképpel. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., Művelt Nép, 1954)
Nógrád megye története 1848-ig. (Nógrád megye műemlékei. Bp., 1954)
I. Rákóczi György tüzérségének történetéhez. (Hadtörténelmi Közlemények, 1954. 2.)
A kuruc nemzeti összefogás előzményei. Népi felkelések Magyarországon. Monográfia és kand. értek. is. (Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 1956)
Paraszti és majorsági mezőgazdasági termelés a XVII. században. (Az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai. V. sorozat. Agrártörténeti tanulmányok. 2. Bp., 1957)
A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései. A „telkes” és a „kertes” földhasználat a XIII–XV. században. (Kelemen-emlékkönyv. Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1957)
Pest megye története 1848-ig. (Bevezetés a műemlék-topográfia Pest megyei kötetéhez. Pest megye műemlékei. Bp., Akadémiai, 1958 és külön: Bp., 1958)
A magyar parasztmozgalmak „kuruc” korszaka. (A magyar parasztság kialakulása, története, mozgalmai. 1. Bp., Táncsics Kiadó, 1958)
The Hungarian Puritans and the English Revolution. (Acta Historica, 1958. 1-2. és külön: Bp., 1958)
Az abszolutizmus társadalmi bázisának kialakulása az osztrák Habsburgok országaiban. (Történelmi Szemle, 1960. 2-3.
németül: Die Entschung der geselschaftlichen Basis der Absolutismus in den Ländern der österreichischen Habsburger. Studia historica. 43. Bp., 1960)
Stefan Batory w Siedmiogrodzie. 1 térképpel. (Warszawa, 1961)
A technika történeti fejlődésének törvényszerűségeiről. (Technikatörténeti Szemle, 1962. 1-2.)
Die Hauptzüge der wirtschaftlich-sozialen Entwicklung Ungarns im XV–XVII. Jahrhundert. (La Renaissance et la Réformation en Pologne et en Hongrie. Bp., Akadémiai, 1963)
Puritánizmus és természettudomány. (Századok, 1964. 5-6. és külön: Bp., 1964)
Anglia az újkor küszöbén. Hankiss Elemérrel. (Európa nagy korszakai. Angol reneszánsz és polgári forradalom. Bp., Gondolat, 1965)
Gép, mechanika és mechanisztikus természetfilozófia. A XVII. század tudományos és filozófiai forradalmának eredetéről. (Technikatörténeti Szemle, 1965. 1-2.)
A robotgazdálkodás kialakulása a sárospataki uradalomban. (Agrártörténeti Szemle, 1965. 4.)
Maschine, Mechanik und mechanistische Naturphilosophie. Über den Ursprung der wissenschaftlichen und philosophischen Revolution des XVII. Jahrhunderts. (Ost und West in der Geschichte des Denkens und der kulturellen Beziehungen. Festschrift für Eduard Winter zum 70. Geburtstag. Szerk. Bog, Ingemar. Berlin, 1966)
Angliai Erzsébet. (Életek és korok. 4. Szerk. H. Balázs Éva. Bp., Akadémiai, 1967)
Gép, mechanika és mechanisztikus természetfilozófia. A XVII. század tudományos és filozófiai forradalmának eredetéről. (Technikatörténeti Szemle, 1967. 4.)
Nagyüzem és gépesítés az ókorban. (Technikatörténeti Szemle, 1968. 1-2.)
Mezőgazdasági termelés és termelékenység Magyarországon a késői feudalizmus korában. 1550–1850. Az allódiumok gabonatermelése. (Agrártörténeti Szemle, 1968. 1-2.)
A középkor technikai előzményei és történelmi jelentősége. Doktori értek. (Bp., 1969)
Az első főúri textilmanufaktúrák Magyarországon. Endrei Walterrel. (Történelmi Szemle, 1970. 3.)
Les caractères originaux de l’histoire économique et sociale de l’Europe orientale pendant le Moyen Age. (Acta Historica, 1970. 3-4.)
Der ungarische Viehhandel. 1550–1650. (Der Aussenhandel Ostmitteleuropas. 1450–1650. Die ostmitteleuropäischen Volkswirtschaften in ihren Beziehungen zu Mitteleuropa. Szerk. Bog, Ingemar. Köln–Wien, 1971)
A Habsburgok és a magyar rendiség a Bocskai-felkelés előestéjén. Az új magyar történeti szintézis előmunkálatai. (Történelmi Szemle, 1974. 1-2.)
Bocskai és európai kortársai. Az MTA Történettudományi Intézete 25 éve. Tudományos ülésszak. M. L. előadása. (Történelmi Szemle, 1974. 4.)
Östliches Erbe und westliche Leihe in der ungarischen Landwirtschaft der frühfeudalen Zeit. 10–13. Jahrhundert. (Agrártörténeti Szemle, 1974. Supplementum)
Egyház és vallás Hajdúszoboszlón. (Hajdúszoboszló monográfiája. Hajdúszoboszló, 1975)
Etat des ordres et théocratie calviniste au XVIe siècle dans l’Europe centro-orientale (Studia Historica 99. Bp., 1975)
Reformation und Sozialrevolution im historischen Ungarn. (Sozialrevolution und Reformation. Aufsätze zur Vorreformation, Reformation und zu den „Bauernkriegen” in Südmitteleuropa. Szerk. Barton, Peter F. Wien–Köln–Graz, 1975)
Feudalizmus és az eredeti jellegzetességek Európában. (Történelmi Szemle, 1976. 1-2.)
Agrarian Landscapes of Historical Hungary in Feudal Times. (Studia Historica. 140. Bp., 1980)
A Kollégium története alapításától 1650-ig. (A Sárospataki Református Kollégium. Tanulmányok alapításának 450. évfordulójára. Bp., 1981)
Ars historica. Megjegyzések Fernand Braudel Civilisation matérielle, économie et capitalisme XVe–XVIIIe siècle c. művéhez. (Századok, 1981. 1.)
Örökös jobbágyság és kapitalizmus. (Századok, 1981. 2.)
Bethlen Gábor és az európai művelődés. (Századok, 1981. 4.)
Puritánok és boszorkányok Debrecenben. (A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve, 1981)
Römisch-katolische und kalvinistisch-reformierte. Predigt zur Zeit der Ungarischen Aufklärung. (Daphnis Zeitschrift für Mittlere Deutsche, 1981)
Gábor Bethlen et la culture européenne. (Acta Historica, 1982)
István Bocskai’s Insurrectionery Army. (From Hunyadi to Rákóczi. Szerk. Bak János és Király Béla. New York, 1982)
Nagybirtok és kisgazdaságok, földesúr és parasztok Európában közép- és újkorban. (Világtörténet, 1982. 3.)
Marx a feudalizmusról. (Világtörténet, 1983. 4.)
Economic Landscapes. Historical Hungary from the Fourteenth to the Seventeenth Century. (East-Central Europe in Transition. From the Fourteenth to the Seventeenth Century. Szerk. Maczak, Antoni, Samsonowicz, Henryk és Burke, Peter. Cambridge, 1985)
Erdély politikai története a X. században. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1985. dec. 13.)
Az európai feudális rendszer genezise, működése és fejlődése. (Előadások a Történettudományi Intézetben. Az MTA Történettudományi Intézete és az Országos Pedagógiai Intézet kiadványa. Bp., 1986)
Feudalizmus és az eredeti jellegzetességek Európában. (Helyünk Európában. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon. Vál., szerk. Ring Éva. Bp., Magvető, 1986)
Politische Geschichte Siebenbürgens im 10. Jahrhundert. (Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn, 1987)
Die Geschichte Ungarns von den Anfängen bis zur Gegenwart. Benda Kálmánnal. (Bp., Corvina, 1988)
A malom a középkor erő- és munkagépe. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1988. ápr. 11.
részben megjelent francia nyelven: Le moulin hydraulique, la machine universelle du Moyen Age. Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc, a szerkesztő munkatársai Burucs Kornélia és Pók Attila. A bevezetést írta berend T. Iván. Bp., 1989)
Tündérkert. Az erdélyi fejedelmi kor magyar és román szemmel. Két tanulmány: Bratianu, Gheorghe: A rendi országgyűlések és a románok Erdélyben. – M. L.: Trecutul comun maghiaro–roman. Ford.: Pateanu, Gelu és Schütz István. A kötetet szerk., az előszót írta Miskolczy Ambrus. (Encyclopaedia Transylvanica. Az ELTE BTK Román Filológiai Tanszéke kiadványa. Bp., 1994)
The Crown and the Diets of Hungary and Transylvania in the Sixteenth Century. (Studies in Russia and East Europe. Crown, Church and Estates. Central European Politics in the Sixteenth and Seventeenth Century. Szerk. Evans, R. J. W. London, 1994)
A technika századai. Vál. tanulmányok. Vál., szerk. Gazda István. A bevezetést írta Endrei Walter. (Bp., Akadémiai, 1997).

F. m.: kisebb írásai, előadásai: Áprily Lajos. (Ifjú Erdély, 1929/30. 9.)
Mit jelent a rádió a középiskolai diák életében? (Ifjú Erdély, 1929/30. 12.)
Gudrun. Ős-germán mithológiai tárgyú elbeszélés. (Ifjú Erdély, 1930/31. 5.)
A nemzeti önkritika nyomai újabb líránkban. (Ifjú Erdély, 1931/32. 3.)
Jókai igazi műfaja. (Ifjú Erdély, 1931/32. 9.)
Németh László és a Tanu. (Erdélyi Helikon, 1934. 6.)
A magyarság útja. A három nemzedék új kiadásához. (Erdélyi Helikon, 1934. 8.)
Szerb Antal magyar irodalomtörténete. (Erdélyi Helikon, 1934. 10.)
Egyetemi élet Kolozsvárt. (Válasz, 1934. 3-4.)
Népzenénk és a szomszéd népek zenéje. Bartók Béla könyve. (Erdélyi Helikon, 1935. 1.)
Molnár C. Pál új fametszetei. (Erdélyi Helikon, 1935. 1.)
Lucian Blaga. – Blaga, Lucian: Gyermekkeresztesek. Színdarabrészlet M. L. fordításában. (Erdélyi Helikon, 1935. 4.)
Két világ határán. Havasalföldi városok és kolostorok. (Pásztortűz, 1935. 14., 19., 20.)
Öt román színdarab magyarul. (Válasz, 1935. 1.)
Magyar Művészet és erdélyi művészet. Bíró József tanulmánya. (Erdélyi Helikon, 1936. 5.)
Új magyar költők. I–II. köt. Összeáll. és a bevezetést írta. (A tanítás problémái. 12. és 16. Bp., 1936–1937)
Balogh Jolán: Kolozsvár műemlékei. (Protestáns Szemle, 1936)
A román Bibliotheca Bibliologica. (Magyar Könyvszemle, 1937. 1-4.)
Pjotruska. Karácsony Benő regénye. (Napkelet, 1937. 11.)
A román történetírás új iskolája. (Századok, 1938. 1-3.)
A magyar történelem népi hátterének földerítése. (Napkelet, 1938. 7.)
Könyvek – gyűjtők – könyvtárak. A magyar antikvárius könyvpiac szemléje. (Magyar Könyvszemle, 1938. 1-4.)
Visszajöttek… (Protestáns Szemle, 1938)
Protestáns napok Budapesten. – A világ magyar reformátusságának létkérdései. (Protestáns Szemle, 1939)
A keleti és erdélyi országrészek visszatérése. M. L. előadása a Magyar Külügyi Társaság ünnepi ülésén, 1940. okt. 10-én. (Külügyi Szemle, 1940. 1-6.)
II. József és a magyar protestantizmus. – Az erdélyi városok magyarsága. (Protestáns Szemle, 1940)
A székelyek. (Tükör, 1940)
A magyarországi román társadalomfelfogás. (Hitel, 1940–1941. 1-4.)
Balkáni és magyar elemek a magyarországi román társadalomfejlődésben. 1–2. (Hitel, 1941. 2–3.)
Népiségtörténet. (Hitel, 1942. 1.)
Magyarok és románok Máramarosban. (Hitel, 1942. 2.)
Északerdély nemzetiségi viszonyainak kialakulása. (Hitel, 1942. 4.)
A magyar szellem útja a trianoni Erdélyben. (Hitel, 1942. 7.)
Az Erdélyi Tudományos Intézet. (Forrás, 1943. 2.)
Román történetírás a két világháború között. 1–2. (Hitel, 1943. 9–10.)
Szolnok-Doboka megye magyarsága. (Erdélyi tudományos füzetek. 151. Kolozsvár, 1943)
Az erdélyi románok a középkori magyar oklevelekben. (Erdélyi Múzeum, 1943. 1. és külön: Erdélyi tudományos füzetek. 157. Kolozsvár, 1943)
Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. I. (Századok, 1951. 3-4.)
A levéltári alapleltár mint a tudományos kutatás segédeszköze. Megjegyzések az Országos Levéltár eddig megjelent alapleltárairól. (Levéltári Híradó, 1953)
A Magyarország története c. egyetemi tankönyv első kötetének vitája. (Századok, 1954. 4.)
Császár Péter felkelése. (Természet és Társadalom, 1954. 6.)
A történettanítás fejlődése a budapesti tudományegyetemen. (Felsőoktatási Szemle, 1955. 9.)
Dávid Ferenc és a népi reformáció Magyarországon. (Természet és Társadalom, 1955. 8.)
Beszámoló a lengyel egyetemi tankönyv alapszövegének vitájáról. Perényi Józseffel és Székely Györggyel. (Századok, 1956. 3.)
Agrártörténeti kutatások a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében. (Agrártörténeti Szemle, 1957. 1-2.)
Kimutatások a Rákóczi-birtokok terméseredményeiről és állatállományáról. 1650–1660. – Hadik András az erdélyi mezőgazdaságról. – Zákány Péter mosonmagyaróvári tőzsér bevételi és kiadási naplója 1630–1639-ből. Forrásközlések. (Agrártörténeti Szemle, 1957. 1–2.)
Nemzetközi Comenius-konferencia Prágában. (Századok, 1957. 1-4.)
I. Tóth Zoltán. (Magyar Tudomány, 1957. 1-4.)
Az anyagi kultúra történetének kutatásáról. – Műhely- és hutaleltárak a XVII. századi Rákóczi uradalmakból. Forrásközlés. (Történelmi Szemle, 1958. 3-4.)
A stockholmi történészkongresszus újkori szekciójának munkájáról. (Történelmi Szemle, 1960. 4.)
A tudomány- és a technikatörténet a stockholmi történészkongresszuson. (Történelmi Szemle, 1961. 1.)
Lengyel–magyar történészkonferencia. Benda Kálmánnal és Szűcs Jenővel. (Magyar Tudomány, 1961. 12.)
Urbáriumok. XVI–XVII. század. (Agrártörténeti Szemle, 1961. 1.)
Az abszolutizmus problematikája. (Történelmi Szemle, 1962. 2.)
A hajdúk „nemzeti” és „függetlenségi” ideológiája. (Történelmi Szemle, 1963. 1.)
Robor – summa – taxa. Az örökös jobbágyság rendszerének fejlődési tendenciái a XVII. század második felében. (Történelmi Szemle, 1964. 2.)
Pach Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV–XVII. században. (Agrártörténeti Szemle, 1966. 1-2.)
Társadalmi pszichológia – társadalmi mentalitás. (Századok, 1967. 6.)
A késői feudalizmus korának története a magyar történelem egyetemi tankönyvében és „rövid összefoglalásában”. (Történelmi Szemle, 1968. 1-2.)
Francia–magyar gazdaságtörténeti konferencia Budapesten. Katus Lászlóval és Zimányi Verával. (Századok, 1968. 5-6.)
Az Annales-kör történetfelfogásáról. Vita a Történettudományi Intézetben. Strukturális történeti szemlélet és strukturalizmus. (Századok, 1969. 5-6.)
Jelenkortörténet és művelődéstörténet. (Századok, 1970. 3.)
Agnoszticizmus és szekularizáció. (Századok, 1971. 2.)
A könyvtár-történetírás művelődéstörténeti módszerei. (A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve, 1973)
Művelődéstörténet mint értékrendszerek története. (Történelmi Szemle, 1974. 3.)
Adatok és kérdések Debrecen törökkori agrártörténetéhez. (A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve, 1976)
Virág, tudjad! Szerelem – magyarul a XVIII. században. (Világosság, 1976. 6.)
A magyar puritánok történetszemlélete. (Theologiai Szemle, 1978. 11-12.)
A „kozmikus forradalom” vallási dimenziója. Ember és természet a XVII. század kozmológiájában. (Világosság, 1978. 5.)
A gyermek a középkorban. (História, 1979. 2.)
A magyarországi ipartörténeti kutatás problémái és feladatai. (Az üzem-történetírás kérdései. Elméleti és módszertani tanulmányok. Szerk. Incze Miklós. Bp., 1979)
Nemzetközi Kálvin-kongresszus Amszterdamban. (Confessio, 1979. 1.)
Bethlen Gábor és Európa. (Alföld, 1980. 11.)
Török Bethlen és Mohamedán Gábor. (História, 1980. 3.)
Anyagi kultúra, szokásrend, mentalitások. Javaslat egy tudományközi együttműködésre. (Történelmi Szemle, 1981. 2.)
Bethlen Gábor és a későreneszánsz kultúra. (Magyar Tudomány, 1981. 7-8.)
Gábor Bethlen’s European Policy. (The New Hungarian Quarterly, 1981)
Manierista ötvösművészet Debrecenben. (Árkádia. Antológia a Déri Múzeum Baráti Köre fennállása 50. évfordulójára. Debrecen, 1981)
Ráday Pál és a magyar művelődés. (Ráday Pál. Előadások és tanulmányok születésének 300. évfordulójára. Szerk. Esze Tamás. Bp., 1981)
A debreceni szimpozion és dialógus keresztény szemmel. (Filozófiai Figyelő, 1982. 1-2.)
Megértés és megértetés. (Marxizmus, kereszténység, protestantizmus. Valláselméleti szimpozion. Protestáns–marxista dialógus’82. Szerk. Kocsis Elemér és Poór József. Bp., Kossuth, 1982)
Uradalom és parasztgazdaság a feudális Európában. (Medvetánc, 1982. 4/1983. 1.)
A középkori magyar hitvilág problematikájához. (Folklór, folkorisztika és etnológia. 57. Bp., 1983)
Luther útja a reformációhoz. (História, 1983. 5-6.)
Witman Tibor tudományos életműve. (Wittman Tibor-emlékkönyv. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1983)
Az európai feudalizmus energigazdálkodásának mérlege. (Történelmi Szemle, 1984. 1-2.)
A „vallástalan keresztyénektől” a „vallásos ateistákig”. (Theologiai Szemle, 1984. 1.)
Zwingli európai politikája. (Theologiai Szemle, 1984. 6.)
A történeti Magyarország mezőgazdasági tájai a feudalizmus korában. (Történelmi Szemle, 1985. 3.)
Református egyház-történetírás. (História, 1985. 4.)
Tótfalusi Kis Miklós öröksége. (Élet és Tudomány, 1985. 26.)
Juhász István emlékezete. (Confessio, 1985. 2.)
Erdély betelepülése. (História, 1986. 2.)
Reneszánsz tudós, reneszánsz mérnök. (Gólyavári esték. A gondolkodás évszázadai. A televízió természettudomány- és technikatörténeti sorozata. Szerk. Lovas Györgyi. Bp., 1986)
The Medieval Settlement of Transylvania. (The New Hungarian Quarterly, 1986)
Magyarország és a keleti kereszténység. (Az 1000 éves kereszténység. Szerk. Tarr Kálmán. Bp., 1988)
Erdély etnikai viszonyai a középkorban. (Világosság, 1988. 8-9.)
Emlékezés Jánossy Imrére. (Theologiai Szemle, 1988. 5.)
The Ancient and Medieval History of Transylvania. (The New Hungarian Quarterly, 1989)
Román történetírás a két világháború között. (Korunk, 1995. 4.).

F. m.:  szerk.: A magyar könyvgyűjtő kézikönyve. Magyar könyvritkaságok és kézikönyvek 1888–1938 között elért árainak jegyzéke. Összeáll. M. Horváth Magdával. (Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai. 9. Bp., 1939)
Documenta historiam Valachorum in Hungaria illustrantia usque ad annum 1400. Szerk. Fekete Nagy Antallal. (Études sur l’Europe Centre-Orientale. 29. Bp., 1941)
Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről. I–X. köt. Szerk. Cs. Szabó László, vál. és összeáll. M. L. (Bp., 1941–1942
hasonmás kiad.: Bp., Akadémiai, 1993–1994)
A románok története, különös tekintettel az erdélyi románokra. 6 táblával, 1 térképpel. Szerk. Gáldi Lászlóval. (A Magyar Történelmi Társulat Könyvei. 6. Bp., 1941
németül: Geschichte der Rumänen. Bp., 1942)
Kolozsvár a magyar történelemben. (Kolozsvár. Egy magyar város ezer esztendeje. Szerk. is Vásárhelyi Z. Emillel. Kolozsvár Város kiadványa. Kolozsvár, 1942
németül: Klausenburg. Tausend Jahre einer ungarischen Stadt. Bp.–Leipzig–Milano, 1944)
Kiadatlan oklevelek Kolozsvár középkori történetéhez. (A Bolyai Tudományegyetem és az Erdélyi Tudományos Intézet kiadványa. Kolozsvár, 1947)
I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. 1631–1648. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta M. L., szerk. Witman Tibor. 3 táblával, 1 térképpel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1954)
Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. A Központi Mértékügyi Intézet megalakulásának ötvenedik évfordulójára. Szerk. M. L. (Az Országos Mérésügyi Hivatal kiadványa. Bp., Közgazdasági és Jogi, 1959)
Árpád-kori és Anjou-kori levelek. XI–XIV. század. Sajtó alá rend. Mezey Lászlóval. (Nemzeti Könyvtár. Levelestár. Bp., Gondolat, 1960)
Oliver Cromwell beszédeiből, leveleiből. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta M. L. Ford. Böszörményi Jenő. (Európai antológia. Angol reneszánsz és polgári forradalom. Bp., Gondolat, 1960)
A tudomány forradalma Angliában. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta M. L. Ford. Kenéz Győző, Lengyel József és M. L. (Európa nagy korszakai. Angol reneszánsz és polgári forradalom. Bp., Gondolat, 1966)
Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korszakában. Tanulmányok Zemplén megye XVI–XVII. századi agrártörténetéből. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., Akadémiai, 1966)
France, Anatole: Jeanne d’Arc élete. Ford. Görög Lívia. Az utószót írta M. L. 14 táblával. (Bp., Gondolat, 1972
2. kiad. 1984)
Karátson Gábor: Így élt Leonardo. M. L. bevezetőjével. (Így élt… Bp., 1973
2. kiad. 1978)
Bloch, Marc: A történelem védelmében. Vál. művek. Vál., szerk. Kosáry Domokos. Ford. Kosáry Domokossal és Pataki Pállal. (Társadalomtudományi Könyvtár. Bp., Gondolat, 1974)
Galeria omnium sanctorum. A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete. Visszaemlékezések, dokumentumok. Fabinyi Tibor és Ladányi Sándor közreműködésével szerk. M. L. Ford. Bod Péter és M. L. (Bp., Magyar Helikon, 1976)
Rebellion oder Religion? Die Vorträge des Internationalen kirchenhistorischen Kolloquiums. Debrecen, 1976. 12. 2. Szerk. Barton, F. Peterrel. (Studien und Texte zur Kirchengeschichte und Geschichte 2. Bp., 1977)
Mindszenti Gábor diáriuma öreg János király haláláról. Szerk., az utószót írta M. L. (Bibliotheca Historica. Bp., Magyar Helikon, 1977)
Magyari István: Az országokban való sok romlásoknak okairól. Sajtó alá rend. Katona Tamás, az utószót írta M. L. A sárvári mennyezetképek c. részt Rózsa György írta. (Bibliotheca Historica. Bp., Magyar Helikon, 1979)
Bethlen Gábor emlékezete. Vál., szerk., az előszót és a bevezető tanulmányt írta M. L. A képanyagot Zimányi Vera. Fotó: Kónya Kálmán. (Bibliotheca Historica. Bp., Magyar Helikon, 1980)
Bethlen Gábor krónikásai. Krónikák, emlékiratok, naplók a nagy fejedelemről. Vál., szerk., az előszót és a bevezető tanulmányt írta M. L. (Pro Memoria. Bp., Gondolat, 1980)
Bojti Veres Gáspár dicsőítő éneke Bethlen Gábor tiszteletére. Ford. Tóth Béla. Az utószót írta M. L. Hasonmás kiad. (A Hazafias Népfront Bethlen Emlékbizottsága kiadványa. Bp., 1980)
Sellei Sarolta: Shakespeare Angliája. Fotóalbum. 53 táblával. A bevezető tanulmányt írta és a szövegeket vál. M. L. (Bp., Corvina, 1982)
A reformátusok és a reformátusság a magyarországi kapitalista társadalomban. Böszörményi Edével. (Studia et acta ecclesiastica. 5. Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház történetéből. 1867–1978. Főszerk. is. Bartha Tiborral. Bp., 1983)
Reneszánsz etikai antológia. Vál., szerk. Vajda Mihály. Az utószót írta M. L. (Etikai gondolkodók. Bp., Gondolat, 1984)
Tótfalusi Kis Miklós: Apologia Bibliorum. – A Biblia védelmezése. Kolozsvár, 1697. Hasonmás kiadás és fordítása magyar nyelvre. Ford. Fekete Csaba. Az előszót írta M. L. (A Magyar Bibliatanács kiadványa. Bp., 1985)

 

Erdély a középkori Magyar Királyságban. (Erdély története. I–III. köt. Főszerk. Köpeczi Béla. Szerk. is Mócsy Andrással és Szász Zoltánnal. Bp., Akadémiai, 1986
2. kiad. 1987
3. kiad. 1988
angolul: Atlantic Studies on Society in Change. 106–108. History of Transylvania. Boulder, 2001–2002)
Erdély rövid története. Főszerk. Köpeczi Béla. Szerk. Barta Gábor. Írta. Többekkel. (Bp., Akadémiai, 1989
angolul: Histroy of Transylvania. Bp., Akadémiai, 1994)

 

Ackersdijk, Jan: Magyarországi útinapló, 1823. Szerk., az előszót írta M. L. Ford. Bujtás László Zsigmond. (Bp., Magyar Helikon, 1987)
Iorga, Nicolae: A nemzetek közötti gyűlölködés ellen. Románok és magyarok. Ford. Horváth Andor. Az előszót írta Miskolczy Ambrussal. (Encyclopaedia Transylvanica. Források és tanulmányok. Az ELTE BTK Román Filológiai Tanszéke kiadványa. Bp., 1992).

F. m.: tankönyvei, segédkönyvei: Karácsonyi Béla: A magyar nép története. Tankönyv. Román nyelven. Ford. M. L. (Bp., 1953)
Hanák Péter: Egyetemes történelem a középiskolák 4. osztálya számára. Román nyelven. Ford. M. L. (Bp., 1954)
Történelem az általános gimnáziumok 2. osztálya számára. Középkori egyetemes történelem 1640-ig. – Magyarország története 1526-ig. (Bp., 1957
3. jav. kiad. 1959
és utánnyomások: 1957–1966)
Magyarország története. Magyarország középkori története a honfoglalástól 1790-ig. II. köt. Magyarország története a késői feudalizmus korszakában. 1526–1790. Egyetemi tankönyv. H. Balázs Évával. (Bp., 1957 és utánnyomások)
Történelem az általános gimnáziumok 2. osztálya számára. Nemzetiségi középiskolai tankönyv. Német, román, szerb-horvát és szlovák nyelven. (Bp., 1958 és utánnyomások)
Egyetemes történet a népvándorlástól a francia forradalomig. (A kultúra világa. V. köt. Bp., Minerva, 1960)
Magyarország gazdasági és történelmi viszonyai az örökös jobbágyság rendszerének megszilárdulásai korszakában. (Magyarország története. II. köt. Egy. tankönyv. Bp., 1962 és utánnyomások)
A magyar városfejlődés és városépítés történetének vázlata. Szakmérnökképző tanfolyami jegyz. (A Mérnöki Továbbképző Intézet Kiadványai. É. 9. Bp., 1963)
A termelőerők fejlődése a feudalizmus korában. Jegyz. (Történelemtanároknak. 11. Az Országos Pedagógiai Intézet kiadványa. Bp., 1963)
A középkor története. (Minerva Zsebkönyvek. Az idő sodrában. II. köt. Bp., 1968)
A polgári forradalmak és az újkor. Incze Miklóssal. (Minerva Zsebkönyvek. Az idő sodrában. III. köt. Bp., 1969)
A keresztyén egyház története Magyarországon a XVII. század végéig. (A Debreceni Református Theológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének tanulmányi füzetei. Debrecen, 1972
2. jav. kiad. 1991)
A reneszánsz világa. Általános iskolai történeti segédkönyv. (Képes Történelem. Bp., Móra, 1974
2. kiad. 1977
3. kiad. 1983
oroszul: Bp., 1984
2. orosz kiad. 1980)
Vezérfonal a középkori egyház történetének tanulásához. (Debrecen, 1975
2. kiad. 1983)
Az európai feudalizmus jellegzetességei. Tankönyv. (Pallas Könyvek. Bp., Tankönyvkiadó, 1987).

Irodalom

Irod.: írásairól: Kovács József: M. L.: Két világ határán. Havasalföldi városok és kolostorok. (Ellenzék, 1936. ápr. 5.)
Csabai István: M. L.: Erdélyi városok (Protestáns Szemle, 1940)
M. L.: Erdélyi városok. (Keleti Újság, 1940. aug. 25.)
Spectator: Tündérország. (Magyar Nemzet, 1941. dec. 7.)
Félegyházy József: A románok története, különös tekintettel az erdélyi románokra. (Magyar Kultúra, 1941)
Bíró Béla: Kolozsvár. Egy magyar város ezer esztendeje. (Erdélyi Helikon, 1942. 8. és Pásztortűz, 1942. 5.)
Istványi Géza: A románok története, különös tekintettel az erdélyi románokra. (Protestáns Szemle, 1941)
Honti Jenő: Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről. I–X. köt. (Magyar Kultúra, 1942)
Karl János: Az örök Erdély. Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről. I–X. köt. (Katolikus Szemle, 1942. 11.)
Kovács László: Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről. I–X. köt. (Erdélyi Helikon, 1942. 4.)
Nagy Miklós: Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről. I–X. köt. (Budapesti Szemle, 1942)
Tóth Béla: Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről. I–X. köt. (Protestáns Szemle, 1942)
Juhász Lajos: M. L.: Szolnok-Doboka megye magyarságának pusztulása a XVII. század elején. (Századok, 1943. 7-10.)
Perédi György: Kolozsvár, az ezeréves város. Kolozsvár. Egy magyar város ezer esztendeje. (Erdélyi Szemle, 1943. 4.)
Maksay Ferenc: M. L.: Az erdélyi románok a középkori magyar oklevelekben. (Századok, 1944. 1-3.)
Bélay Vilmos: M. L.: Szolnok-Doboka megye magyarsága. – Bélay Vilmos: M. L.: Északerdély nemzetiségi viszonyainak kialakulása. (Századok, 1944. 7-9.)
Bélay Vilmos: Társadalom és nemzetiség a középkori Kolozsváron. – Veress Endre: M. L. Erdély története. (Századok, 1947. 1-10.)
Gáldi László: M. L.: Magyar–román közös múlt. (Magyar Nyelvőr, 1948)
Kiss Tibor: M. L.: Magyar–román közös múlt. (Társadalmi Szemle, 1948. 8-9.)
Pirnát Antal: M. L.: A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1953. 1-4.)
Bán Imre: M. L.: A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen. (Irodalomtörténet, 1954)
Wittman Tibor: M. L.: A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen. (Századok, 1954. 2-3.)
Mráz Vera: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. 1631–1648. Sajtó alá rend. M. L. (Levéltári Közlemények, 1955. 1. és Agrártörténeti Szemle, 1957. 1-2.)
Bánkuti Imre: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. 1631–1648. Sajtó alá rend. M. L. (Századok, 1956. 4-6.)
Kovalcsik József: M. L.: A kuruc nemzeti összefogás előzményei. Népi felkelések Magyarországon. Monográfia és kand. értek. is. (Hadtörténelmi Közlemények, 1956. 3-4.)
Barabás Jenő: M. L.: Paraszti és majorsági mezőgazdasági termelés a XVII. században. (Ethnographia, 1958. 1.)
Bertényi Iván: Árpád-kori és Anjou-kori levelek. XI–XIV. század. Sajtó alá rend. M. L. és Mezey László. (Magyar Könyvszemle, 1961. 3.)
Boronkay Iván: Árpád-kori és Anjou-kori levelek. XI–XIV. század. Sajtó alá rend. M. L. és Mezey László. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961. 5.)
Komjáthy Miklós: Árpád-kori és Anjou-kori levelek. XI–XIV. század. Sajtó alá rend. M. L. és Mezey László. (Levéltári Közlemények, 1962. 1.)
Kávássy Sándor: Oliver Cromwell beszédeiből, leveleiből. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta M. L. (Századok, 1964. 3.)
Bisztray György: Hankiss Elemér–M. L.: Anglia az újkor küszöbén. (Valóság, 1965. 11.)
Sükösd Mihály: Anglia az újkor küszöbén. Hankiss Elemér és M. L. monográfiája. (Népszabadság, 1965. okt. 28.)
Eperjessy Géza: Hankiss Elemér–M. L.: Anglia az újkor küszöbén. (Történelemtanítás, 1966. 3.)
Székely Júlia Anna: M. L.: A reneszánsz világa. (Kortárs, 1976. 3.)
Mátrai Zsuzsa: Bethlen Gábor krónikásai. Vál., szerk. M. L. (Pedagógiai Szemle, 1981. 3.).

Irod.: Michaelis Sámuel, a nagyenyedi Bethlen-főiskola zenetanára jegyet váltott Dombay Mária kisasszonnyal. (Fővárosi Lapok, 1888. aug. 18.)
Makkai Sándor író, egyetemi tanár fia, Makkai László eljegyezte Horváth Magdolnát, a Nemzeti Múzeum tisztviselőnőjét. (Az Est, 1937. jún. 29.)
Házasságot kötött Makkai Sándor fia, Makkai László és néhai Horváth Jenő minisztériumi osztályfőnök leánya, Horváth Mária Magdolna. (Ellenzék, 1937. nov. 17.)
Bányai László: Egy történész, kétféle Erdély-szemlélet! Hogyan ír M. L. történelmet magyarul és franciául? (Utunk, 1946. 6.)
Sz. Ormos Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének Egyetemes Történeti Osztályán 1963. okt. 18-án tartott vita M. L. technikatörténeti periodizációs téziseiről. (Technikatörténeti Szemle, 1963. 1-2.)
Hernádi Miklós: A technikatörténet haszna. Interjú M. L.-val. (Élet és Irodalom, 1975. 41.)
Daniss Győző: A feudalizmus kérdése: a járadék. Beszélgetés M. L. történésszel. (Élet és Tudomány, 1982. 33.)
Akadémiai tagajánlások. M. L. (Magyar Tudomány, 1984. 10-11.)
M. L. 70 éves. (Confessio, 1984. 3.)
M. L. műveinek bibliográfiája. (Történelmi Szemle, 1985. 3.)
„Az embert akarom megérteni.” M. L. történésszel beszélget Ács Zoltán. (Forrás, 1988)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1989. dec. 5.)
Péter Katalin: M. L. (Népszabadság, 1989. dec. 14.)
M. L. (Élet és Tudomány, 1989. 51.)
Péter Katalin: M. L. (Történelmi Szemle, 1989. 3-4.)
Tovább… Emlékkönyv M. L. 75. születésnapjára. Szerk. Barcza József. (Debrecen, 1989)
Pach Zsigmond Pál: M. L. (Magyar Tudomány, 1990. 5.)
Pach Zsigmond Pál: M. L. ravatalánál. (Confessio, 1990. 2.)
Péter Katalin: László Makkai. (Ungarn-Jahrbuch, 1990)
Csohány János: Nyolcvanéves lenne M. L. (Református Tiszántúl, 1994. 3.)
Niederhauser Emil: M. L. (Világtörténet, 1994)
Péter Katalin: M. L. (Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 1994)
Endrei Walter: M. L. (Technikatörténeti Szemle, 1994/95)
Csohány János: Tíz év hunyt el M. L. (Református Tiszántúl, 2000. 1.)
Bolvári-Takács Gábor: M. L. (Bibliotheca Comeniana, 2004)
Miskolczy Ambrus–Szász Zoltán: M. L. (Korunk, 2011. 5.)
Miskolczy Ambrus: M. L. (Magyar Tudomány, 2014. 10.)
Csohány János: Száz éve született M. L. egyháztörténész. (Református Tiszántúl, 2014. 4.)
Csohány János: Száz esztendeje született M. L. (Egyháztörténeti Szemle, 2015. 2.).

Irod.: Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Romániai magyar irodalmi lexikon. I–VI. köt. (Bukarest, 1981–2010)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009).

 

neten:

Kovács I. Gábor: A debreceni tudományegyetem református hittudományi kari tanárainak prozopográfiája és a református felekezeti-művelődési alakzat szociológiája:

http://korall.org/sites/default/files/Kovacs_I_G_E-Fuggelek.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020