Márkus László
Márkus László

2020. október 21. Szerda

Márkus László

történész, szerkesztő

Születési adatok

1920. július 9.

Budapest

Halálozási adatok

2011. június 24.

Budapest


Család

Sz: Márkus Viktor (1890–1973) gépészmérnök, Rákosi Teréz (1890–1971). F: 1. 1948-tól Herczeg Éva, a Kultúrkapcsolatok Intézete előadója. Fia: Márkus László (1953. jún. 16.). 2. Lustig Gizella lektor.

Iskola

A budapesti Szent István Reálgimnáziumban éretts. (1937), Bécsi Kereskedelmi Akadémiát (= Handelsakademie Wien Abturienkurs) végzett (1938), Budapesten, a Szinyei-Merse utca tanonciskolában autószerelő-tanonc, majd -segéd (1938–1941). Az ELTE Történettudományi Karán történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), a BTK-n doktorált (1958), a történelemtudományok kandidátusa (1967).

Életút

Tanulmányai idején, Bécsben került kapcsolatba az akkor, ott illegális osztrák szociáldemokrata mozgalommal (1937–1938), hazatérése után belépett az MSZDP-be, a párt propagandistájaként a budapesti V. kerületi ifjúmunkás-tagozatban végzett agitációs és propagandamunkát (1940–1943). A II. vh.-ban Szentkirályszabadján, majd Ukrajnában munkaszolgálatos (1943–1944). Átszökött a Vörös Hadsereghez, Vas Zoltán felhívására ejtőernyős partizántevékenységre jelentkezett. A kijevi partizániskola elvégzése után Földes Pál partizánalakulatában részt vett a nemzeti ellenállásban, Magyarországnak a német megszállás alóli felszabadításában (1944–1945; leszerelt: 1945. máj. 14-én). A Szabad Nép újságíró-gyakornoka (1945. máj.–aug.), a Debreceni Néplap (1945. aug.–1947), a Friss Újság (1947–1949), ismét a Szabad Nép újságírója (1949), a Nők Lapja szerkesztője (1949–1950). A Bibliotheca Kiadó társadalomtudományi lektorátusának vezetője, ill. a Művelt Nép Könyvkiadó lektora (1950–1957), fegyelmi úton elbocsájtották (1957. júl.). Az MTA Történettudományi Intézete III. Magyar Osztályának tud. munkatársa (1958–1969), tud. főmunkatársa (1969–1984). 19–20. sz.-i magyarországi és kelet-európai történelemmel, elsősorban két világháború közötti politikatörténettel foglalkozott. Vizsgálta a nagy gazdasági világválság hatását a magyarországi politikai rendszer működésére, a belpolitikai küzdelmek alakulására. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi és a közép-európai politikai gondolkodás történetének tanulmányozása, a magyarországi szociáldemokrata történetszemlélet feltárása terén. Sajtótörténeti tevékenysége is értékes. A rendszerváltozás idején részt vett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) újjászervezésében. Szerkesztőként, még tudományos pályafutása kezdetén elsősorban művelődés- és kultúrtörténeti műveket, Ráth-Végh István (1870–1959) munkáit rendezte sajtó alá.

Elismertség

Az MTA Sajtótudományi Bizottsága tagja. A Gesellschaft für Deutsche Presseforschung l. tagja (1970-től).

Elismerés

Szocialista Hazáért Érdemrend (1967).

Szerkesztés

A Magyar sajtótörténet és a Magyarország története c. monográfiasorozatok szerkesztőbizottságának tagja. A Szociáldemokrata Értesítő alapító társszerkesztője (Szilágyi Gáborral, 1989–1990).

Főbb művei

F. m.: Guyon Richard. Egy. doktori értek. is. 4 táblával, 1 térképpel. (Bp., 1955)
A szélhámosok királya, Casanova. (Vigyázat! Szélhámos! Nagy szemfényvesztők, kuruzslók műhelytitkaiból. Bp., 1957)
A leninizmus hatása a szociáldemokrata történetfelfogásra a Tanácsköztársaság idején. (Századok, 1960)
A szociáldemokratizmus és nacionalizmus a Horthy-rendszer idején. (Történelmi Szemle, 1960)
A két világháború közötti francia fasiszta irányzatok jellegéről. (Történelmi Szemle, 1962)
A magyar szociáldemokrata történetfelfogás fejlődéséhez. A kezdetektől 1918-ig. Monográfia és benyújtott kand. értek. is. (Tudománytörténeti tanulmányok 4. Bp., 1963)
A bethleni kormányzati rendszer bukása. 1–2. (Századok, 1964)
A Horthy-rendszer uralkodó elitjének jellegéről. Vita és hozzászólások. (Történelmi Szemle, 1965
és A közép- és délkelet-európai államok a két világháború között. Szerk. Incze Miklós. Bp., 1986)
Az ellenkormányzati erők átcsoportosulása a gazdasági válság hatására 1931–1932-ben. A Károlyi Gyula-kormány bel- és külpolitikája. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1968)
Kászonyi Dániel. (Századok, 1968)
Az 1890–1918 közötti magyar történet „fehér foltjai.” (Történelmi Szemle, 1969)
A legújabbkori sajtótörténet kutatásának módszertanáról. – A kormányzati erők a bethleni uralmi koncepció szolgálatában. (Történelmi Szemle, 1971)
Ellenforradalom és irodalom a húszas években. (Történelmi Szemle, 1976)
A Bethlen-kormány erősödése és aktív külpolitikája. Károlyi Gyula kormánya. Szakács Kálmánnal. (Magyarország története. VIII. köt. 1918–1919, 1919–1945. Bp., 1976)
Az ellenforradalmi rendszer sajtója. 1919–1944. (A magyar sajtó története. Bp., 1977)
A legújabbkori magyar sajtó-történetírás módszertanáról, különös tekintettel az 1919–1944 közötti magyar sajtó történetére. (Századok, 1979)
A sajtó szerepe Magyarországon a háborús propaganda terjesztésében. Vásárhelyi Miklóssal. (Történelmi Szemle, 1979)
Kunfi Zsigmond társadalom- és történetszemléletéről. (Történelmi Szemle, 1980)
Szabó Ervin „újraolvasva.” (Történelmi Szemle, 1981)
Forog a hinta. Szocdemek. 1989–1994. (Bp., 1999)
szerk.: A középkor világából. Ford. Gellért György. Szerk. (Bp., 1952)
Ráth-Végh István: Az emberek butításának történetéből. Parókás tudományok – boszorkányüldözés, udvari világ. Sajtó alá rend. (Bp., 1952)
Ráth-Végh István: Fejedelmi bálvány. Sajtó alá rend. (Bp., 1954)
Ráth-Végh István: Mendemondák és történelmi hazugságok. Sajtó alá rend. (Bp., 1957)
Ókor. Európa. Középkor. Újkor. (Egyetemes történelmi kronológia. Az őstörténettől 1977-ig. Bp., 1967
5. kiad. Bp., 1987)
Az ellenforradalom korszaka. A népi demokrácia korszaka. (Magyar történelmi kronológia. Az őstörténettől 1970-ig. Bp., 1968
5. átd. kiad. 1984)
1640–1815. (Világtörténet képekben. II. köt. 1640-től 1970-ig. Bp., 1975
2. kiad. 1981)
Nem engedélyezem! A Cenzúra Bizottság dossziéjából. Összeáll., sajtó alá rend. Szinai Miklóssal, Vásárhelyi Miklóssal. (Bp., 1975)
Az ellenforradalmi rendszer baloldali sajtójáról. 1919–1944. Szöveggyűjtemény. I–II. köt. Összeáll. Vásárhelyi Miklóssal. (Bp., 1975)
Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka. Ford. Kosáry Domokos. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Századok. Bp., 1977)
A magyar sajtó története. Szerk. MÚOSZ Újságíró Iskola tankönyve. (Bp., 1977)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013