Martin Ferenc
Martin Ferenc

2021. május 14. Péntek

Martin Ferenc

politikus, szakszervezeti vezető, diplomata

Születési adatok

1912. november 21.

Budapest

Halálozási adatok

2001. augusztus 8.

Budapest


Család

Sz: Martin Miklós, Berger Etelka.

Iskola

Hat elemi osztályt végzett (1927), vasöntő segédlevelet szerzett (1931). A II. világháború után három hónapos szakszervezeti iskolában (1946) és az MDP egyéves pártiskoláján tanult (1950–1951).

Életút

A kispesti Kőedény-, Porcelán- és Kályhagyár Rt. segédmunkása (1932–1936), a MÁVAG vasöntője (1936–1947); közben kötelező sorkatonai szolgálatot teljesített, részt vett a felvidéki bevonulásban (1938) és rövid ideig a keleti fronton is harcolt (1941).

A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége (1936-tól), a Szociáldemokrata Párt (SZDP, 1943-tól), a Magyar Kommunista Párt (MKP) tagja (1945-től). A MÁVAG üzemi bizottsága tagja (1945–1946), a MÁVAG üzemi párttitkára (1946–1947). A Nehézipari Központ (NIK) Kohászati Osztálya előadőja (1947–1949), a Nehézipari Minisztérium (NIM) Vaskohászati Főosztályának vezetője (1949–1951).

A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) titkára (1951–1953), a Kohászati Dolgozók Szakszervezete elnöke (1953. febr. 8.–1955. jún. 20.), az Országos Testnevelési és Sportbizottság (OTSB) elnökhelyettese (1955. jún. 20.–1956. okt.), a Kohászati Dolgozók Szabad Szakszervezete elnöke (1956. okt.–1957. aug. 16.), a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége titkára (1957. aug. 16.–1958. márc. 2.), a SZOT titkára (1958. márc. 2.–1960. szept. 18.). A Külügyminisztérium állományába került, a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövete (1960. jún. 11.–1963. szept. 27.), varsói nagykövete (1963. szept. 27.–1968. febr 13.), bukaresti nagykövete (1969. nov. 6.–1974. okt. 18.), nyugdíjban (1974. dec. 31-étől).

Az MSZMP KB póttagja (1959. dec. 5.–1960. ápr. 23.), az MSZMP KB tagja (1960. ápr. 23.–1966. dec. 3.). Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront-Hazafias Népfront Budapesti lista, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16. és 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.).

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemérem (ezüst, 1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend IV. fokozata (1952), Munka Érdemrend (1962), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (arany, 1974), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1987).

Irodalom

Irod.: Főkonzulok, követek és nagykövetek. 1945–1990. Szerk. Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos. (Bp., 2015).

 

 

https://neb.hu/asset/php8goser.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020