Markó Jenő
Markó Jenő

2022. január 16. Vasárnap

Markó Jenő

jogász

Születési adatok

1880.

Szatmár, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1956. április 10.

Budapest


Család

Sz: apja kereskedősegéd volt.

Iskola

A bp.-i és a kolozsvári tudományegyetemen tanult, Kolozsvárott jogtudományi doktori okl. szerzett (1904), Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1906), a jogalkalmazás tudománya tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1950), a jogtudományok kandidátusa (1955). Egyetemi tanulmányai idején a Galilei Kör tagja.

Életút

Budapesten ügyvédjelölt (1904–1906), ügyvédi irodájának vezetője (1906–1948). A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság munkatársa (1919. márc.–júl.). A II. vh. után a Könnyűvegyipari Igazgatóság, majd a Chinoin és Richter Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek gyára ügyvédje (1948–1950), egyúttal a Háztartási Alkalmazottak Szakszervezete ügyvédje is (1949–1952). Az ELTE ÁJTK magántanára (1950–1954). – A Tudományos Intézmények Kommunista Szervezete jogi csoportjának tagja (1947– 1948), a Magyar Jogász Szövetség Világnézeti Oktatási Bizottságának vezetője (1948-tól). Az Országos Ügyvédvizsgáló Bizottság és az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottsága fegyelmi fellebbezési bíróságának tagja. A polgári és a szocialista jogalkalmazás összehasonlításával, elméleti kérdéseivel, az általános jogalkalmazás és az alkotmány összefüggéseivel foglalkozott. A II. vh. után jelentős szerepet játszott a marxista-leninista jogalkotás kidolgozásában, annak ideológiai megindokolásában.

Főbb művei

F. m.: Aktuális gondolatok a közigazgatás reformjához. Tanulmány. (Kalocsa, 1927)
Az optánsok pere Románia ellen. (Magyar Szemle, 1927)
A Nemzetek Szövetsége és a magyar–román optáns per. Tanulmány. (Bp., 1928)
A perköltség viselése kérdésének történelmi kialakulása és az ítélkezés. Tanulmány. (Bp., 1931)
A polgári jogi ítélkezés múltja és jelene. Monográfia. (Bp., 1932)
A jogalkalmazás tudományának alapjai. Monográfia. (Magyar Jogászegylet Könyvtára. 17. Bp., 1936)
A modern agrárközigazgatás Magyarországon. Tanulmány. (Bp., 1936)
Az állam és jog egyidejű keletkezésének elmélete. – Harc a marxi– lenini elmélet tisztaságáért a jogtudomány terén. (Jogtudományi Közlöny, 1949)
Az állam- és jogelmélet az alkotmányban. (Jogtudományi Közlöny, 1949
és önállóan: A Magyar Jogász Szövetség szemináriumi füzetei. Bp., 1950)
A marxista-leninista jogalkalmazás főkérdéseiről. (Jogtudományi Közlöny, 1952)
A marxista-leninista jogalkalmazás alapvető kérdései. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1954)
A valószínűség szerepe a bírói jogalkotásban. (Jogtudományi Közlöny, 1956).

Irodalom

Irod.: M. J. (Jogtudományi Közlöny, 1956).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője